kormányzás; NER;Tisza Párt;Ruff Bálint;

Korábbi felvétel

Ruff Bálint: Napokon belül konkrétumai lehetnek a minisztériumi vizsgálatoknak

A tárcavezető másfél évre becsüli az állami működés teljes átalakítását.

Napokon belül konkrétumai lesznek a Miniszterelnökségen folyó vizsgálatoknak, az állami működés teljes átalakítása azonban várhatóan másfél évig tart – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter az Ötpontban című podcastban Dull Szabolcs vendégeként.

A beszélgetésről a Telex számolt be. Ruff Bálint szerint több olyan ügylet jogi felülvizsgálatára is szükség van, amelyben az állam stratégiai jelentőségű vállalatokat értékesített, a vevők pedig állami hitelből finanszírozták a vásárlást. Ezt követően az állam ugyanazoktól a cégektől rendelte meg a korábban saját maga által biztosított szolgáltatásokat. Példaként a hadiipar egyes ügyeit és az autópálya-koncessziót említette.

A miniszter hangsúlyozta: a végrehajtó hatalom vizsgálatokat indíthat és feljelentéseket kezdeményezhet, a jogi felelősség megállapítása azonban az igazságszolgáltatás feladata. Állítása szerint több korábban titkosított kormányhatározat nem elsősorban nemzetbiztonsági ügyeket tartalmazott, hanem jelentős közpénzek felhasználásáról szóló döntéseket rejtett el a nyilvánosság elől.

Ruff Bálint két időszakra osztotta az Orbán-rendszer történetét. Úgy vélte, 2010 és 2016 között még voltak olyan szereplők a rendszeren belül, akik szerkezeti átalakításokban gondolkodtak, 2016 után viszont háttérbe szorultak a szakpolitikai kérdések. Ettől a ponttól kezdve 

„az egész kormányzatnak a végcélja az volt, hogy emberek, érdekcsoportok, bizonyos kis körök egyre jobban gazdagodjanak”.

A Karmelitában és a korábbi Rogán-minisztériumban látottak alapján Ruff Bálint úgy értékelte, hogy az előző kormány elszakadt az emberek életkörülményeitől. Ezzel összefüggésben a kórházi klímaberendezések hiányát is szóvá tette: szerinte betegek és egészségügyi dolgozók tömegeit hagyták elviselhetetlen körülmények között, miközben ennél jóval nagyobb összegeket fordítottak általa értelmetlennek tartott kiadásokra.

A miniszter az Európai Unió felelősségéről is beszélt. Azt állította, hogy az unió lehetővé tette egy szűk csoport számára az állami, gazdasági és közjogi pozíciók megszerzését. Hozzátette: nincs kész recept arra, hogyan lehet egy illiberális demokrácia után helyreállítani a jogállamot.

Ruff Bálint az Orbán-rendszer és saját választói kapcsolatát „bántalmazó viszonynak” nevezte. Szerinte a Fidesz szavazóit harmadik világháborúval, kényszersorozással és nukleáris háborúval riogatták közpénzből finanszírozott kampányokban. Fontosnak tartja, hogy ezek a választók azt tapasztalják: Magyarország továbbra is az ő otthonuk, és a jogállami garanciák rájuk is vonatkoznak.

A tervezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról azt mondta, hogy a kormánytól független, jogállami feltételek között működő nyomozó hatóságként hoznák létre. Ruff Bálint szerint a jogszabály előkészítése éppen a szükséges garanciák kialakítása miatt tartott hosszabb ideig.

A miniszter az önkény korlátozásának nevezte azt az alkotmánymódosítást. Úgy fogalmazott, hogy a hatalom torzíthatja az ember személyiségét, a korlátozás pedig ennek megfékezését szolgálná. 

Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolításának lehetőségéről Ruff Bálint azt mondta, hogy a megoldás a 141 fős kormánypárti frakcióban lezajlott viták eredményeként született. A következő köztársasági elnök személyét nem nevezte meg, de közvetlenül választott államfőt támogatna, aki megfelelő legitimációval a mindenkori kormány politikai ellensúlyává válhatna.

A választási rendszer átalakításakor szerinte meg kell vizsgálni az egyéni képviselők szerepét, valamint olyan szabályokat kell alkotni, amelyek megakadályozzák, hogy a mindenkori kormány saját érdekei szerint rajzolja át a választókerületeket. Ruff Bálint a polgármesterek hatáskörének növelését is megfontolandónak tartja.

A miniszter arra számít, hogy a választás utáni rendkívüli helyzet elmúltával csökkenhet a Tisza támogatottsága. Közölte, a kormány a nyár folyamán ágazatonként mutatná be az Orbán-rendszer örökségét, ezt követően pedig saját intézkedéseit és terveit ismertetné.

„Keresztény emberként tartózkodnunk kell attól, hogy embertársainkat elítéljük, vagy méltóságukat, hitüket, jó szándékukat megkérdőjelezzük” – szögezte le Süllei László, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye általános érseki helynöke.