A Fővárosi Nagycirkusz önkényesen elfoglalta a cirkuszi telek és a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) telkén álló fedett lovarda közötti útszakaszt, ami egyúttal az állatkert egyik, szolgálati célokat szolgáló kapuját az Állatkerti körúttal összekötő „nyél”, az egykori Varannó utca maradványa.
Ezzel a cirkusz gyakorlatilag eltorlaszolta azt a kaput, amely a Vadállatmentő Központba mentett állattal érkezőknek közvetlen bejárását biztosította, ráadásul tűzvédelmi okokból is átjárhatónak kellene lennie. Az állatkert teljesen jogszerűtlennek tartja a bekötőút lezárását.
Nagy cirkusz, nagy étvágy – Az egykori Vidámpark ikonikus körhintájára is szemet vetett a Fővárosi Nagycirkusz a Hetedhét Palotával együttA FÁNK tavaly augusztusban birtokvédelmi eljárást indított a „nyél” ügyében, amely 2025 szeptemberében beadott keresetük alapján birtokvédelmi perré alakult át a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt. Ez a per jelenleg perfelvételi szakaszban van, második tárgyalás gyanánt a bíróság helyszíni szemlét fog tartani az ügyben, amelyen a peres felek még nyilatkozhatnak. Az állatkert jogi képviselője szerint idén őszre jó eséllyel lezárul az ügy, legalábbis első fokon.
De nem ez az egyetlen konfliktus a Városligetben álló két intézmény között. A FÁNK saját beruházásként a saját telkén az állatkert igényeinek kiszolgálására 2018-ban épített egy fedett lovardát, de nem sokáig használhatták.
Alig néhány héttel az erős fővárosi és kormányzati lobbierővel bíró Persányi Miklós főigazgató távozása után 2020-ban megjelent egy kormányhatározat, miszerint a magyar állam még az év végéig megvásárolja a lovarda épületét a hozzá kapcsolódó földrészlettel együtt. (Holott akkor még egy Városligeten kívül épülő cirkuszművészeti központról szóltak a hírek.) A vételre ugyan nem került sor, de a fővárosi önkormányzat 2025. március 31-ig használatra átengedte a cirkusznak.
Az állatkert alig várta, hogy visszakapja, mivel a bevételnövelés érdekében szervezett lovagoltatáshoz és tevegeltetéshez szüksége lenne a történetesen éppen erre a célra épült lovardára. Csakhogy a hatályos használati megállapodásba előre belevették, hogy a főváros a használati szerződés lejárta után átadja a cirkusznak a lovarda tulajdonjogát.
A cirkusz pedig ragaszkodik a teljesítéshez „a cirkusz új nemzedékének neveléséhez”, saját lovaik elhelyezéséhez.
Tavaly áprilisban újabb fordulatként kiderült, hogy a budapesti színházak közös működtetéséről szóló, a kormány és a fővárosi önkormányzatok közötti ötéves finanszírozási szerződésbe újfent bekerült a lovarda. Az idevágó passzus szerint a fővárosi önkormányzat eladja a lovarda területét a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nkft.-nek, míg a kapcsolódó területet használatba adja a Fővárosi Nagycirkusznak. Nagy volt a háborgás, mire a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy előtte azért vizsgálják meg ennek hatását a FÁNK működésére, az intézmény akkreditációjára, valamint az állatmentő munkára.
Tavaly júniusban a Fővárosi Nagycirkusz és a FÁNK vezetői bejárták az érintett területet. Mint kiderült: a lovarda megvásárlása mellett a cirkusz használatba venné a Fővárosi Nagycirkusz és a Biodóm között elterülő teljes területet, valamint az ott működő valamennyi közművelődési egységet, a muzeális körhintától egészen a Hetedhét Palotáig. Ez alól csak az uniós pályázati forrásból kialakított, így a fenntartási kötelezettség miatt át nem adható Vadállatmentő Központ és a Cápasuli jelentett volna kivételt. Az állatkert ezt – aligha meglepő módon – mereven elutasította.
Kiakadt a budapesti állatkert, ismeretlen lovak és kutyák került a nevére a Fővárosi Nagycirkusz megrendelésére– Amikor a Fővárosi Közgyűlés legutóbb tárgyalta a témát, az hangzott el, hogy a főváros az állatkert érdekeivel ellentétesen nem ad át területet. Arról nincs tudomásunk, hogy ez az álláspont változott volna.
Az persze világos, hogy a Fővárosi Nagycirkusz vezetése nem tett le arról a szándékáról, hogy a FÁNK területének megcsonkításával növelje a cirkuszi területet, és a háttérben szívósan lobbiznak is ennek érdekében, időnként meglehetősen méltatlan eszközökkel – válaszolta a Népszava kérdésére Hanga Zoltán, a FÁNK szóvivője.
Majd hozzátette: „Az elmúlt években kénytelenek voltunk átengedni a lovardát a cirkusznak, amelynek következményeként bizonyos szolgáltatásokat, mint például a lovagoltatás, tevegeltetés, be kellett szüntetnünk, illetve jelentősen korlátoznunk kellett, ahogy a lovaink mozgatása is sokkal nehezebbé vált.”
A fedett lovarda használatára vonatkozó, cirkusszal kötött szerződést a felmerült jogsértések miatt a FÁNK a fővárosi önkormányzat tudtával felmondta. A cirkusznak az első határidő szerint július 15-ig, a második határidő szerint augusztus 6-ig kellett volna kiköltöznie, de ez azóta sem történt meg. Azóta jogcím nélkül használják. A cirkusz arra hivatkozik, hogy a lovaiknak kell a hely, az állatkert szerint az ő lovaiknak is kellene. A FÁNK készített egy alternatív műszaki javaslatot a cirkuszi lovak elhelyezésére, de erre választ sem kaptak.
Az állatkert a szerződés felmondása után folyamatosan küldte a felszólító leveleket a cirkusznak, de ezekre érdemi és megalapozott jogi magyarázat nélkül mindig azt választ kapták, hogy ők továbbra is hatályosnak tartják a korábbi szerződést, ezért nem hagyják el a lovardát. Az ügyben idén augusztus 17-én adott be birtokvédelmi kérelmet az állatkert a cirkusszal szemben az ingatlan jogalap nélküli használata miatt. Az eljárás megindult, jelenleg is folyamatban van.
„A Fővárosi Nagycirkusz vezetésének nem lanyhuló törekvése, hogy a meglévő területüket az állatkert területének rovására bővítsék. Ráadásul jelentős részben olyan területek rovására, amelyek az 1864-es telekkijelölés óta, tehát kezdettől fogva az állatkerthez tartoztak”
– magyarázta Hanga Zoltán, aki szerint „ez visszatérés lenne a Rákosi-érára jellemző szemlélethez, miszerint a környező intézmények területi igényeit az állatkert rovására akarják kielégíteni”.
A FÁNK szóvivője arra is emlékeztet mindenkit, hogy annak idején a vurstli, a cirkusz, valamint a Gundel étterem és a Bagolyvár étterem területét is az állatkert telkéből hasították ki, sőt a Dózsa György utat is az állatkert területének rovására szélesítették ki az 1950-es években. Így, miközben a világ szinte minden részén – beleértve az egykori vasfüggönytől keletre eső országokat és a hazai vidéki állatkerteket is – az a gyakorlat, hogy az állatkerteket bővítik, addig Budapesten éppen ellenkezőleg, csökkentik. A fővárosi állatkert részére eredetileg kijelölt 18 hektárnyi terület az 1950-es évek második felére 10,8 hektárnál is kisebbre csökkent. A 2010-es években történt területgyarapodások (a bezárt vidámpark területét az állatkert kapta meg) csak ellensúlyozták ezeket a veszteségeket, a FÁNK ma sem nagyobb, mint az 1864-ben kijelölt terület.
A terület nagysága korántsem elhanyagolható kérdés. Egyrészt évente több mint egymillió látogató keresi fel a fővárosi állatkertet, amivel az ország leglátogatottabb kulturális intézményének, belépőjegyes turisztikai látnivalójának számít, ennyi embernek pedig kell a tér, hogy forgalmas napokon se alakuljon ki kényelmetlen zsúfoltság. Másrészt az állatok számára is kell a tér. További területcsökkentés esetén nemcsak a jelenleg működő szolgáltatások egy része lenne fenntarthatatlan, de a szigorodó állattartási szabályok miatt már középtávon kérdésessé válna, hogy lehet-e elegendő helyet biztosítani olyan ikonikus és a nagyközönség által keresett állatoknak, mint például az elefántok. A korábbi 11 hektár borzasztóan kevés. A jelenlegi 18 hektáros terület se számít túl nagynak (nemzetközi, sőt hazai összehasonlításban sem), ahhoz meg végképp nem elég tágas, hogy csak úgy elvegyenek belőle – összegzett Hanga Zoltán.
Megjelent a rendelet, januártól megtiltják a vadállatok szerepeltetését a cirkuszokbanNegyvenmilliós villanyszámla és 160 ezer látogató: így zárta az első nyarat a megnyitott Biodóm