A néhány napos kánikula még látványosan megdobja a strandok forgalmát, a tartós hőség azonban már inkább visszaveti a vendégszámot – mondta a Népszavának Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. A legtöbb hazai fürdő idei forgalma ráadásul egyelőre nemcsak a várakozásoktól, hanem a tavalyi és a járvány előtti, 2019-es szinttől is elmarad.
A szélsőséges időjárás nemcsak a látogatói szokásokat alakítja át, hanem az üzemeltetők számára is egyre komolyabb műszaki és gazdasági kihívásokat jelent.
A három-öt napos hőhullámok még egyértelműen kedveznek a fürdőknek: a kánikula első napjaiban sokan keresnek enyhülést a strandokon, de ha az extrém meleg két héten át vagy még tovább tart, csökkenni kezd a vendégszám.
Egyre többen maradnak inkább otthon a lehűtött lakásban, vagy töltik az időt a légkondicionált bevásárlóközpontokban. Ezt már tavaly is megfigyelték, és idén több fürdő is hasonló jelenségről számolt be. Balogh Zoltán szerint a nagy hőségben az is jellemző, hogy sokan inkább a természetes vizeket választják: a Duna, a Tisza vagy a Balaton partjára mennek, ahelyett hogy egész napot töltenének egy strandon. A fürdők számára a legkedvezőbb a tartósan 28–30 Celsius-fok közötti nyári időjárás, amikor még a meleg vizes medencék sem veszítenek a vonzerejükből.
A szélsőséges hőség az üzemeltetésben is egyre több problémát okoz. Nem kevés fürdő még mindig hálózati vízzel működik, így a növekvő vízfogyasztás azonnal megjelenik a költségekben. Ráadásul 2024 januárjától jelentősen emelkedtek a nem lakossági víz- és csatornadíjak, amelyek idén júliusban tovább drágultak, tovább szűkítve a fürdők gazdálkodási mozgásterét.
A második legmelegebb júniuson vagyunk túl az extrém hőhullámmalAzok a fürdők sem feltétlenül vannak könnyebb helyzetben, amelyek saját kutakból nyerik a vizet. Az alacsony dunai vízállás miatt például Leányfalun előfordult, hogy estére leálltak a kutak, mert ugyanabból a vízadó kavicsrétegből táplálkoznak, mint a település ivóvízellátása – mondta Balogh Zoltán, aki a helyi strandot üzemeltető cég ügyvezetője is. Emiatt egyes időszakokban csökkenteni kellett a szivattyúk teljesítményét, ami a zuhanyzók víznyomásán is érezhető volt. A fürdőszövetség főtitkára szerint a rekord közeli alacsony dunai vízállás és a csapadékhiány már most komoly kihívást jelent, és nem kétséges, hogy az ilyen problémák a jövőben egyre gyakrabban jelentkeznek majd.
A strandolás idén sem lett olcsóbb, bár a kisebb vidéki fürdők egy-két medencés strandjain még mindig találni kétezer forint körüli felnőttbelépőt. A fürdők többsége idén körülbelül 10 százalékos jegyáremelést hajtott végre, bár az árazási gyakorlat eltérő volt: egyes üzemeltetők már az év elején emeltek, mások csak a szezon előtt korrigálták áraikat.
A nagyobb településeken és a komplexebb szolgáltatást nyújtó létesítményekben már az ötezer-hatezer forintos napijegyek sem számítanak ritkának. Budapesten ennél jóval többet kell fizetni, igaz, egyes történelmi fürdőkben – például a Rudasban vagy a Széchenyiben – a Zsigmondy-kártya kedvezményes belépési lehetőséget biztosít a magyar vendégeknek. Egy család számára azonban ma már nem feltétlenül a belépő jelenti a legnagyobb kiadást.
Politikai fogságba kerültek a budapesti fürdők, úgy tűnik, a végén a Tisza-kormány alatt is Tiborcz István nevethet– Egy nagyvárosi fürdőben egy családi jegy 15–20 ezer forint, és ha a család helyben étkezik, könnyen 50 ezer forintos kiadás lehet egyetlen napi strandolás ára – mondta Balogh Zoltán. Az önellátással érthetően nem csak az idősebbek, a kis jövedelmű nyugdíjasok igyekeznek kordában tartani a kiadásaikat: a fiatalabb, kisgyermekes családok közül is egyre többen érkeznek hűtőtáskával, hogy csökkentsék a költségeket.
Átlagosan 10-15 százalékkal drágulnak a magyarországi fürdők belépőiA fürdők árbevétele ugyan már meghaladja a Covid előtti rekordévét, ezt azonban elsősorban az áremelések magyarázzák. Közben az energia-, a víz- és a bérköltségek is jelentősen emelkedtek, így a gazdálkodási eredmények korántsem javultak ilyen mértékben. Ráadásul a később kezdődő nyári szünet és idén még a naptárhatás sem kedvezett – a pünkösd idén még májusra esett –, de szerepet játszik a nemzetközi turizmus bizonytalansága is. A határ menti fürdők számára a forint erősödése miatt a szomszédos országokból érkező vendégek számára számottevően drágábbá vált a magyarországi pihenés, emiatt sokan meggondolják a kiruccanást.
A strandszezon eddig összességében elmarad a várakozásoktól. A legtöbb fürdő forgalma nem éri el sem a tavalyi, sem a járvány előtti, 2019-es szintet.
Balogh Zoltán szerint a következő évek legnagyobb kérdése már nem az lesz, hogy hány vendéget tudnak fogadni a hazai fürdők, hanem hogy lesz-e elegendő forrásuk alkalmazkodni az egyre szélsőségesebb nyarakhoz. Ehhez elengedhetetlenek lennének a régóta várt uniós fejlesztési források is, különösen a nagy, többségében önkormányzati tulajdonú fürdők számára, amelyek energetikai és vízgazdálkodási korszerűsítése már nemcsak gazdasági, hanem alkalmazkodási kényszer is.
