A héten elérte a BUX-index a 150 ezer pontot, ezzel új rekordot állított be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) fő mutatója. Az index csak az idei év eleje óta 33,8 százalékot emelkedett – ez jelentős részben a hazai politikai változások megelőlegezett pénzügyi hozama. De jól teljesítettek a cégek, és a nemzetközi környezet is végső soron támogató volt. Pedig az USA és Izrael február 28-i támadása Irán ellen alaposan fölforgatta az energiapiacokat, ám a világ tőzsdéit nem. A beavatkozást alig pár naposra tervezték – akárcsak az oroszok 2022-ben az Ukrajna elleni háborút –, ám a kitűzött célt, az iráni rezsimváltást nem sikerült elérni, a korlátozott rakéta- és dróncsapások pedig gyakorlatilag folyamatosak azóta is.
A most már lassan fél éve tartó fegyveres konfliktus ellenére a világ vezető pénzpiacai jól teljesítettek, ami kellett háttérnek a magyar tőzsde jó teljesítményéhez. A londoni FTSE az év eleje óta 5,8, a frankfurti DAX 8,1, az amerikai S&P 4,6 százalékkal emelkedett. Ezek féléves hozamként tisztes eredmények, de messze elmaradnak a BUX kirobbanóan gyors, 33,8 százalékos emelkedésétől – ehhez kellett a Tisza Párt kétharmados győzelme, ami megnyithatja az utat a szabad piaci verseny és nem utolsósorban az uniós pénzek előtt. Utóbbiak önmagukban nem növelik a magyar tőzsde értékét, ám azzal, hogy megszűnnek a Brüsszel és Budapest közötti politikai konfliktusok, azonnal csökken a magyar befektetések kockázati megítélése.
A vesztesek
Persze nem minden cég tudott az első hét hónap történéseiből profitálni. Nem meglepő módon a NER-papírok hatalmasat zuhantak az április 12- parlamenti választás után. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus értéke 33 százalékkal csökkent, míg a Jászai Gellért által birtokolt 4iG Nyrt. értéke az év eleje óta közel 60 százalékkal esett. Nem kell arra bonyolult magyarázat, hogy ez miért történt: az elmúlt 16 év arról szólt, hogy az Orbán-kormány helyzetbe hozta a haveri cégeket, ennek volt haszonélvezője a két, tőzsdére bevezetett NER-cég is.
Vérfürdő a tőzsdén, a Fidesz bukására készül a részvénypiacZuhanással kezdték a napot a NER-cégek a tőzsdénA 4iG Nyrt. kizárólagos megrendeléseket, műholdprogramok ígéretével több száz milliárd forintos rendeléseket kapott az előző kormánytól, nem beszélve a szinte ingyenes, több száz milliárdos ajándékokról, tőkejuttatásról, kedvezményes hitelekről. Ennek az Orbán-kormány bukásával vége. A Magyar-kormány egyik első intézkedése volt annak az 1300 milliárd forintos haderőfejlesztési és állami műholdfejlesztési programnak a visszavonása, amelynek haszonélvezője a 4iG Nyrt. lett volna. Nagy kérdés, hogy a cég megtarthatja-e a gyakorlatilag fillérekért megszerzett állami hadiipari cégeket. Ezek fényében érthető, hogy a 4iG Nyrt. papírjai 60 százalékot vesztettek az értékükből.
Tőzsdei machináció gyanúja miatt nyomoz a rendőrség az ügyben, amelynek Hadházy Ákos szerint Tiborcz Istvánhoz van közeMég nem döntött a Tisza-kormány, kizárja-e a magyar haderőfejlesztésből a finoman szólva NER-közeli 4iG-tFeleekkora eséssel úszta meg Mészáros Lőrinc Opusa. Itt is jelentős a kitettség az állam felé, ezt tükrözi a leértékelődés, ám a társaság strukturáltabb: energetikai, élelmiszeripari, turisztikai, építőipari és vagyonkezelési portfólióval is rendelkezik. A több lábon állás lehet a magyarázata a 4iG-hez mért szerényebb esésnek, bár a féléves 33 százalékos zakót akkor sem lehet kicsinek nevezni. Mindenesetre van, aki bízik a Mészáros-féle Opusban. A szintén Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank elemzői szerint akár 60 százalékos felértékelődés is elképzelhető a vállalat piacán.
Ha így maradnak a részvényértékek – ami nagy kérdés, hisz jöhet akár konszolidáció is –, akkor a magyarországi milliárdosokat sorba vevő listákon Jászai és Mészáros vagyona jelentősen változhat,
ami óhatatlanul érinti majd a listán elfoglalt helyüket is.
A nyertesek
Az elmúlt hét hónap nyertesei azok a húzócégek, amelyek a kormányváltástól függetlenül is jól teljesítenek: az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom. Akik az év elején ezekbe a cégekbe fektettek, mesés hozamot realizálhattak. A legkisebb növekedést a Richter Nyrt. produkálta: a gyógyszeripari cég részvényei hét hónap alatt 31 százalékkal emelkedtek, annak ellenére, hogy cég egyik fontos piaca az orosz. A gyógyszergyártó az ország egyik leginnovatívabb cége, jelentős bevétele származik a külpiacokról, éppen ezért a forint év eleje tartó erősödése negatívan hatott a forintban számolt bevételeire – ennek ellenére 31 százalékos az emelkedés, ami jelzi a vállalat erős alapjait.
Az OTP – amely az elmúlt évtizedben a régió egyik meghatározó regionális szereplőjévé nőtte ki magát – 31,8 százalékkal emelkedett január óta. Az OTP stabilan jól teljesít, a profitja rendre 1100 milliárd forint felett van, ráadásul ennek a nyereségnek a 70 százaléka a külföldi leányoktól jön. Az OTP az elmúlt napokban jelentette be, hogy megvásárolná a három balti államban tevékenykedő Luminor Bankot. Vagyis egy stabilan nyereséges, növekvő cégről van szó; a bank esetében így a választási fordulat annyit hozott a konyhára, hogy ha csökken Magyarország és a magyar gazdaság kockázati megítélése, és javul a piaci környezet, az javíthatja az OTP jövedelmezőségét is.
Az elmúlt bő fél év abszolút nyertese a Mol Nyrt., annak ellenére, hogy a politikai fordulattal újra megjelenhet a tulajdonosok között a magyar állam,
miután a Fidesz-közeli MCC-Matthias Corvinus Collegium Mol-részvényeit – amit korábban ingyenes vagyonjuttatás keretében kaptak meg – elkobozza az állam. A 10 százalékos állami tulajdonszerzés nem ad vétójogot a kormány kezébe, így azt nem tekintette kockázatnak a piac. A Hormuzi-szoros lezárásának következményeiből ellenben a Mol – mint szinte minden olajcég – profitált. Szintén emelte a cég értékét, hogy nagy valószínűséggel megszerezheti Szerbia egyetlen finomítójának irányítását, bár az eladó, az orosz Gazprom láthatóan húzza-halasztja az ügyletet.
Itt a vége, az MCC mellett két hét múlva felszámolják Áder, Schmidt és Lázár kekváját isA Mol megkapta az újabb amerikai jóváhagyást a NIS-tárgyalások folytatásáraNagyot ment január óta a Magyar Telekom is, a részvények értéke 46 százalékkal emelkedett. A cég jövedelmezősége az elmúlt években folyamatosan emelkedett, köszönhetően a csökkenő szektoriális adóknak, a stabil és növekvő jövedelmezőségnek és kedvező osztalékpolitikájának.
A pénzpiacok beárazták a várható makrogazdasági fordulatot a magyar kötvényekbe, részvényekbe – többek közt ezt tükrözte a forint választások utáni felértékelődése is. Vagyis az előttünk álló időszakban további részvényemelkedés a cégek üzleti döntéseitől, teljesítményeitől várható.
A piacok már beárazták a kockázatok csökkenését, az uniós forrásokhoz való hozzáférést, sőt kisebb mértékben az euróbevezetést is. A kormánynak „már csak” meg kell ezeket valósítania. Az első lépés a 2026-os pótköltségvetés lesz augusztus végén, majd októberben jön a 2027-es büdzsé tervezete. Ha ezek a törvényjavaslatok alátámasztják a befektetői reményeket – gyorsuló növekedés, normalizálódó infláció, csökkenő államháztartási hiány –, és lehetővé teszik az euró 2030 utáni bevezetését, akkor a tőzsdén is mehet tovább az üzlet. Ellenkező esetben jöhet a korrekció.
