Fidesz;kampány;támogatás;Debrecen;Nemzeti Kulturális Alap;

A Szikra Mozgalom tagjai közölték, több mint 200 millió forint kulturális támogatást kapott tavaly ősszel 15 debreceni székhelyű szervezet

Elég volt az ezerforintos beugró, Debrecenben is fideszes kampánycélokra osztogatták az NKA-támogatást

Miközben a valódi civilek vért izzadnak egy-egy filléres pályázat részletes költségvetésével, a belső körnek elég volt egy kétmondatos indoklás. A Szikra Mozgalom helyi képviselői büntetőfeljelentést tesznek költségvetési csalás, számviteli fegyelem megsértése és egyéb bűncselekmények gyanúja miatt. 

Mindössze ezerforintos pályázati beugróval, pár mondatos célmeghatározással tíz-húsz millió forintot nyertek el az NKA által kiírt támogatási lehetőségekből olyan debreceni civil egyesületek, amelyeknek olykor egyetlen tisztségviselőjük volt, érdemi munkát alig végeztek. Viszont a 2026-os országgyűlési választás előtt hirtelen megtáltosodtak, s a kampányidőszakra időzítve közösségépítő, nyugdíjasokat segítő vagy kulturális programokat találtak ki. Ezeknek jellemzően résztvevője vagy védnöke volt Széles Diána, a város alpolgármestere, s az egyik itteni választókerület fideszes országgyűlési képviselőjelöltje, ami erősen felveti a közpénzen történő tiltott kampányfinanszírozás gyanúját – jelentette be pénteken Dombi Mihály, Forgács Attila és Decky Dávid, a baloldali Szikra Mozgalom három helyi aktivistája Debrecenben. Közölték: több mint 200 millió forint kulturális támogatást kapott tavaly ősszel 15 debreceni székhelyű szervezet a Nemzeti Kulturális Alap Ideiglenes Kollégiumától.

A nyilvános adatok és az általunk megszerzett dokumentumok feketén-fehéren bizonyítják: ezek a pénzek valójában az akkori kormánypárti kampánygépezetet finanszírozták, civil álcába csomagolva. Pontosan látszik, hogy a támogatott „civil” egyesületek elnökségeiben fideszes önkormányzati képviselők, korábbi politikusok vagy az ezer szállal hozzájuk kötődő személyek ülnek.

Ezek a szervezetek látszólag függetlenek – a valóságban a helyi hatalom kifizetőhelyei. Hogyan működött a „civil stróman” rendszer a gyakorlatban? A minisztérium egyszerűen elmulasztotta a lakosság tájékoztatását. Nyilvános pályázati kiírást meg sem hirdettek, a tárca egyedi kérelmek alapján osztotta a tízmilliókat. Ez azt jelenti, hogy csak az kapott pénzt, akit fű alatt, előre értesítettek.

A rendszer működése döbbenetesen összehangolt volt. A sajtónyilvánosságot kapott minisztériumi egyeztetésekből kiderült, milyen cinikus tolvajnyelvet használtak. A haveri pályázókat „úszóknak” nevezték, magát a titkos közpénzkeretet pedig „uszodának”. Az érintett debreceni szervezetek szinte napra pontosan egyszerre, 2025. szeptember 4. és 8. között nyújtották be a kérelmeiket.

Miközben a valódi civilek vért izzadnak egy-egy filléres pályázat részletes költségvetésével, a belső körnek elég volt egy kétmondatos indoklás

 – például „marketingtermékeket szeretnénk” –, hogy tízmilliókat kapjanak. A kötelező nevezési díj helyett pedig egységesen egy vicces, 1000 forintos összeget fizettek be – foglalta össze az előzményeket közösségi oldalán Dombi Mihály. A pénzeket valamennyi egyesület a 2025. október és 2026. május közötti választási kampányidőszak ideje alatt kapta meg.

A sajtótájékoztatón konkrét példákat is hoztak, miközben egy kivetítőn közreadták az általuk közérdekűadat-igényléssel kikért dokumentumokat. Megemlítették a Halápon a Gyermekekért, az Origo 98 Egészségért Szociális és Tömegsport, a Józsai Település- és Közösségfejlesztő, a Debrecen Café és a Fiatal Családosok Klubja egyesület nevét, mint olyanokét, amelyek a Szikra gyanúja szerint többmilliós vagy több tízmilliós támogatást vettek fel rendezvényekre, de a saját felületeiken kevés nyoma volt a megvalósításnak, a kötelező NKA-támogatói logót sem tették ki, ugyanakkor eseményeiket helyi kormánypárti politikusok saját PR-rendezvényként és sikereként tálalták.

Bejelentették: követelik a lenyúlt közpénzek azonnali visszaszolgáltatását, az érintett szervezetek a fiktív pályázati összegeket az utolsó fillérig utalják vissza a központi költségvetésbe. Felszólították a nyertes pályázókat, haladéktalanul hozzák nyilvánosságra a pályázatokhoz kapcsolódó összes számlát, alvállalkozói szerződést, teljesítésigazolást és szakmai beszámolót, mert a debreceni polgároknak joguk van látni, mire ment el a pénzük.

Követelik, hogy a hálózatban érintett szervezetek a jövőben semmilyen önkormányzati vagy állami támogatásra ne tarthassanak igényt, zárják ki őket minden közpénzes pályázati rendszerből, 

az érintett helyi politikusok, önkormányzati képviselők, bizottsági tagok vagy tisztségviselők pedig azonnal mondjanak le minden közéleti tisztségükről és pozíciójukról. Bejelentették, hogy büntetőfeljelentést tesznek költségvetési csalás, számviteli rend megsértése és tiltott pártfinanszírozás gyanúja miatt. Ezzel párhuzamosan az összes dokumentációt átadják a hatóságoknak, többek között a megalakuló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalnak, hogy a jogtalanul elsajátított milliók és milliárdok visszakerüljenek a közösséghez.

Egy előre tervezett epehólyagműtét körül kialakult szervezési nehézségek ismét ráirányították a figyelmet arra, mennyire megnehezíti a betegek sorsát a kórházi kapacitáshiány. A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház a Népszava kérdésére elismerte: előfordulhat olyan helyzet, amikor a sürgősségi betegek ellátása miatt egy tervezett műtétet át kell ütemezni, de a műtéten átesett betegek biztonságos elhelyezése és megfigyelése minden esetben biztosított.