A digitális cumi ártalmai

Teljes generációk nőhetnek fel a nyelvi képességek csökkenésével, a beszédértés és a társas készségek zavaraival a Covid idejére jellemző korlátlan kütyühasználat miatt.

A túl korán és túl sokat kép­ernyőző gyerekek a társas helyzetek értelmezésé­ben, a nonverbális kommuniká­cióban, a nyelvben – s ezzel gyakorlatilag mindenben, ami ezen alapkészségekre épül – lemarad­hatnak

„Ha nincs figyelem, nincs semmi” – Az okostelefon ott van a babakocsikban, már a legkisebbeknél is megjelenhet a virtuális autizmus

A kütyük káros hatása a gyerekekre friss probléma, Nyugaton persze már a 2000-es évek óta kutatják számos vetületből, a pszichológusok például régóta figyelmeztetnek a dopaminfüggőség és az indulatkezelési problémák kialakulására, a figyelem elvesztésére. A WHO ajánlása szerint digitális eszközt – és ebbe minden monitor, a tévé is beletartozik – 24 hónapos korig egyáltalán ne használjunk a gyerekek közelében (korábban ebben megengedőbbek voltak, aztán korrigáltak), 5 éves korig több részletre bontva napi 1 óra képernyőidőt engedélyezhetünk, a kamaszok esetében pedig napi 2 órát – ehhez képest ők akár napi 8-9 órát is eltölthetnek képernyő előtt. Az okostelefon ott van a babakocsikban, a monitorok mindenütt körülvesznek, már a legkisebbeknél is megjelenhet a „virtuális autizmus" vagy a „virtuális hiperaktivitás" – amikor a túlzott eszközhasználat miatt szélsőséges magatartásminták mutatkoznak –, a kiskamaszokat rászabadítani az internetre pedig olyan, mintha elengednénk őket egy nyolcsávos autópályán. Peternák Magdolna gyógypedagógus, logopédus szerint a jövőben remélhetőleg lesznek kisebb-nagyobb korlátozások a gyerekek digitáliseszköz-használatára, de a gyakorlatban már most azt látják, hatalmas a baj, nincs feltétlenül idő kivárni a reprezentatív kutatásokat, amelyek majd beigazolják, milyen rövid és hosszú távú károkat okoz a kicsikben a digitalizált környezet.

Papp Sándor Zsigmond: Kerítés mögül

Kütyü kontra tévé

Nem csak a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek, de az is igaz, hogy az izgő-mozgó gyerek fog több mobilt használni – derül ki az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából.

Őrült dokumentálásból is születhet józanság

Mintha lenne egy mindent látó, ötödik végtagunk – úgy élnek velünk digitális képrögzítő kütyüink. Amelyek egyelőre nem terjesztik ki világunkat, ám biztonságosabbá teszik. És ennek érdekében az énközpontú európai kultúra hajlandó leadni az egójából.

Otthonunkká vált az okostelefon

Egy új tanulmány szerint már nem csupán egy eszköz, hanem olyan, mint egy hely, ahol élünk, és nem csak a fiatalok számára.

Nem látják a fától az erdőt a sokat „kütyüző” gyerekek

A digitális eszközök használata megváltoztatja a világlátásunkat, a gyerekekét különösen. Az ELTE pszichológusai szerint ez nem baj, de lehet, hogy másfajta tanítási módszerre és tananyagra lesz szükség.

Öt évet is elvehet az életünkből a közösségi média

2,5 óra naponta, ami árt a szellemi egészségnek, az emberi kapcsolatoknak és a teljesítménynek is. Szorongást, depressziót okozhat, ördögi körbe juttathat és függővé tehet.

Illusztráció

A kétévesek fele már rendszeresen kütyüzik

Az is kiderült az ELTE több mint ezer szülő megkérdezésével készült kutatásából, hogy egyre korábban kezdik, valamint hogy a szülők "digitális nevelési stílusa" mellett a személyes példája is befolyásolja a gyerekek eszközhasználatát.

Nem vicc: az agy szerkezetét is megváltoztatja a sok kütyüzés

"Elvékonyodik" azoknak a gyerekeknek az agykérge, akik napi hét óránál többet okostelefonoznak vagy tableteznek, ez pedig ronthatja a memóriájukat, észlelési és kognitív képességeiket.

Illusztráció

A britek állandóan a mobiljukon lógnak - És mi?

Szinte tíz percet sem bírnak ki a britek a mobiltelefonjuk nélkül, átlag 12 percenként „ránéznek” készülékükre.

Illusztráció: Pexels

A jövő otthona Budapesten

Interatkív sétára invitálta a sajtó munkatársait a Google. Az elektronikai óriás a budapesti oktatóközpontban alakított ki egy úgynevezett Google Házat, ahol bemutatták a jövő otthonát. Nem számít, hogy tanulásról, munkáról, főzésről, filmnézésről, egy házibuliról és zenehallgatásról, vagy az utazás megtervezéséről van szó, az internet, a már jelenleg is elérhető technológiák segítik, egyszerűbbé és kényelmessebbé teszik mindennapjainkat. Házigazdánk pedig a Google magyarországi szóvivője, Schuster Richárd mellett a kérdések és játékok nagymestere, hazánk egyik legnépszerűbb műsorvezetője, Gundel Takács Gábor volt.

Schuster Richárd, a Google magyarországi szóvivője Fotó: Google
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang