Évente nagyjából 150 millió forintot veszít a magyar állam azon, hogy a vetőmag előállításával foglalkozó külföldi és hazai tulajdonú vállalkozások egy külön rendeletben megszabott, viszonylag alacsony áron vásárolhatják meg az úgynevezett szigorú számadású fémzárcímkéket. Hiába kérik már jó pár éve a minősítéssel foglakozók – a NÉBIH, és az országban hét kormányhivatalban működő szervezet – az állam nem emel a díjtételrendeletben megszabott összegeken. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a magánvállalkozások helyett a hazai adófizetők „nyúlnak” – átvitt értelemben – a saját zsebükbe, azért, mert a kormány nem piaci áron szabja meg ezeknek a matricáknak az árát.
A történettel egy neve elhallgatását kérő, a szaporítóanyag minősítésben dolgozó köztisztviselő kereste meg lapunkat. Szavaiból kiderült: tevékenységük során szigorú számadású fémzárcímkéket – hatósági zárjegyet – adnak ki a vetőmag csomagolási egységek lezárására. Ezeket a címkéket a közbeszerzésen győztestől rendeli meg a NÉBIH, a tendert a legutóbbi két alkalommal az Eurotronik Zrt. nyerte el.
Tavaly 28 forintért számlázták ki a kormányhivatalok felé a címkék darabját, az új közbeszerzési eljárásban pedig már negyvenforintos árat jelöltek meg, miközben a NÉBIH és a kormányhivatalokhoz delegált szaporítóanyag-minősítő osztályok továbbra is 11 és 13 forintért számlázhatják ki azt a termelőknek.
– Jómagam nem értek a Büntető törvénykönyvhöz, de talán érdemes azon elgondolkodni, vajon jó-e, ha a magyar állam bukik egy olyan üzleten, amelyen egy magánvállalkozás viszont nyer. Vélhetően az inflációval magyarázzák ezt a jelentős árkülönbséget, de ha jogos a címke előállítási árának növekedése, akkor ezt a másik oldalon is érvényesíteni kellene, vagyis a vetőmagot termelők felé is magasabb áron kellene számlázni a még mindig 11-13 forintért adott zárjegyeket. Most ugyanis az a helyzet, hogy ezt a különbözetet a költségvetés fizeti ki. Évente nagyjából 5-6 millió címkét bocsátanak ki a szaporítóanyag minősítők, ha ezt beszorozzuk a beszerzési és eladási ár közötti 27-29 ft-os különbséggel, látszik, hogy több, mint 150 millió forint az állam kára – mondta informátorunk. Azt is tudni kell – folytatta – hogy a szomszédos országokban és Európa nyugati felén piaci árat fizetnek a címkékért a vetőmagok szaporításával foglalkozó cégek, vagyis ott a 40-50 forintos ár az elfogadott. A szakma épp ezért évek óta kéri az Agrárminisztériumtól, hogy változtasson a 63/2012-es rendeletben leírt díjtételeken és emeljenek az árakon, mindhiába.
Magyarország vetőmagokkal segíti Csád mezőgazdaságátMátrai Tibor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke azt mondta: a vetőmagok minősítése összetett folyamat, amelynek csak egy kisebbik része, hogy megkapják a minősítést igazoló zárjegyet – ezzel később is azonosítani lehet az adott terméket. Az utóbbi években a vetőmag előállítás költségei emelkedtek, de tény, hogy a fémzárcímke ára évek óta ugyanannyi – ismerte el. Hozzátette: ők szakmai szervezetként nem kérték a kormány képviselőitől, hogy ne emeljék meg a címke árát.
– Az állami szolgáltatások díjszabását átfogó államigazgatási koncepciók határozzák meg, amelyek rögzítik, mely feladatokat kell ingyenesen biztosítani, és melyeket lehet önköltségi alapon ellátni. A vetőmagcímkézés és -minősítés e két végpont között helyezkedik el – válaszolta a Népszava kérdéseire az Agrárminisztérium sajtóirodája. Közölték:
a címkék előállítására vonatkozó közbeszerzési eljárások nem kizárólag a vetőmagcímkékre vonatkoznak, hanem szélesebb termékkört – például leporellókat, kiíró papírokat – érintenek, amelyek az összes állami szerv ellátását szolgálják.
A vetőmagcímke ennek csupán egy kisebb része. A címke műszaki jellemzői – például papír, fólia, vízjel, egyedi sorszám – hosszabb fejlesztési folyamat eredményei, így a közbeszerzés nem egyetlen szereplőre van szabva. A 2021-től tapasztalható árnövekedés elsősorban a papír- és fóliaárak jelentős drágulására vezethető vissza - érveltek. Arra a felvetésre, hogy a címkékkel kapcsolatos díjtételek azonban nem változtak azóta, azt felelték: a díjszabás módosítása az Agrárminisztérium hatáskörébe tartozik, és minden esetben több szempont – köztük a gazdasági környezet, az ágazati szereplők terhelhetősége, valamint a hatósági működés költségei – együttes mérlegelésével történik. A NÉBIH és a vármegyei kormányhivatalok részéről érkező javaslatokat a minisztérium megvizsgálja, és jelenleg is zajlik a vonatkozó díjak felülvizsgálata – írták, elismerve, hogy tisztában vannak a kormányhivatalok részéről érkező panaszokkal és igényekkel.
