Az elmúlt bő másfél évben a jegybanki vezetőváltással több minden megváltozott a jegybanki politikában. A Varga Mihály MNB-elnök által vezetett új testület elkötelezte magát az infláció csökkentése, a devizapiac stabilizálása mellett, ennek következtében már az új jegybanki vezetés kinevezése után erősödni tudott a forint az euróval szemben, ami tovább gyorsult a Tisza párt választási győzelme után.
Az új jegybanki vezetés hivatalba lépése óta látványosan gyarapodni kezdett a MNB deviza- és aranytartaléka is – ez is a jól látható változások egyike. Míg 2025 februárjában – Matolcsy György ex-elnök távozásakor – 46,2 milliárd forint volt a nemzetközi tartalék, 2025 végére 50,2 milliárd euróra, idén július végére pedig abszolút történelmi rekordra, 64,3 milliárd euróra nőtt. Június végén, kis csökkenés után 60,3 milliárd volt, innen ugrott fel rekordértékre, ami nagyobbrészt a júliusi eleji, 3 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátás következménye. Ugyanis a jegybank tipikusan két forrásból tud devizához jutni: az egyik az államháztartás devizahitel-felvétele, vagy devizakötvények kibocsátása, ilyenkor a befolyó a devizát, az MNB váltja át forintra az államháztartás számára.
Gyanúsított még mindig nincs, tanúkat már kihallgattak a Matolcsy-klán körül gyűrűző MNB-botránybanA jegybank az átváltást követően megtartja a devizát – jobb esetben – és azt a devizatartalékba helyezi. Nem mindig volt ez így. A Matolcsy-féle jegybanki vezetés a devizatartalék-tartás költségei miatt – hiszen azt lényegében csak alacsony kamatozású, biztonságos AAA-minősítésű állampapírokba lehet fektetni –, jóval alacsonyabb szinteken, évekig 25-35 milliárd eurón tartotta a tartalék szintjét. Ráadásul anno a jegybank a birtokában lévő deviza átváltásával extra haszonra tett szert, amelynek kisebb részét befizette a költségvetésbe, a nagyobb részét pedig a jegybanki alapítványokba helyezte, amely vagyont később bűnös módon magáncélra hasznosították.
A jegybanki tartalékok növelésének csak egyik, nem is a legkedvezőbb módja a kormányzati devizaforrások felvétele, hiszen a hiteleket vissza kell fizetni. Ilyenkor fordított a helyzet, a jegybank devizára váltja a kormányzat forintjait és az így kapott devizából fizeti vissza az adósságot. A devizatartalék növelésének másik, sokkal kedvezőbb forrása az uniós pénzek beáramlása. Az elmúlt években ez nem állt le teljesen, hisz a zárolások ellenére is érkezett a költségvetésbe évi 1-2 milliárd euró, illetve Brüsszel továbbra is utalta a mezőgazdasági támogatásokat, mintegy 1,6 milliárd euró értékben. Az uniós támogatásokat is rendre a jegybank váltja forintra, ám ez esetben a deviza végleg a tartalékba kerülhet.
Mivel az elmúlt években épp csak csordogáltak az uniós támogatások ezzel szemben a következő hónapokban több milliárd eurónyi támogatás és hitel zúdulhat be az országba, nem túlzás azt állítani, hogy néhány hónapon belül a tartalék mértéke akár a 70 milliárd eurót is elérheti. Ha ez sikerülnie, akkor elmondható, hogy öt év alatt az MNB gyakorlatilag megduplázta a tartalékait.
Nem szabad szó nélkül elmenni egy másik tényező mellett sem, ami növelte az MNB tartalékait az elmúlt években. Ez az arany árfolyamának felértékelődése, ami szintén kétirányú folyamat, bár egyelőre semmi jele, hogy az arany ára tartósan csökkenni kezdene a következő években. Az MNB előző vezetése – állítólag Orbán Viktor volt miniszterelnök kérésére, kívánságára – kezdte növelni a nemzetközi tartalékokon belül az arany arányát az elmúlt évtizedben.
Matolcsy Ádám dubaji cégéhez került egy milliárdos értékű egykori MNB-alapítványi ingatlanAz MNB aranytartalékai 2018 előtt mindössze 3,5 tonnára rúgtak, ami fizikailag nem egy nagy mennyiség, akár egy kisebb trezorban elférne, ha a súly nem lenne akadály. Az MNB ezt a mennyiséget emelte több lépésben 2024-ig 110 tonnára. Az üzletet rendkívül jól időzítették: egy uncia ára 2020-ban még csak 1500 dollár volt, 2024-ben 2200 dollár, ami 2026 elejére 5000 dollár fölé emelkedett. Jelenleg egy komolyabb áresés után az arany 4380 dolláron áll, ám ez még mindig lényegesen magasabb, mint a vásárlás időpontjában. Így az arany drágulása szerencsésen emelte az MNB tartalékainak értékét: a jegybank aranytartalékainak értéke 2020 januárjában 1,5 milliárd euróra rúgott, ma pedig 12,5 milliárd euróra, igaz, volt már 14,8 milliárd is amikor csúcson volt az arany ára.
Luxusingatlanoktól válna meg az MNB, de a kikiáltási ár jóval alacsonyabb annál, mint amennyit Matolcsyék ezekre költöttekAz MNB deviza, pontosabban nemzetközi tartalékai kezelésének irányelveiről a jegybank legfontosabb döntéshozó szerve, a Monetáris Tanács dönt, meghatározza a szintet, a befektetési szabályokat, a kockázatvállalási mértékeket, és ezek alapján az MNB munkatársai kezelik és végzik a befektetéseket. Jellemzően ezek betétekben és devizakötvényekben fekszenek, de nem kizárt, hogy az MNB további aranyvásárlásra is sort kerít, voltak ilyen utalások korábban a jegybank részéről.
