Az Alkotmánybíróság augusztus 13-án tartott ülésén meghozta első érdemi döntését a bukott kormánypárti kezdeményezésű utólagos normakontrollok ügyében: a testület hatáskör hiányában visszautasította a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (kekva) vonatkozó alaptörvény-módosítást támadó indítványt. Az AB indoklása szerint a felülvizsgálat nem eljárási, hanem tartalmi kontrollra irányult volna, amire a testületnek nincsen alkotmányos hatásköre.
A Fidesz–KDNP eredetileg négy fő pontban támadta meg a Tisza-kormány által elfogadott 16. és 17. alaptörvény-módosítást:
1. A kekvák megszüntetése: A vagyonkezelő alapítványok alapítói jogainak visszavételét és megszüntetésük lehetőségét támadó beadványt az AB augusztus 13-án elutasította.
2. A köztársasági elnök megbízatásának megszűnése: A módosítás azonnali hatállyal megszüntette Sulyok Tamás államfői tisztségét.
3. Képviselői cikluskorlát: Az Alaptörvény új szabálya szerint nem szerezhet parlamenti mandátumot az, aki legalább 12 évig vagy három cikluson keresztül már országgyűlési képviselő volt.
4. Alkotmánybírói korhatár: A bírák és alkotmánybírók 70 éves felső korhatárának visszaállítása, aminek következtében a testület 15 tagja közül többeknek (köztük Polt Péter elnöknek) szeptember 1-jével távoznia kell.
Bár a beadványok fennmaradó pontjai már a csütörtöki (augusztus 13-i) ülésen is terítékre kerültek, az AB-nak nem sikerült valamennyi ügyben határozatot hoznia. Emiatt az augusztus 17-re meghirdetett teljes ülésen ismételten felvették a napirendre a fennmaradó három kérdéskört:
a köztársasági elnöki megbízatás megszűnését érintő normakontrollt,
az országgyűlési képviselők választhatóságának időkorlátját,
valamint az alkotmánybírók 70 éves korhatár miatti megbízatásmegszűnését szabályozó átmeneti rendelkezéseket.
Az augusztus 13-i ülésen az AB egyúttal megválasztotta a testület új elnökhelyettesének Czine Ágnest (2026. szeptember 1-jei hatállyal), ami jelzi a felkészülést a korhatár-szabályozás miatti személyi változásokra és a szeptemberben esedékes átmenetre.
Döntött az Alkotmánybíróság, a kekvák ügyében elutasította a Fidesz kérését