A Balatonon a belföldi és külföldi vendégek száma is ingadozik, a kedvező euróárfolyam pedig ismét külföldi utazásokra csábítja a magyarokat. Mindeközben a gyógyturizmus még mindig nem kapja meg azt a stratégiai figyelmet, amit gazdasági és egészségügyi súlya indokolna.
Munkatársunk Hajdúszoboszlón a település turisztikai szakembereit és a város vezetőjét kérdezte a helyzetről és az új kormányhoz, az állami turizmuspolitikához fűződő várakozásaikról.
Nevetséges összegek a megelőzésre
Magyarország gyógyvíznagyhatalom, mégis túl sokan kényszerülnek méregdrága csípő- és térdprotézisműtétre. Mindezt úgy, hogy gyógyítani, megelőzni lenne mivel, de az állam évtizedek óta elhanyagolja a fürdőgyógyászat finanszírozását – mutatott rá a helyzet egyik legnagyobb ellentmondására Czegle-Pinczés Enikő, a Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt. vezérigazgatója a Népszavának. Elmondta: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) több mint 15 éve nem növelte érdemben a támogatási összegeket.
Egy orvosi gyógymasszázsra ma is mindössze 210, egyórás iszappakolásra pedig alig több mint 580 forint támogatást ad az állam, a betegek viszont egyre többet kénytelenek zsebből fizetni.
„A támogatott gyógykezelések száma emiatt 2007 óta országosan szinte megfeleződött, Hajdúszoboszlón még 70 százalékon tartja magát” – összegezte a fürdőkomplexum vezérigazgatója. Bár a szoboszlói szálláshelyek és vendéglátók alapvetően a nemzetközi hírű fürdőkomplexum vonzerejéből élnek, tisztában vannak vele, hogy a gyógyfürdők nem egyszerű turisztikai szolgáltatók, hanem az egészségügyi megelőzés kulcsszereplői.
A prevenció támogatása hosszú távon az államkasszának is milliárdos megtakarítást jelentene. Ergo, a gyógyfürdőzésnek a hétköznapok részévé kellene válnia, ehhez képest sokaknak mára megfizethetetlenül drágák a fürdők, amelyek még mindig a legmagasabb, 27 százalékos áfakulccsal kénytelenek működni. Csak összehasonlításul: a szállodai szolgáltatásokat és a vendéglátást helyben fogyasztás esetén már évek óta a kedvezményes, 5 százalékos áfa terheli csak.
„Az a réteg árazódik ki a fürdőgyógyászatból, amelyik a magánegészségügyet sem tudja igénybe venni”„A turizmuspolitika egyik legégetőbb adóssága, hogy a fürdőket is átterelje a kedvezményes áfakörbe, mert ez jelenleg hatalmas versenyhátrányt jelent. A hazai termálvizek gyógy- és prevenciós hatását számtalan publikáció igazolja, a gyógyításban dolgozó szakembereknél és a döntéshozóknál mégis szemléletváltásra van szükség” – fogalmazott Czeglédi Gyula, Hajdúszoboszló polgármestere, a fürdő korábbi igazgatója, a Magyar Fürdővárosok Szövetségének volt elnöke.
Már nem menő az önellátás
Megváltoztak a fogyasztói szokások, szemmel látható generációváltás zajlik, a vendégkör lecserélődött, és velük új elvárások, új igények születtek. A tipikus mai vendégek már nem akarnak a nyaralás alatt főzni vagy takarítani, inkább kifizetnek négy éjszakát egy félpanziós, saját medencés hotelben, mint egy hetet egy magánapartmanban. Két főre egy hét magánszálláshelyen is belekerülhet ugyanis 300-400 ezer forintba, ami a bolti bevásárlásokkal és alkalmankénti éttermi étkezésekkel együtt eléri az 500-600 ezer forintot.
Sok szállásadó, aki néhány éve még a szobánkénti egymillió forintos támogatásból korszerűsítette apartmanját, a Kisfaludy-pályázatok kötelező fenntartási idejének lejárta után visszaadta az ipart.
Jellemzően a csökkenő vendégforgalom és a növekvő adminisztrációs kötelezettségek miatt döntöttek így. A számok beszédesek: Hajdúszoboszlón például 1300-ról mára 900-ra csökkent az aktív magánszállásadók száma.
Láthatóan egyre nyílik a szakadék a kereskedelmi szálláshelyek és a magánszállások között a KSH friss adatai szerint. Miközben a szállodák növelni tudták vendégszámukat, a magán- és egyéb szálláshelyek forgalma jelentősen visszaesett az első fél évben. A jelenség mögött a szállodák dinamikus árazása áll, és az, hogy a két szállástípus árai összeérnek. Ez pedig egyértelműen a szállodáknak kedvez.
Szállodák pluszban, magánszállások mínuszban: felemásan indult a nyár„A dinamikus árazás megmentette a szállodaipart, ugyanakkor a szezonon kívüli magánszálláshelyek hiánya az egész városnak fáj. Nem nagyon jön ki a matek, az apartmanok megtérülési ideje a lakásárak drasztikus emelkedése miatt 35 évre tolódott ki” – árulta el Márkus Sándor, a Hotel Aurum igazgatója és a Hajdúszoboszlói Vendéglátók Egyesületének elnöke. Hozzátette: egyelőre a meglévő szálláshelyeket kellene megtölteni üzembiztosan, csakhogy a szezon jelentősen rövidült, az idén például augusztus elején robbant be, régen már az iskolaszünettel elstartolt. Vagyis nyolc hét helyett lassan három hétre apad. A fürdőváros vendégforgalma nem olyan hektikus, mint a Balatoné, itt a fürdőzőket felváltják a klasszikus gyógyturisták, akik elő- és utószezonban is jönnek.
A fürdővárosokat nem lehet félvállról kezelni: Magyarországon a vendégéjszakaszámok 70 százaléka a 11 turisztikai jelentőségű fürdőhöz kötődik. Ezeket mégis elhanyagolták az utóbbi években.
Mindeközben a szállodákat ösztönözték – még a fürdővárosokban is – külső és belső medencék építtetésére, aminek az lett az eredménye, hogy a vendégek bent maradnak a hotelekben. Az alultámogatott fürdőgyógyászatot pedig mára a gyógyvizéről híres Hajdúszoboszlón a szállodák majdnem fele elengedte. Itt most a városi fürdőkomplexum, az ország legnagyobb strandja és élményparkja vonzerejének a megtartása a cél, ezért kell a kitervelt fejlesztést mielőbb megvalósítani.
Elképzelésnél már jóval több van: a Hungarospa menedzsmentje egy 16 projektből álló hosszú távú attrakciófejlesztési koncepciót készített, amelynek első lépése egy hárommilliárd forintos terv, ami a tradicionális fürdőrész fejlesztését célozza. Ehhez elsősorban kedvezményes hitellehetőséget és esetlegesen állami támogatást remélnek.
Ingyenpénz helyett célzott állami segítség kell
„Nem kell több gyógyfürdő, de állatkerteket sem kell már építeni, mindenből van elég, most már a fejlesztésekre kell költeni” – hangsúlyozták egybehangzóan a hajdúszoboszlói szakemberek.
A turizmusirányításnak nem ingyenpénzt kell osztania, sőt, első lépésként le kell állítani a fejlesztési források szétszórását.
Közpénzből a nemzetközileg is bizonyított, működő, hagyományosan népszerű fürdővárosokat kell támogatni, megerősíteni, nem kísérletezni. A fürdővárosok és más kedvelt turisztikai célpontok attrakcióinak megújításához, fejlesztéséhez 50 százalékos állami támogatás és kedvezményes hitelkonstrukciók lennének célszerűek, ehhez már a helyiek is hozzátennék a saját tőkéjüket.
„A gyógyturizmust az új nemzetközi trendekhez, a longevity koncepciójához, azaz az egészségben eltöltött évek számának növeléséhez hozzájáruló szolgáltatásokhoz kell igazítani” – összegezte Sahin-Tóth Dezső, a Hajdúszoboszlói Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője. A jelenlegi vendégkör megtartása mellett fontos megcélozni egy magasabb fizetőképeségű, többet költő réteget is, amihez három dolog kell: fejlesztés, fejlesztés és fejlesztés.
Nem a nagy hőség a fürdők legjobb barátja, a magyarországi szezon egyelőre elmarad a várakozásoktól