fiatalok;kütyü;digitalizáció;mentális egészség;

Képernyő előtt éjjel-nappal. A serdülők 14 százalékánál a hétvégi napi képernyőidő még a sokkoló, 10 órás határt is meghaladja.

Napi hat-tíz órát is a képernyő előtt töltenek az európai tinédzserek, a szülők riadót fújtak, az Európai Bizottság szigorúbb szabályozást ígér

Minden harmadik fiatal szorongást, szomorúságot és kirekesztettséget érez a közösségi média hatására. 

A mentális egészség és a közösségi média használata közötti összefüggések egyre hevesebb vitákat váltanak ki uniós szinten. Egy friss Eurobarométer-felmérés most átfogó és összehasonlítható adatokat szolgáltatott az Európai Unió országaiban élő 13 és 18 év közötti serdülők képernyőhasználati szokásairól és azok lelki következményeiről. A megállapítások egyértelműek: szoros kapcsolat van a túlzott digitális jelenlét és a fiatalok jóllétének romlása között.

A felmérés szerint az európai tinédzserek tanítási napokon átlagosan 4,5 órát töltenek a képernyők előtt, hétvégén pedig ez napi 6,1 órára ugrik. A megkérdezettek több mint 40 százaléka maga is úgy érzi, túl sok időt rabol el az életéből a netezés, a legfiatalabbak pedig a legveszélyeztetettebbek.

Azok a fiatalok, akik már 10 éves koruk előtt elkezdték használni a közösségi médiát, hétvégente átlagosan 7,5 órát töltenek az online térben,

míg a 14 éves kor után regisztrálók esetében ez a szám „csupán” 5,7 óra. A serdülők 14 százalékánál a hétvégi napi képernyőidő még a sokkoló 10 órás határt is meghaladja.

A kutatás rávilágít a generációk közötti eltérő értékrendekre is. A szülők lényegesen kritikusabbak a digitális eszközökkel szemben, mint a gyermekeik, ugyanakkor rendre alábecsülik, mennyi időt is töltenek a fiatalok a neten. A szülők több mint fele szerint a képernyők negatív hatással vannak a fiatalok mindennapjaira, 36 százalékuk pedig kifejezetten úgy látja, hogy a közösségi média rombolja gyermekük lelki egyensúlyát.

A kép ugyanakkor árnyalt: a serdülők 48 százaléka számolt be arról, hogy a platformok pozitív élményt is jelentenek számukra – főként a szórakozás (57 százalék), a baráti kapcsolatok ápolása (53 százalék), a közösséghez tartozás érzése (70 százalék) és a tanulási lehetőségek (65 százalék) miatt. Mindeközben viszont közel minden harmadik serdülő kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy a közösségi média miatt rendszeresen érez stresszt, szomorúságot vagy kirekesztettséget. Ennek fő oka a folyamatos teljesítménykényszer:

a megkérdezettek 45 százaléka stresszel amiatt, hogy másokhoz hasonlítja magát, míg 41 százalékukat a kimaradástól való rettegés (FOMO) nyomasztja.

A fiatalok tömegei találkoznak kifejezetten káros, félrevezető tartalmakkal a digitális térben. A megkérdezettek negyede szembesül rendszeresen gyűlöletbeszéddel, az egészségtelen termékek – például alkohol vagy junk food – reklámjaival (25 százalék), valamint a vásárlási nyomással (24 százalék). Minden ötödik tinédzsert nyomasztják a platformokon elvárt testképsztenderdek (21 százalék). Külön kihívást jelent a mesterséges intelligencia által generált tartalmak (39 százalék) és az álhírek (35 százalék) jelenléte, amelyek jelentősen nehezítik a tájékozódást.

‒ A közösségi média képes összekötni az embereket. Ám amikor minden harmadik fiatal szomorúságról és kirekesztettségről számol be, nem hunyhatunk szemet a mentális egészségükre gyakorolt hatások felett. Amikor a fiataljaink negyede találkozik gyűlöletbeszéddel a hálón, az egyértelmű jelzés arra, hogy eljött a változtatás ideje – fogalmazott nemrégiben a téma kapcsán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

A serdülők és a szülők 47-48 százaléka egyaránt úgy látja, hogy a meglévő platformszabályok szigorúbb végrehajtása hozhatna valódi áttörést. A fiatalok emellett az iskolai felvilágosítást, a jobb tájékoztatást, s több mint 40 százalékuk a mentálhigiénés segítségnyújtás könnyebb elérhetőségét sürgeti.

A döntéshozókra hatalmas nyomás nehezedik: a gyermekek online védelmével foglalkozó európai szakértői testület – amelyben szakorvosok, jogászok, szülői és gyermekjogi szervezetek vettek részt – befejezte munkáját, s júliusban benyújtotta hivatalos ajánlásait a Bizottság elnökének. A határozott fellépést az európai közvélemény is elvárja: egy korábbi Eurobarométer-kutatás szerint a lakosság 92 százaléka tartja kiemelt politikai feladatnak a fiatalok fokozottabb online védelmét.

Az ideiglenes köztársasági elnök hivatala mindezt a személyiségi jogokra való hivatkozással teszi. Az érvelés annyiban sántít, hogy Kónya Endre kegyelmezési ügyének iratait már nyilvánosságra hozták.