Több olyan intézményvezető maradt pozícióban, akikkel elképzelhetetlen az új egészségügyi rendszer felépítése, ezért a Magyar Orvosi Kamara az igazgatók cseréjének felgyorsítását sürgeti az új kormány első száz napjának értékelésében. A köztesület elismeri az eddigi változásokat, de
hiányolja az átalakítás részletes tervét, az évi 500 milliárd forintos többletforrás felhasználásának bemutatását és az ellátórendszer kiinduló állapotának átfogó felmérését.
A köztestület szerint a következő hónapokban dőlhet el, hogy az egészségügyben szervezeti és erkölcsi értelemben is végbemegy-e a rendszerváltás. Úgy vélik, az átalakuláshoz nem elegendőek az intézményi és finanszírozási változtatások: szakítani kell azzal a szervezetirányítási kultúrával is, amelyben a politikai akarat gyakran felülírta a szakmai szempontokat, a problémák megoldása helyett pedig a felelősség elhárítása került előtérbe.
Értékelésük szerint az új vezetés munkáját jelentősen nehezíti a korábbi irányításból örökölt intézményi rendszer is. A kamara az elmúlt hónapban egyeztetett az egészségügyi minisztériumhoz tartozó háttérintézményekkel, köztük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK), az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal (NNGYK) és az Országos Kórházi Főigazgatósággal (OKFŐ). E beszélgetések alapján – írják az értékelésben – a köztestület arra jutott, hogy a Belügyminisztérium irányítása alatt a háttérintézmények önálló együttműködése szinte ellehetetlenült.
Az apparátus létszáma jelentősen csökkent, több képzett munkatárs távozott, önálló intézkedéseket pedig alig lehetett tenni előzetes engedély nélkül.
A kamara állítása szerint még a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek és az Országos Kórházi Főigazgatóságnak sem volt hozzáférése az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez. Emiatt az ott felhalmozott adatokat nem lehetett érdemben összekapcsolni az ellátási és finanszírozási információkkal.
A MOK szerint száz nap után még csak korlátozottan lehet megítélni az egészségügyi átalakítás eredményeit, mert az új vezetésnek egy évtizedek óta romló rendszerben kellett megkezdenie a munkát. Az eredmények közé sorolták az önálló tárca létrehozását, azt, hogy hozzáláttak a háttérintézmények átalakításához, továbbá azt is, hogy alapellátás, a népegészségügy és a digitális egészségügy önálló államtitkárságot kapott. Mint írják:
a vártnál lassabban halad az orvosok önrendelkezését növelő kamarai jogosítványok visszaadása és kibővítése is.
Az intézkedések között említik az arcfelismerő kamerák megszüntetését, a gyógyszerek általános forgalmi adójának eltörlését, valamint a méltányosságból támogatott gyógyszerek finanszírozásának állami kézbe vételét. A MOK az átláthatóság javítását szolgáló lépésként értékeli a kórházi nyilatkozati korlátozások feloldását és a kórházi fertőzések intézményi adatainak nyilvánosságra hozatalát is.
Ugyanakkor hangsúlyozzák: a kedvező változások mellett a kamara világos, az egészségügyi dolgozók számára érthető és megvitatható tervet vár az ellátórendszer szerkezeti és finanszírozási átalakításáról.
A MOK szerint azt is nyilvánosságra kell hozni, hogy
a választási programban évente megígért 500 milliárd forintos többletforrást milyen célokra használja fel a kormány, és mely területek, szakmai vagy betegcsoportok számíthatnak fejlesztésekre.
Hiányolják az ellátórendszer állapotának átfogó felmérését is, amely rögzítené a kiindulópontot, és lehetővé tenné a későbbi eredmények mérését.
A testület egyelőre nem látja a meghirdetett átvilágítások, köztük a magán- és az állami ellátás összefonódását vizsgáló munka eredményeit sem. Az értéküket vesztő orvosi bérek fejlesztésére szintén nyilvános ütemtervet várnak a tárcától.
A kamara emellett felülvizsgálná az egészségügyi szolgálati jogviszonyhoz kapcsolódó egyes szabályokat és OKFŐ-utasításokat.
Ezek között említi a dolgozók vezénylését, a pihenőnapok és szabadságok kiadását, az ügyeleti idő elszámolását, valamint az eljárás alá vont orvosok jogviszonyának megszüntetését.
A kormány és a köztestület kapcsolatáról is beszélt a Szike podcastban Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter hétfő este reagált a kamara értékelésére.
Szifilisz miatt haltak meg magzatok és újszülöttek, átírták a várandósok szűrésének szabályait „Ki fognak dőlni a csontvázak a szekrényből” – Átvizsgálják a kórházi beszerzéseket isSinkó Eszter: A magyar egészségügy ma túl sok beteget hagy magáraHegedűs Zsolt is megszólalt, azt ígéri, hogy egészségügyben minden korrupciógyanús ügyet feltárnak