Kiterjesztik a várandósok szifilisz-ellenőrzését egészen a szülésig. A kormány júliustól bevezette a megismételt szűrést a várandósság utolsó harmadában, augusztusban pedig a parlament olyan törvénymódosítást fogadott el, amely a magzat védelmében korlátozza a várandós nők egészségügyi adataik feletti önrendelkezési jogát. Így szeptembertől a gyermeket várók szifilisz-szűrővizsgálatainak eredményét az őket ellátó orvosok illetve a védőnők akkor is megnézhetik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT), ha azt az érintett korábban az önrendelkezési nyilatkozatában tiltotta.
A szigorítást – a jogalkotók szerint – az indokolja, hogy néhány év alatt többszörösére nőtt a szifiliszes megbetegedések, valamint a fertőzötten született babák száma. Tavaly Budapesten 954 szifiliszes esetet regisztráltak, vidéken 1510-et. A vidéki területek közül Szabolcs-Szatmár-Beregben 237, Hevesben 214, Borsod-Abaúj-Zemplénben 188, Bács-Kiskunban 166 esetet jelentettek. A lakosságszámhoz viszonyítva Heves helyzete volt a legsúlyosabb: ott százezer lakosra 75,8 fertőzés jutott, Budapesten 56,6, Szabolcs-Szatmár-Beregben 45,5. Az idei adatok sem mutatnak javulást.
Az NNGYK előzetes adatai szerint csak 2026 második negyedévében 608 szifiliszes megbetegedést jelentettek, míg 2025 azonos időszakában „még csak” 397 volt.
A szifilisz antibiotikummal jól kezelhető betegség, várandósság alatt azonban kezeletlenül a kórokozó az anyától a magzatba kerülhet. A fertőzés korai, erősen fertőző szakaszában ennek rendkívül nagy az esélye, és a következmény vetélés, halvaszületés, koraszülés vagy veleszületett szifilisz lehet. A túlélő gyermekeknél többek között idegrendszeri, csont-, látás- és halláskárosodás alakulhat ki.
Idén már 14 baba halt meg szifiliszfertőzés miatt, közvetlenül a szülés előtt is kötelező lesz a szűrésAz NNGYK éves jelentése szerint a két év alatti, veleszületett szifiliszes esetek száma 2021-ben 12, 2022-ben 8, 2023-ban 13, 2024-ben 41, 2025-ben pedig már 72 volt. Ez a statisztika nem tartalmazza a laboratóriumi vizsgálattal igazoltan fertőzött, elhalt magzatokat.
A Népszava 2026. márciusban írt arról, hogy az NNGYK azonnali intézkedéseként bevezetett országos szűrőprogramot, miután egy hónap alatt 15 csecsemő halt meg szifiliszben. Sok csecsemőnél egyszerűen nem ismerik fel időben, hogy szifiliszről van szó, mert a tünetek – savós-véres orrváladékozás, kiütés, alacsony testsúly, láz, megnagyobbodott máj és lép – számos más fertőző betegségre is jellemzőek lehetnek.
A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet szintén jelezte, hogy a szifiliszes gyermekek száma – nem csak a veleszületett esetek – az elmúlt években jelentősen nőtt, olyannyira, hogy külön gyermek-nemibeteg ambulanciát kellett létrehozni, és a kórház szerint a jelenlegi egészségügyi ellátó rendszer a kialakult helyzetet már nem képes hatékonyan kezelni.
Magyarországon eddig is kötelező volt a szifilisz vizsgálata a várandósság első harmadában. Ennek azonban két gyenge pontja van. A friss fertőzés a teszt úgynevezett ablak-időszakában még nem feltétlenül mutatható ki, másrészt az első vizsgálat után, a terhesség további hónapjaiban is megfertőződhet az anya. Egyetlen korai negatív eredmény ezért nem garantálja, hogy a várandósság végéig nem jelenik meg a fertőzés. Ezt támasztja alá a Semmelweis Egyetem kutatóinak tízéves esetsorozata is.
A vizsgált 180 nő 185 terhességéből 139 esetben csak a második vagy harmadik trimeszterben diagnosztizálták a szifiliszt, a fertőzött nők 94 százaléka pedig tünetmentes volt. Vagyis az esetek jelentős részét nem lehetett volna panaszok alapján felismerni.
Ezért változott meg július 1-jétől a várandósgondozás rendje. A terhesség első szakaszában végzett vizsgálat megmaradt, de a terhesség harmadik harmadában, a 30–32. hét körüli vizsgálati időszakban a szifiliszszűrést meg kell ismételni. Sőt a terhesgondozást "elkerülők" a szülőszobán számíthatnak a tesztre. Ott az orvosnak ezt kötelessége lesz elvégezni. Az NNGYK 2025 novemberében országos gyorsteszt-programot indított: valamennyi hazai szülészeti osztály (a magánintézményeket is beleértve) ingyenes, 30 perc alatt eredményt adó gyorstesztet kapott azon várandósok szűrésére, akik dokumentált negatív eredmény nélkül érkeznek szülni.
A kormány azonban egy másik rendszerhibát is azonosított. Előfordulhatott, hogy a várandós szifiliszfertőzését már kimutatták, az eredmény bekerült az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe, az EESZT-be, de a várandósgondozást végző szakember nem fért hozzá. Ez akkor fordulhat elő például, ha a vizsgálat nem a várandósgondozás keretében történt, vagy a beteg korábban korlátozta az egészségügyi adatainak hozzáférhetőségét. Az Országgyűlés ezért augusztus 11-én elfogadta az egészségügyi adatkezelési szabályok módosítását. A szabályozás lényege, hogy a várandósság alatt a szifiliszre vonatkozó eredményt a várandósgondozásban, illetve az ellátásában részt vevő szakemberek akkor is megismerhetik, ha az érintett korábban az EESZT Digitális Önrendelkezésében korlátozta egészségügyi adatainak hozzáférését.
Rekordszinten terjed Európában a szifilisz és a tripperEz valódi változás az egészségügyi önrendelkezésben. Az EESZT-ben fő szabály szerint a beteg rendelkezhet arról, hogy ki férhessen hozzá az egészségügyi adataihoz. Az új szabály a szifiliszre vonatkozó adatnál ebből teremt kivételt: az anya korábbi tiltása bizonyos, a várandósság ellátásában részt vevő szakemberekkel szemben nem akadályozhatja meg az eredmény megismerését.
Az egyetlen intézmény, amelynek hivatalos feladata lett volna a tervezet adatvédelmi felülvizsgálata, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) volt, amely a tervezetet véleményezte. A 2026. június 16-án kelt, NAIH-14783-2/2026 ügyszámú, Péterfalvi Attila által aláírt állásfoglalás érdemi tartalma azonban mindössze egy mondat: „A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága szempontjából észrevételt nem teszek.” A dokumentum nem tér ki a szifiliszteszt-adatokra, az önrendelkezési nyilatkozat felülírására, és nem tartalmaz kockázatelemzést vagy indokolást.
Ugyanakkor a törvény indoklása maga is elismeri, hogy a magzat védelme érdekében bevezetett szabály korlátozza a várandós nő információs önrendelkezési jogát,
és ennek kockázatai lehetnek: a szifiliszhez kapcsolódó megbélyegzés hátrányt okozhat, az egészségügyi adatok feletti rendelkezés korlátozása pedig ronthatja az ellátórendszerbe és az EESZT-be vetett bizalmat. Garanciaként a jogszabály szűkíti a hozzáférők körét, naplózza az adatlekérést, és előírja, hogy az érintettet tájékoztatni kell arról, ha adatait megismerték. Azt azonban nem határozza meg, hogy ennek a tájékoztatásnak a hozzáférés előtt vagy után kell megtörténnie, és azt sem írja elő, hogy a várandóst már a szűréskor figyelmeztessék: korábbi EESZT-tiltása erre az adatra nem feltétlenül érvényes.
A kötelező egészségügyi adatkezelést az Alkotmánybíróság korábban nem tekintette önmagában alkotmányellenesnek: megfelelő garanciának tartotta, ha a törvény pontosan meghatározza, milyen adatot, milyen célból, milyen feltételekkel és ki kezelhet. A mostani szabályozás láthatóan ezt a logikát követi. Hogy ez elegendő garancia-e a várandós önrendelkezési jogának korlátozásához, arról azonban érdemi parlamenti vita nem folyt. Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő korábbi kritikái pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy az EESZT adat-hozzáférési és ellenőrizhetőségi rendszere önmagában is vet fel adatvédelmi problémákat.Az adatvédelmi szakértő szerint a jelenlegi EESZT-szabályok mellett sem hozzáférhetetlenek automatikusan a szifiliszre vonatkozó adatok: alapbeállítás esetén a bőr- és nemibeteg-szakorvosok megismerhetik ezeket, ha pedig a beteg a Digitális Önrendelkezésben ezt is megtiltotta, 24 órára feloldhatja a korlátozást. Álláspontja szerint ezért önmagában az adathozzáférés nem indokolja az önrendelkezési jog törvényi korlátozását. Szerinte ennél alapvetőbb probléma, hogy a leginkább veszélyeztetett várandósok egy része egyáltalán nem jár várandósgondozásra, vagy csak későn jut el a szükséges vizsgálatokra, így esetükben az EESZT hozzáférési szabályainak megváltoztatása sem oldja meg a fertőzés felismerését. Szerinte a törvénymódosítás a problémára technikai megoldást kínál, miközben a legsúlyosabb esetek hátterében inkább az ellátáshoz és a szűréshez való hozzáférés hiánya állhat.
Megugrott a szexuális úton terjedő fertőzések száma EurópábanFertőzött gyerekeket raktak be egészségesek közé a nagykanizsai javítóintézetben