A tragikusan indult szezon kapcsán megkerülhetetlen a kérdés, hogy a Palatinus strandon nemrég megfulladt hatéves kislány, és az agyevő baktériummal megfertőződött párkányi fiú halála után várható-e bármilyen intézkedés a fürdőkben, például szigorítás az üzemeltetésben?
Nem találtak agyevő amőbát a párkányi vízben, a szakértői nyilatkozatok szerint eleve ez volt a legkevésbé valószínű, hogy a klórozott, forgatott medencevíz ne lenne biztonságos, ezen a téren nem látok hiányosságokat a szakmai protokollban. A kislány halála kapcsán viszont fontosnak tartom elmondani, hogy 14 év alattiak csak felnőtt kísérővel léphetnek be a fürdő területére és nagyon fontos, hogy a szülők ne engedjék felügyelet nélkül a gyermeket a medencébe, mivel azok veszélyérzete még nem fejlődött ki és könnyebben is pánikba esnek, mint a felnőttek.
Minden más esetre ott vannak az úszómesterek.
Igen, és ők többségében megfelelően teszik a dolgukat, jól képzettek. Elsődlegesen nem is a vízből mentés a gyakori, hanem a kisebb sérüléssel járó balesetek, vagy a napszúrás, szerencsére a tragédia nagyon ritka.
Nemzetközi összehasonlításban mennyire számítanak biztonságosnak a hazai fürdők?
Az új jogszabály mikrobiológiai szempontból sokkal szigorúbb, mint az előző, az épített fürdők vízminősége ezért is jobb, mint a természetes vizeké, ahol ebben a melegben a baktériumok is gyorsabban szaporodnak. Élő példa erre a Balaton, ahol az algásodás most komoly probléma.
Szigorítani nem kell a szabályokat, csak betartani már.
Nemzetközi összehasonlításban milyenek a magyarországi fürdők belépőjegy árai?
Ár-érték arányban messze a legjobbak, talán a budapesti fürdők árait leszámítva mindenhol drágább fürdőbe menni a környező országokban. Budapesten a történelmi fürdők nem a magyar pénztárcához vannak árazva, de a Zsigmondy kártyával ezt ügyesen megoldották, megfizethetővé tették a hazai vendégeknek is a belépőjegyeket.
Mitől drágábbak a kelet-európai fürdők, mint az itteniek?
Azokban komoly fejlesztések voltak és vannak, így Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is. Ez jelzésértékű számunkra, hogy lépnünk kell, hiszen a vendégigények jelentősen megváltoztak az előző évtizedekhez képest.
Fürdőnagyhatalom vagyunk, vagy csak voltunk?
A gyógyvizünk valóban csodálatos, akár hungarikum is lehetne, illetve az egész Kárpát-medencei gyógyvíz rendkívül gazdag ásványi és szerves anyag tartalmú, de a felgyorsult világban sokkal több attrakciót kívánnak a vendégek.
A gyereknek vízi játszóparkok, csúszdaparkok kellenek, a felnőttek pedig pedig kapcsolódó szolgáltatások várnak el a fürdőn belül és kívül is. Kell a strandokra nyáron is szaunát nyáron, a fürdőkbe egész évben üzemelő wellness-részleg, de az adott településen is fontos az attrakciók és szolgáltatások kínálata, amiért oda mennek a vendégek. Nagyon fontos, utazási döntést befolyásoló attrakció a fürdő, bebizonyosodott, hogy ha bezár a fürdő, akár csak egy rövidebb karbantartási időszakra, azonnal esik a szállásfoglalási forgalom. Eklatáns példa Miskolctapolca, de Nyíregyházán is a közel 80 százalékos kihasználtság a karbantartás miatt bezárt fürdő környékén azonnal 10 százalékosra esett le.
A fürdővárosok toplistásak a belföldi szállásfoglalási piacon. Ennek megfelelő súllyal kezeli a kormány az ágazatot?
Azt kell, hogy mondjam: nem. Az egyik legnagyobb problémánk, hogy a KKV-k részére rögzített áram árra nem jogosult a hazai fürdők 90 százaléka az önkormányzati tulajdonosi háttér miatt, ugyanis nagyvállalatnak számít, noha mérete és bevétele alapján nem az. Emiatt viszont a KKV-kra kihegyezett EU-s támogatások és pályázatok többségét nem tudják igénybe venni a fürdők.
Mennyivel nőtt a rezsiköltségük?
Nagyon különböző mértékben drágult az üzemeltetés, attól függően, hogy ki hogyan és mikor tudott szerződni. Konkrét példát mondok, itt Leányfalun, az általam vezetett termálfürdő kilowattóránként 22 forintért kapta az energiaválság előtt az áramot, még időben megkötöttük az első szerződést 33 forintért 2023-ra, majd 2024-re sikerült 90,5 forintért elköteleződni, amit egy hosszabb távú szerződéssel 67 forintra tudtam leszorítani. Vagyis három év alatt “csak” háromszorosára nőtt az áramdíj.
Eljött tehát az energetikai beruházások kényszere és kora. Legalább a nap és a termálvíz adott hozzá.
Tény, hogy korábban nem használtuk ki a termálvízben rejlő lehetőségeket, elherdáltuk ezt a kincset, mert olcsóbb volt venni a vizet és a gázt, mint megtermelni az energiát. Csakhogy a beruházásokhoz is kell saját, vagy tulajdonos önkormányzati forrás, ami a nagyobb településeken, a nagyobb fürdőkben is nehezen jön össze, a kisebbek pedig még rosszabb helyzetben vannak. De még így is nagyon sok fürdőben lett időközben hőszivattyú és napelemek, mert a fürdők jelentőségével helyben nagyon is tisztában vannak, ráadásul sok helyen az önkormányzati intézmények fűtését is meg tudják oldani a termálvíz hasznosításával. Kulcsfontosságúak az energetikai beruházások, az áramzabáló berendezések leváltása.
Még tovább drágulnak most emiatt a belépőjegyek?
Nem tudunk mást tenni, emelni kell az árakat, a minimálbér emelés is viszi magával a költségnövekedést, a személyi és a dologi kiadások összességében ugrásszerűen nőttek.
Ugyanakkor azt látni kell, hogy költségeink növekedése alatti mértékben, átlagosan 5 százalékkal drágultak idén a fürdőbelépők. Jó hír, hogy ez az áremelés már csak fele a tavalyi 10 százalékosnak, rossz, hogy 2019-től tavalyig 75 százalékkal emelkedett a fürdőbelépők ára. Látjuk, érzékeljük, hogy lélektani határhoz értünk.
Vagy túlléptek rajta, hiszen egy négyfős családnak belépőjegyekkel, lángossal, hekkel, fagyival, üdítővel már aligha jön ki 30 ezerből egy napi strandolás.
Romlott a megfizethetőség, ezt észre lehet venni, miután az általános megélhetési költség is nőtt, az alsó jövedelmi sávból tűnnek el a vendégek, vagy ritkábban jönnek, egy hónapban már nem háromszor-négyszer, csak egyszer-kétszer tehetik meg. Ha nem lehet a vendégszámot növelni, de a bevételt muszáj, akkor jön képbe az olyan prémium zónák kialakítása, mint amire Hajdúszoboszlón, vagy a budakeszi Lupa Beach-en van példa, ahol az emelt szintű szolgáltatásokért többet lehet kérni és vannak, akik ezt meg tudják és hajlandóak megfizetni. Ezen a megoldáson egyre több fürdő gondolkodik.
Egyre többen kiszorulnak a fürdőkből, és a fürdőgyógyászatból is, hiszen egy-egy kúra önköltsége 80-100 ezer forint lett, miután a NEAK támogatás, vagyis az állami hozzájárulás 13 éve változatlan.Tavasszal bejelentette, hogy kezdeményezik az egészségbiztosítási támogatások újragondolását. Mire jutottak?
Mire politikusaink visszatérnek a parlamentbe ősszel, elkészül a mi szakértői anyagunk is, amivel bemutatjuk, hogy mennyit spórolhat meg az egészségügy a vizes kezelésekkel és utókezelésekkel, hogy a prevenció és a rehabilitáció így mennyivel gazdaságosabb és hatékonyabb. Szeretnénk rugalmasabbá is tenni a rendszert, ami most évente kétszer 15 alkalmat finanszíroz - 13 évvel ezelőtti összeggel -, mert van, amire nem kell ennyi kezelés, vagy más megoszlásban, például egyszeri, de hosszabb kúrára lenne szükség. Fel kell oldani egy nagy ellentmondást is, miszerint nem azért csökken az igénybe vett fürdőgyógyászati támogatások összege, mert nincs igény ezekre a kezelésekre, hanem azért, mert egyre többek számára megfizethetetlen. Az a réteg árazódik ki a fürdőgyógyászatból, amelyik a magánegészségügyet sem tudja igénybe venni.
Nem tűnik túl erősnek az ágazat lobbiereje, a 27 százalékos belépőjegy áfa csökkentéséért is évek óta hiába lobbiznak.
Bízom benne, hogy miután a turizmusnak lett közvetlen kormányzati minisztériuma Nagy Márton tárcájánál, és a gyógyturizmusnak kormánybiztosa is Láng Róbert személyében, végre előrébb léphetünk.
Legkorábban 2027-ben, hiszen a 2026-os költségvetés tervét már elfogadták, és abban sem a fürdőjegy áfájának csökkentése, sem a fürdőgyógyászat támogatások emelése nem szerepel.
Így van.
Egyelőre nem sikerült a 2019-es látogatószámot elérni a fürdőkben, ami - a hivatalos statisztika szerint - a szálláshelyeknek már rég összejött. Miért maradtak le épp a turizmus motorjának számító fürdők?
Más a mi vendégkörünk, a tömeget, vagyis a látogatószám zömét nálunk nem a közép- vagy a feletti jövedelműek adják, akik a szállodákat, vagy más szálláshelyeket még mindig meg tudják fizetni. Idén viszont látok rá esélyt, hogy a turizmus további erősödése a teljes fürdő forgalomban megmutatkozzon, és elérjük a bűvös bázisév, a covid előtti aranykor számait végre.
NÉVJEGY
Balogh Zoltán
2028 óta a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. Első diplomáját tekintve agrármérnök, emellett gazdasági diplomát és a mérlegképes könyvelői képesítést is szerzett, összességében 15 évig dolgozott banki területen. A fürdőágazatba 2007-ben igazolt át, négy éven át vezette az esztergomi Aquaszigetet üzemeltető céget, azt követően a szentendrei V8 Uszoda és Szabadidőközpontot. A Leányfalu Termálfürdő Kft. ügyvezetőjének 46 pályázó közül 2020. tavaszán választották, mellette szóltak értékes pénzügyi-gazdasági ismeretei és projektmenedzseri tapasztalatai.
