Hepatitis B-vírussal, valamint szifilisszel fertőzött gyerekeket raktak be az egészségesek közé a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) nagykanizsai javítóintézetében – értesült a Népszava. A fiatalok betegségéről forrásaink szerint az intézmény vezetése nem értesítette a dolgozókat, akik maguktól a gyerekektől tudták meg, a javítósok között fertőző betegek vannak.
– Hónapokkal ezelőtt egy másik intézményből hozták át a két gyereket, a befogadásnál a papírjaikból kiderült milyen betegségük van, csak éppen erről a nevelőket, az oktatókat, a biztonságiakat senki sem értesítette
– mondta forrásunk. – Két olyan fertőzésről van szó, amelyek normál környezetben nem annyira veszélyesek, hiszen vérrel, váladékkal, illetve nyálkahártyán át terjednek, ám egy javítóintézetben mindennaposak a verekedések, s bizony a nemi érintkezésre is akad példa.
A 2,5 milliárd forintból – jelentős uniós támogatással – épült nagykanizsai javítóintézetet 2015-ben adták át, az egyik legmodernebb ilyen típusú létesítmény az országban. Beszéltünk dolgozókkal, akik állították, a 108 fős intézmény cirka 50 százalékos kihasználtsággal működik: 14-21 éves fiatalok a lakói, akiknek jelentős részét valamilyen drogbűncselekmény miatt vonták felelősségre.
– Nagyjából felük állami gondozásból került javítóba, s 80 százalékuk a szabadulás után visszabukik: vagy hasonló helyre, vagy normál börtönbe
– jegyezte meg forrásunk, aki szerint az intézmény szakemberhiány miatt működik takaréklángon.
Információink szerint az intézetben sok a távolabbról, jellemzően Kelet-Magyarországról odakerült gyerek, s bár az épületből szinte lehetetlenség, a városi programokról – például egészségügyi vizsgálat vagy jó magaviseletért járó kimenő esetén – előfordulnak szökések – jelenleg egy gyereket keresnek, igaz, ő több, mint egy esztendeje lépett le Kanizsáról.
– A gyerekek egymás közötti, belső társadalmi viszonya a börtönök világára hajaz – állította forrásunk.
– Megy az erőfitogtatás, rendszeresek a verekedésbe torkolló konfliktusok, illetve akadnak az erőfölényen alapuló nemi kapcsolatok is, igaz, utóbbiakat hivatalosan nem jelentik az áldozatok, hiszen egyfelől szégyen, másrészt az árulkodás főbenjáró bűnnek számít a javítósok között is. És éppen emiatt érthetetlen, miért nem tájékoztatta a dolgozókat a vezetőség a Hepatitis B-s, illetve szifiliszes gyerekekről.
A lapunk által megkérdezett, neve elhallgatását kérő járványügyi szakértő szerint, ha egy Hepatitis B-vel fertőzött személy megfelelő orvosi felügyelet alatt áll, és betartja az alapvető higiéniai szabályokat, nem jelent veszélyt másokra, vagyis általában járhatnak közösségbe.
– A vírus hétköznapi érintkezéssel, például kézfogással vagy közös tárgyak használatával nem terjed, csak vérrel, illetve egyéb testnedvekkel adható át a fertőzés – magyarázta.
– A fertőzés kockázata a hétköznapi társas érintkezéskor minimális, nemi úton, nyálkahártya-sérüléseken keresztül, vagy például vérrel szennyezett tűvel okozhat új megbetegedést.
Vagyis egy Hepatitis B-vel fertőzött ember nyugodtan járhat iskolába, munkahelyre vagy más közösségi helyekre, amennyiben nem oszt meg olyan eszközöket, amelyekkel a vére bekerülhet mások szervezetébe. Azaz a fertőzés kockázata a hétköznapi társas érintkezéskor minimális. Tudni kell, hogy ez egy krónikus fertőzés, így a Hepatitis B vírusát egy átvészelt betegség után, vagy, ha valaki csecsemő korában az anyjától fertőződött meg, akár élethosszig vírushordozó maradhat. Ám csak akkor fog fertőzni, ha kellő számú vírus van a vérében.
A szakember beszélt arról is, hogy a Hepatitis B lényegében egy fertőző májbetegség, az akut fertőzés általában néhány hétig vagy legfeljebb hat hónapig tart, és ritkán halálos. Általában kezeléssel csökkenthető a vírus szám a szervezetben és ha ez kellően alacsony, akkor az ilyen beteg már nem fertőz. A leghatékonyabb megelőzése az oltás, a vakcinát hat hónap alatt általában 3-4 adagban adják be.
A szifilisz pedig klasszikus, baktérium okozta nemi betegség, a fertőzés után a betegség első tünetei csak leghamarabb 3 hét múlva észlelhetők. A baktériumok ott indulnak szaporodásnak, ahol a szexuális váladékkal találkozott a szervezet:
elsősorban a nemi szerveknél, illetve a szájnyálkahártyán, ám a betegség nemcsak szexuális úton, hanem vérrel, anyatejjel, illetve terhesség alatt az anyáról a magzatra is átterjedhet. A fertőzés jellemzője, hogy a rövid tünetes időszakokat hosszabb tünetmentes szakaszok váltják, ám a betegek utóbbiak alatt ugyanúgy fertőznek, mint tünetes állapotban.
A betegség időben felismerve antibiotikummal gyógyítható, a beteg négy héten át heti egy alkalommal kap egy injekciót. A kúra után, a fertőzötteket két éven át figyelik és ha a vértesztek is igazolják, akkor nyilvánítják gyógyultnak. A lapunknak nyilatkozó járványügyi szakember szerint, ha nem áll fenn közvetlen fertőző seb vagy nyálkahártya-kontaktus, a fertőzött általában mehet közösségbe, de a szexuális érintkezést kerülnie kell a kezelés ideje alatt.
– Nem tudni, a két gyereknek milyen az állapota, de a kezdetektől nincsenek elkülönítve, pedig hely lenne rá, s arról sem tudni, hogy kaptak-e bármilyen kezelést
– állította kanizsai forrásunk. – A többiek a fertőzöttektől tudták meg, mi a bajuk, a dolgozók pedig a gyerekektől értesültek a helyzetről.
Az ügyben megkerestük az SZGYF-et, illetve a főigazgatóság zalai kirendeltségét.
Arra kértünk választ, ilyen betegségek esetén mi az intézményi protokoll?
Arra is rákérdeztünk, nem tartják-e veszélyesnek, hogy nincsenek elkülönítve a beteg gyerekek, kapnak-e kezelést a betegek, illetve, hogy a többi gyereket, illetve a dolgozókat szűrték, szűrik-e, nem fertőződtek-e meg?
Felvetettük, hogyan lehetséges, hogy az intézmény vezetése nem tájékoztatta a dolgozókat a beteg gyerekekről?
Április végén feltett kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk választ.
Gyermekfelügyelő csempészett kábítószert a nagykanizsai javítóintézetbeJavíthatatlan javítóintézet – hiába trükköznek a számokkal Nagykanizsán