Budakeszin van egy kis baj, egy körzetben a túl sok háztáji napelem termelését nem bírja a hálózat, az elektromos készülékek sorra elfüstölnek

Január vége óta Budakeszi Makkosi városrészében egyre több, hálózatra kötött elektromos készülék „füstöl el” – panaszolta lapunknak egy helyben lakó, de az érintett károsultakkal is kapcsolatban álló olvasónk. A hibákat, amiként azt hálózatüzemeltetőjük, az E.ON hivatalos mérésekkel is igazolta, alapvetően a konnektorból érkező áram feszültségének határértékeken túli ingadozása okozta. A lakók ugyanakkor e jelenség mögött a helyben telepített, háztáji napelemek egyre növekvő számát sejtik. Ezt ugyanis egy idő után valószínűleg már nem bírja el a helyiek és az országos villamosenergia-hálózat közötti kapcsolatot jelentő, egyetlen transzformátorállomás.

A szabályok szerint a háztáji napelem termelte, de a család által azonnal fel nem használt áramot a tulajdonos „feltáplálhatja” az országos hálózatba. A régebben telepített egységek esetén ráadásul ez a mennyiség egy éven belül – gyakorlatilag télen – ingyen „visszakapható”: ez az úgynevezett szaldóelszámolás a háztáji napelemek melletti egyik legfontosabb anyagi érv. Azonban, minél több az egy transzformátorállomásra csatlakozó napelemek száma, annál nagyobb az esély arra, hogy mondjuk egy verőfényesebb nyári napon az egységek egyszerre annyi áramot próbálnak „feltáplálni” a közhálózatba, amit a berendezés már nem bír el. Ilyen „áramforgalmi dugó” kialakulásakor az egy transzformátorra csatlakozók közötti hálózat feszültsége túlzott ingadozásba kezd, ami a régebbi, avagy erre érzékenyebb, konnektorba dugott elektromos készülékeket már tönkreteheti. De ugyanez történhet a falakban húzódó vezetékekkel is, amik cseréje még nagyobb költség. Ez ráadásul a többi, tehát a napelemeket legfeljebb a szomszéd ház tetején szemlélő helyit is érinti. Akad ugyanakkor egy másik, legalábbis hasonló nagyságrendű gond. A háztáji napelemeket a hozzájuk is elérő túlzott feszültségtől az úgynevezett inverter úgy védi meg, hogy az egységet a túlzott feszültség idejére leválasztja a hálózatról. Ilyenkor – értelemszerűen épp a legnapfényesebb, vagyis a legnagyobb termeléssel járó időszakokban - tehát nincs „feltermelés”. Ez nem csak azért gond, mert így a tulajdonos akár több százezer forint értékű, számára egyébként szerződésben biztosított „ingyenáramtól” esik el. De a feltáplálási kimaradások akár szerződésszegésnek is minősülhetnek, ami miatt a kedvező lehetőség meghosszabbítási esélyétől is eleshetnek. Panaszos olvasónk napelemének termelését január vége óta az inverter reggeltől estig nem engedi ki a hálózatra úgy, hogy a kintről érkező feszültséget fél percenként minősíti veszélyesnek. A feltáplálás elmaradása miatt a napokban kaptak egy, a szokásosnál több százezer forinttal magasabb villanyszámlát is.

Természetesen ezt az iparág (pontosabban a hálózatot üzemeltető „elosztók”) szakemberei is pontosan tudják. Így elvileg olyan esetben már megtagadható a napelemtelepítési (illetve hálózati csatlakozási) engedély, ha a hálózat az új termelő üzembiztos kiszolgálására már alkalmatlan. Mivel ugyanakkor a környezetkímélő és olcsó áramtermelési mód elterjesztése – de legalábbis akadályainak megszüntetése – a kormánystratégia része, az elosztó a hálózat – a transzformátor – fejlesztésével elvileg lépést tart a napelemes igények bővülésével.

Az elektromos károk megtérítésétől ugyanakkor az ezt kizáró szerződési pontra hivatkozva olvasónk értelmezése szerint elzárkóztak. Bár a hiba kijavítására ígéretet tettek, olvasónk szerint az elmúlt hónapok során ez érdemben nem történt meg. A károsultak panaszt tettek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (MEKH) is, ahonnan viszont eddig csak egy pontosítási igényt kaptak.

Bár az E.ON-tól adatvédelmi okokból a konkrét eset kapcsán nem kaptunk tájékoztatást, Csali Alma külső kommunikációs szakértő általánosságban megerősítette: a feszültségingadozást a háztáji napelemek okozzák.

A berendezések bizonyos időszakokban oly mértékben meg tudnák emelni a hálózati feszültséget, ami már veszélyezteti az elektronikai eszközöket; ilyenkor a naperőművek védelmi rendszerei beavatkoznak és korlátozzák a hálózati kitáplálást. Az érintett körzetben emiatt jelenleg nem is engedélyeznek új napelemes csatlakozást. De csak indokolt esetben tiltanak és folyamatosan dolgoznak a feloldáson. Az E.ON Hungária Csoport idén 36,5 milliárdot fordított e célra. A munkálatokat tervezés és előkészítés előzi meg: különböző tényezők (például természeti adottságok, egyéb közművek vagy engedélyek beszerzése ) hosszabb időt igényelhetnek, és a kivitelezés csak ezután indulhat. Ügyfélbejelentés alapján Budakeszin az érintett zárolt körzetben már végeztek trafóbővítést, aminek nyomán a feszültségingadozás részben megoldódott – húzta alá a külső kommunikációs szakértő. A napelemtelepítők tudomásul veszik üzletszabályzatukat, miszerint felmerülhetnek a feltáplálást akadályozó, a hálózatüzemeltetőn kívül álló okok. Utóbbi csak akkor kötelezhető a közvetlen károk megtérítésére, ha azért felelős. A felhasználók ügyfélszolgálatukon élhetnek a kötbéren felüli kártérítési igénnyel is, amit minden esetben egyedileg vizsgálnak meg. Az E.ON Hungária Csoport Budapest, Pest vármegye és a Dunántúl területén idén is a tavalyi, mintegy 160 milliárd forintos összeget fordítja hálózatfejlesztésére – szögezte le Csali Alma.

A MEKH konkrét, folyamatban lévő hatósági ügyről kívülállónak nem adhat tájékoztatást, de a panaszbeadványokat egyedileg vizsgálja és a tényállás teljes körű feltárása után, hatósági eljárás keretében dönt, amiről a kérelmezőt határidőn belül közvetlenül tájékoztatja – írták megkeresésünkre a hatóságtól.