Meglepetés, hogy az Alkotmánybíróság döntése elhúzódik. Még bármi előfordulhat, és nagy baj lehet abból, ha esetleg elkaszálják a Sulyok Tamás elmozdításáról szóló rendelkezést – erről beszélt lapunknak Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányjogász szerint a taláros testület késlekedése arra utal, hogy a bírák között érdemi vita alakult ki a Tisza-kormány alaptörvény-módosításairól.
Az AB-hez a Fidesz-KDNP fordult utólagos normakontrollért, kérve, hogy
semmisítsék meg a passzust, amely azonnali hatállyal megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását,
töröljék az Alaptörvényből azt a részt, amely megteremtette a lehetőségét a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok alapító jogainak visszavételére, így az alapítványok megszüntetésére,
semmisítsék meg a parlamenti képviselők választhatóságának korlátozását, vagyis azt a passzust, amely kimondja, hogy nem szerezhet parlamenti mandátumot az, aki már legalább tizenkét évig vagy három cikluson keresztül volt képviselő,
illetve száműzzék az alkotmányból azt a módosítást is, amely visszaállította a bírák hetvenéves felső korhatárát.
A kekvák államosításáról péntek reggel döntöttek, elutasították a Fidesz beadványát. A többi kérdésről még nem határoztak, így a bírák augusztus 17-én hétfőn újra összeülnek.
Ez az egész azért is érdekes, mert a döntések előkészítése vélhetően már korábban megtörtént. Szóval az e heti ülésnek elsősorban a végső jóváhagyásról kellett volna szólnia
– fogalmazott Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányjogász szerint a legkényesebb ügy valószínűleg a Sulyok Tamás eltávolítását érintő rendelkezés lehet. Felmerülhet ugyanis olyan érvelés, hogy bár az AB tartalmi kérdésekben nem vizsgálhatja a módosításokat, egyetlen, személyre szabott záró rendelkezéssel mégsem lehet egy közjogi méltóság helyzetét átalakítani. Tehát a gyakorlatban ez nem is biztos, hogy formailag alkotmánymódosításnak számít.
Polt Péter és Handó Tünde egyébként hasonló különvéleményt fogalmazott meg a KEKVA-k kapcsán. Szerintük előbb azt kellett volna tisztázni: a támadott szabály valóban az alkotmánymódosító hatalom gyakorlásának minősül-e, és csak ezután lehetett volna eldönteni, hogy az AB hatásköre kizárt-e.
Augusztus 17-én tárgyalhatja az Alkotmánybíróság a Fidesz–KDNP utólagos normakontroll-indítványaitDöntött az Alkotmánybíróság, a kekvák ügyében elutasította a Fidesz kérésétSzentpéteri Nagy Richard hangsúlyozta: nem is biztos, hogy egy ilyen megállapítás az Alaptörvény-módosítás megsemmisítésével járna. A szakértő olyan forgatókönyvet is el tud képzelni, hogy a testület közleményben leszögezi: bár tartalmi okok miatt nem semmisíthetik meg Sulyok Tamás eltávolítását, az attól még nem felelt meg az alkotmányos követelményeknek.
Itt a vége, Sulyok Tamás aláírja az Alaptörvény-módosítást, megszűnik a köztársasági elnöki mandátumaElkészült a felmérés, lesújtó a magyarok véleménye Sulyok Tamás távozó köztársasági elnökről„Ha viszont mégis elkaszálnák a volt államfő eltávolítását, az alkotmányos válságot okozna. Ez azt jelentené, hogy továbbra is Sulyok Tamás az elnök, Baka András pedig nem tudja elfoglalni a hivatalát. És a parlament időközben szünetre ment” – értékelt az alkotmányjogász, hozzátéve: a politikai megoldás ekkor is az Országgyűlés kezében maradna, hiszen szükség esetén összehívható. És a Tisza Párt kétharmados többséggel bármiről dönthet, ami szükséges.
Szentpéteri Nagy Richard kiemelte: Más ügyekben is lehetnek viták. Például az alkotmánybírók 70 éves korhatárát érintő kérdésben összeférhetetlenségi problémák is felvetődnek. Az érintett bírák ilyen esetekben nem vehetnek részt az eljárásban, ami szűkítheti a döntéshozók körét, sőt magát a döntést is befolyásolhatja. Ám a határozatképességet vélhetően nem fogja kizárni.
