A KSH számításai szerint júliusban idehaza a fogyasztói árak emelkedése tízéves mélypontra, 1,2 százalékra lassult. Ugyanakkor az uniós összehasonlításban használt úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex ez év júliusában 1,6 százalék volt – ezt az adatot használják az Eurostat statisztikusai. Ez júliusban a harmadik legalacsonyabb fogyasztói árindex volt, csak Svédországé (0,3 százalékos éves drágulás) és Csehországé (1,3 százalék) volt jobb, a dobogó harmadik helyén Magyarország és Dánia osztozik 1,6-1,6 százalékos árindexszel. Érdekesség, hogy a dobogós helyeken nincs egyetlen olyan uniós ország sem, amely tagja lenne az euróövezetnek, mind a négy állam önálló nemzeti devizával működik.
Júliusban az Eurostat adatai alapján az euróövezet inflációs rátája 2,9 százalékra nőtt az előző havi 2,8-ről, míg a teljes Európai Unióban 3 százalék volt – ez is 0,1 százalékponttal magasabb az előző havi adatnál. Egy évvel korábban az EU inflációja 2,4 százalék volt, vagyis markánsan gyorsult az elmúlt 12 hónapban, elsősorban az olaj-, energiaárak emelkedése miatt. A legmagasabb éves rátákat Romániában (8,2 százalék), Litvániában (5,4), Cipruson és Bulgáriában (mindkettő 4,4) jegyezték fel. 2026 júliusában a szolgáltatások (+1,55 százalékpont), az energia (+0,94), a nem energiára utaló ipari termékek (+0,23), valamint az élelmiszerek, alkoholos és dohánytermékek (+0,23 százalékpont) pozitívan járultak hozzá az éves euróövezeti inflációs rátához – olvasható az Eurostat közleményében.
A magyar inflációs adat az elmúlt években tartósan volt dobogós helyen, de a rangsor másik oldalán: 2023–24-ben, az ukrán háború okozta európai energiaválság idején hónapokig a magyar inflációs adat volt a legmagasabb az egész Európai Unióban. Ennek oka, hogy a magyar kormányzati intézkedések nemhogy fékezték volna az energia- és élelmiszerárak világpiaci emelkedését, de sokszor még tovább fűtötték azokat a hibás döntésekkel.
Arra azonban nem nagyon (talán soha nem) volt példa, hogy a magyar adat a legalacsonyabb három uniós között szerepeljen. A magyar infláció 2016 és 2018 között volt a legalacsonyabb, ekkor 0 és 2 százalék között mozgott, de volt több olyan hónap is, hogy árcsökkenést mért a KSH. Ez az adat azonban akkor is csak arra volt elegendő, hogy az EU-s átlag alá kerüljünk, a tagállamok alsó harmadába, ugyanis ezeket az esztendőket az egész világon alacsony inflációs szint jellemezte.
Hatalmasat esett az infláció, 10 éve nem láttunk ilyetMost más a helyzet: az infláció a világgazdaságban gyorsul, ezalól az Európai Unió sem kivétel. A Hormuzi-válság miatt az elmúlt fél évben megugrottak az kőolajárak, amelyek drasztikus energiaár-növekedést hoztak: a földgáz ára jelenleg Európában 100 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban volt – ez pedig felfelé nyomja a piaci, így a lakossági energiaárakat. Ám mivel idehaza a lakossági energiatarifákon árstop van, az nem jelenik meg a fogyasztói árakban, s ez az egyik oka az alacsony magyar inflációnak.
A másik ok, hogy a forint 2025 eleje óta tartósan felértékelődik mind a dollárral, mind az euróval szemben, s ez a folyamat látványosan felgyorsult a Tisza Párt áprilisi kétharmados győzelme után. Csak egy példa: tavaly januárban egy euróért 410 forintot kellett fizetni, most 360-at. A dollár esetében még látványosabb a javulás: 400-ról 320 forintra csökkent az árfolyam, de a mélyponton csak 300 forintot kellett fizetni a zöldhasúért. Az erős forint az import olcsóbbá válásán keresztül fékezi az inflációt, ami persze komoly gondot okoz a hazai vállalatoknak, hisz költségeik egy részét nem tudják az áraikba beépíteni.
Előrébb tart a gazdaság, mint ahogy korábban vártuk, az igazi meglepetést az infláció okoztaAz előrejelzések szerint a magyar infláció a következő másfél, két évben a jelenlegi alacsony pályán marad: az idén az éves áremelkedés üteme 2 százalék alatt maradhat, jövőre sem gyorsul 2,5 százalék fölé – vagyis tartósan a jegybank 3 százalékos inflációs célja alatt lesz. Ez lehetővé teszi az MNB-nek a már megkezdett kamatcsökkentési ciklus folytatását, akár felgyorsítását, ami az olcsóbbá váló hitelezésen keresztül segítheti a gazdasági bővülést. A mostani kegyelmi állapotot az árdrágulás terén a Tisza-kormánynak érdemes lenne megőriznie: a kormány célja, hogy 2030 végére teljesítse az euróbevezetés feltételeit. A csatlakozni kívánó országok inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú eurózónás tagállam pénzromlásának az átlagát – ami az Európai Központi Bank júniusi konvergenciajelentése szerint az idén 2,6 százalék lenne. Vagyis ebben az évben és valószínűleg jövőre is teljesíti a magyar gazdaság ezt a kritériumot. A feladat az lesz, hogy ezt a vívmányt a 2028 utáni időszakban is megőrizze a kormány. Ehhez az is kell, hogy az MNB felülvizsgálja 3 százalékos inflációs célját, és azt az Európia Központi Bank 2 százalékos céljára csökkentse – erre már a jövő esztendőben sor kerülhet.
