Lapunkhoz Varga László, a beteg édesapja fordult. Lányát egy éve várólistán szereplő epehólyagműtétre hívták be, amelynek időpontját még a beavatkozást megelőző napon is megerősítették. Majd a műtét napján a kórházban a beteg azt a tájékoztatást kapta, hogy nincs számára ágy, ezért hazamehet, másnap reggel pedig ismét jelentkezzen. Addig – az előírásoknak megfelelően – magának kellett beadnia a véralvadásgátló injekciót.
Az apa szerint másnap reggel a kórházban lányát órákig a folyosón várakoztatták. Majd közölték vele, hogy a műtétet elvégzik, és várhatóan addigra sikerül számára fekvőhelyet biztosítani. Végül valóban kapott kórházi ágyat.
A konkrét esetről a kórház adatvédelmi okokra hivatkozva nem adott felvilágosítást, ugyanakkor azt írta: „előállhatott ilyen helyzet”. Tájékoztatásuk szerint az elektív, vagyis előre tervezett műtétek időpontját a betegek jóval a beavatkozás előtt megkapják, ugyanakkor a sürgősségi operációk száma nem tervezhető. Ha az akut betegek miatt átmenetileg megtelik az osztály, és ezt a beteg állapota lehetővé teszi, a tervezett műtéteket átütemezik, jellemzően már a következő napra. A kórház hangsúlyozta: a műtéten átesett betegek osztályos elhelyezése és biztonságos megfigyelése minden esetben garantált. Válaszukból az is kiderül, hogy a sebészeti ellátásra jelenleg 32 aktív ágy áll rendelkezésre. Ugyanakkor úgynevezett mátrixrendszerben dolgoznak, vagyis szükség esetén más osztályok szabad ágyait is igénybe veszik a betegek elhelyezésére.
Új vezetőket nevezett ki a Szent Imre Kórház élére Hegedűs ZsoltAz intézmény azt is megerősítette, hogy az elmúlt években több osztályon csökkenteni kellett az ágyszámot az immár krónikussá váló szakdolgozóhiány miatt, amely az egész magyar egészségügyet érinti. A szabad ágyak számát emellett az is befolyásolhatja, ha más intézmények átmenetileg nem tudnak bizonyos ellátásokat biztosítani, és betegeiket a Szent Imre Kórház fogadja.
A véralvadásgátló kezeléssel kapcsolatos kérdésünkre a kórház közölte: a műtétet megelőző és követő időszakban – általában 7–10 napig – szakmai protokoll alapján szükséges az ilyen készítmények alkalmazása, amely sok esetben otthoni öninjekciózással történik. Álláspontjuk szerint ez a beteg biztonságát szolgálja, önmagában nem jelent többletkockázatot.
Az intézmény szerint ahhoz, hogy a hasonló helyzetek ritkábban forduljanak elő, elsősorban a szakdolgozói létszám növelésére és a várólisták csökkentésére lenne szükség.
Úgy fogalmaztak: ezek rendszerszintű problémák, amelyeket egyetlen kórház önmagában nem képes megoldani, ugyanakkor bíznak abban, hogy a következő időszakban ezen a területen átfogó változások indulnak el.
Országos jelenség
A kórház által említett problémákat országos adatok is alátámasztják és azt is, hogy a jelenség nem új: egy 2015-ben készült ÁNTSZ-vizsgálat szerint (Népszabadság, 2016. 02. 01.) a kórházi ellátásra szorulók több mint fele baj esetén olyan helyre került, ahol az ellátásához nem voltak meg a feltételek. A szakhatóság adatai szerint a kórházak 70 százalékában nem volt kellő számú szakorvos és szakdolgozó. Sőt már akkor egyetlen olyan magyar kórház sem működött, amely minden szakmai minimumfeltételnek megfelelt volna. A kórházak közel harmadában nem voltak biztosítottak a közegészségügyi feltételek, a szakorvosi és szakdolgozói létszám pedig a szakmák több mint felénél nem érte el a működéshez szükséges minimumot; akkor a meglévő rendszerhez elégséges szakdolgozói létszám tizede hiányzott, ennek közel harmada a sürgősségi ellátásból.
E vizsgálat eredményeit legutóbb a Direkt36 idézte fel, miután közérdekűadat-igényléssel kikérte az akkori ellenőrzésről készült összefoglalót. Takács Péter volt egészségügyi államtitkár a lapnak úgy fogalmazott: „2015-ben még nem tudtuk talpra állítani a magyar egészségügyet.” A volt államtitkár szavait naponta igazolják a sajtóban megjelent hírek: a Mátészalkai Kórház idén június 15-e és augusztus 31-e között a szülészet-nőgyógyászati aktív fekvőbeteg-ellátást – a szülés lehetőségével együtt – átmenetileg szünetelteti, a betegeket a nyíregyházi és a fehérgyarmati tagkórházak irányítják át. Év elején a Bajcsy-Zsilinszky Kórház belgyógyászati osztályain a megnövekedett betegforgalom és az ápoló-orvos hiánya miatt a betegek tartósan nem belgyógyászati profilú osztályokon helyezkednek el.
A kapacitáscsökkenés hátterében szakszervezeti értelmezés szerint szerepet játszott a 2024 januárjában életbe lépett jogszabályi szigorítás is: a munkaerő-közvetítés és -kölcsönzés megszüntetése
„szűkítette” a foglalkoztatást – fogalmazott Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke fogalmazott. Takács Péter egykori egészségügyért felelős államtitkár másfél évvel ezelőtt az NNGYK által akkor közzétett, a kórházi osztályrészlegek vagy teljes leállást közlő határozatairól készült Népszava-összeállítással kapcsolatban azt nyilatkozta: „ideiglenes intézkedésről van szó, betegen ellátatlanul nem marad”. Szerinte az év végi, év eleji szabadságolások miatt van egyes osztályokon kapacitáscsökkenés, az aktív fekvőbetegosztályok pedig általában 60-65 százalékos kihasználtsággal működnek, a helyettesítésre kijelölt intézmények pedig fogadják az átirányított betegeket. A KSH-adatsorral összhangban az aktív ágykihasználtság 2025-ben valóban 59,48 százalékos volt, vagyis a zsugorodó kapacitás egyre intenzívebben látszik.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint
2025-ben már csak 60 185 működő kórházi ágy volt Magyarországon. Egyetlen év alatt mintegy ezer kórházi ágy szűnt meg,
2015-höz képest pedig több mint 8400-zal csökkent a kapacitás. Tízezer lakosra 63,4 működő kórházi ágy jutott, ami 2012 óta a legalacsonyabb érték.
Az aktív ágy azonban nem pusztán egy fizikai fekvőhelyet jelent. Működtetéséhez jogszabályban előírt számú orvosra és szakdolgozóra van szükség. Ha ezek a személyi feltételek nem teljesülnek, az ágy hivatalosan sem működtethető.
Erre utal az Egészségügyi Minisztérium friss adatsora is, amit Buga László, az Egészségügyi Minisztérium a kórházi fekvő- és járóbeteg-szakellátásért felelős államtitkára ismertettet június közepén a Magyar Egészségügy Menedzsment Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferenciáján. Eszerint a 2544 egészségügyi szolgáltató egységből 464 részlegesen vagy teljesen szünetelteti működését orvos- vagy szakdolgozóhiány miatt. A rendszer működését sok helyen külső vállalkozások által biztosított orvosok segítik; becslések szerint havonta 60-70 ezer orvosi munkaórát vásárolnak ilyen formában az intézmények.
A szakemberhiány a tervezett műtéteknél is érzékelhető. A NEAK adatai szerint 2026 tavaszán több mint 32 ezer beteg várt legalább 60 napja valamilyen műtéti beavatkozásra. Az epehólyagműtétek is azok közé a beavatkozások közé tartoznak, amelyeknél ma már kapacitáshiány miatt vezetnek várólistát.
A Tisza-kormány változást ígér
Immár kormányhatározat írja elő, hogy Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszternek augusztus 15-ig olyan várólista-csökkentő és kapacitást bővítő programot kell készítenie, amellyel 2027 végére a fekvőbeteg-ellátásban legfeljebb hat hónapra, a járóbeteg-szakellátásban pedig két hónapra csökkenhet a várakozási idő. Ennek az előterjesztésnek tartalmaznia kell a szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter 2026. július 11-én, a Deutsche Welle videóriportjában közölte: a szakdolgozók idén év végéig 20-25 százalékos béremelést kaphatnak, ennek alapját a felszabadított uniós pénzek adják. A hiány kezeléséhez a béren túl három kulcskérdést nevezett meg: a képzést, az életpályát és a bérezést, hogy elfogadhatatlan, ha egy harminc éve dolgozó szakember ugyanannyit keres, mint egy pályakezdő.
Kórházbezárások, várólisták, reformok – Évi plusz 500 milliárd forint nagyon sok pénz, de a magyar egészségügyben nagyon gyorsan el is fog fogyniJúlius elején pedig szintén egy beteg hozzátartozója osztotta meg saját történetüket a közösségi portálon. Mint írta:
férje több mint öt hete fekszik a szombathelyi Markusovszky Kórház érsebészetén, ahol hat műtéten és mindkét lábának térd alatti amputációján esett át, miközben magatehetetlen állapotában az alapvető ápolás – az ágyneműcsere, az itatás, a felfekvések kezelése – sem megfelelő.
Állítása szerint a beteget korábban szepszis mellett négy napra hazaküldték, majd rosszabb állapotban mentő vitte vissza, jelenleg pedig MRSA-fertőzése miatt elkülönített ellátást igényel. A család azt állítja, hiába jelzik rendszeresen a problémákat az ápolóknak, sokszor nem kapnak segítséget, ezért nyilvánosan kérnek intézkedést a beteg megfelelő és méltó ellátása érdekében.
A szombathelyi ápolási ügy kapcsán Hegedűs Zsolt a hét elején a parlamenti szünetben reagált. A MedicalOnline összefoglalója szerint a tárca vezetője azt mondta: egy rendkívül komplex állapotú, polimorbid beteg ápolásáról van szó, amelynél a multirezisztens kórokozó jelenléte önmagában is rendkívül kritikus ápolási feladatot jelent. A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy az áldatlan kórházi állapotok és a megfelelő létszámú személyzet hiánya ezt a kihívást még tovább nehezíti. Kijelentette, hogy a vizsgálatok már zajlanak mind az Országos Kórházi Főigazgatóság, mind az érintett szombathelyi intézmény részéről, mivel egyetlen beteg sem érdemli meg, hogy méltatlan körülmények közé kerüljön vagy csorbuljon az emberi méltósága.
Véres, gennyes lepedő, csavarni lehet – Egy hozzátartozó súlyos állításai miatt vizsgálódik a szombathelyi kórházAz OKFŐ teljes körű vizsgálatot indít a szombathelyi kórházban történtek miattA miniszter arról is beszélt, bár a panasz ezúttal a közösségi médián keresztül jutott el a minisztériumig, a jövőben rendszerszintű megoldást szeretnének. A digitális egészségügyi államtitkárság egyik kiemelt feladata egy olyan országos, mindenki számára elérhető betegvisszajelző platform kialakítása, amely lehetővé teszi a hasonló hibák gyors jelzését, hogy azokból mielőbb tanulni lehessen. Hegedűs Zsolt egy olyan őszi, stratégiai bértáblát és béremelési javaslatot is előre vetített, amely alkalmas lehet a pályaelhagyás megakadályozására és az új szakdolgozók bevonzására.
