Csak azokat az oligarchákat vette számba a leltár elkészítésénél a száz leggazdagabb magyar listáját monitorozó 24.hu, akik a tudatosan szőtt nemzeti tőkés céghálóhoz közvetlenül kötődnek, és/vagy állami megrendelések, esetleg állami hitelek segítették a nevük mellett sorakozó milliárdok felhalmozását.
A közel két tucat újsütetű top százas mogul vagyonát összeadva pedig durván 990 milliárd forint kerekedett ki, vagyis alsó hangon ennyit hozott a Fidesz-érában felfutott üzletembereknek az elmúlt tíz év.
Az első számú NER-oligarcha a – listán kormányoktól függetlenül állandó Csányi Sándor mögött második – felcsúti Mészáros Lőrinc a semmiből előugorva néhány év alatt dollármilliárdos lett, több száz darabból álló céghálót vett a nevére, miközben a közbeszerzéseken napi 1 milliárd forintnál is gyorsabban nyeli a közpénzeket. Vagyonát az idén 296 milliárd forintra becsülik, befektetései a turizmustól az energetikáig mostanra főként tőzsdei cégekben összpontosulnak.
Üzlettársa, a 110 milliárdos vagyon felett őrködő Szíjj László 2009-ben még a kanyarban sem volt, fő cége, a tiszakécskei Duna Aszfalt Kft. 17 milliárd forint forgalmat könyvelt el és bő félmilliárd nyereséget hozott. Első látványos megbízását 2012-ben kapta úgy, hogy addig nem épített új sztrádaszakaszt, mégis elvitt az udvari út- és vasútépítő Közgép konzorciuma elől egy 46 milliárd forintos autópálya-megrendelést. Azóta a Duna Aszfalt az ország első számú mélyépítőjévé lépett elő, árbevétele járt már 100 milliárd felett, és volt olyan év, amikor 12 milliárd forint osztalék is kitelt a nyereségből. Szíjj tavaly óta megduplázta vagyonát.
Az új milliárdosok jó része az építőiparban mozog, és mint az alábbi táblázatból látszik, az öt fő potentát egy év alatt majdnem 120 milliárddal gyarapította a vagyonát. Így a miniszterelnök barátja, Garancsi István (66 milliárd), aki csak 2014-ben vásárolt be a Market Építő Zrt.-be, nagy állami megrendelések segítségével rövid úton 100 milliárdosnál is nagyobb forgalmú magasépítővé nőtt. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a táblázatban szereplőknek az építőiparon túlnyúlnak az érdekeltségei, így másfelől is gereblyézik a milliárdokat. Garancsi például Csányi Sándorral és Hernádi Zsolt (19,2 milliárd) Mol-vezérrel közösen nyakig merült az ingatlanbizniszben, de a pénzügyi szektorban is nyomul, megvásárolva a G4S cégeket, a legnagyobb pénzszállítóvá vált.
Garancsi üzlettársa a Marketben, Scheer Sándor (28,3 milliárd) neve mellett viszonylag szerény összeg szerepel, viszont nemrég egy multit falt be: átvette a magyarországi McDonald’s hálózat üzemeltetését.
Paár Attila (43 milliárd), a Győrből induló építőipari vállalkozó felépítette a WHB-csoportot, de inkább a miniszterelnöki vej, Tiborcz István üzlettársaként emlegetik. Ő az az üzletember, aki megtette a szívességet, hogy a közvilágítási tendereken taroló, de az uniós vizsgálatok során szervezett csalás gyanújába keveredett Elios Zrt.-ből kivásárolta Tiborcz érdekeltségét. Ebből az üzletből 3 milliárddal gazdagodhatott Orbán Viktor veje, aki a legfiatalabb milliárdosként máris a 32. helyet foglalta el a százas listán: 33 évesen 35 milliárdja van.
Tiborcz István 35 milliárd forintos vagyonnal betört a leggazdagabb magyarok közé
A miniszterelnök veje a legfiatalabb multimilliárdos, és befolyásosabb a köztársasági elnöknél a 100 leggazdagabb magyarról szóló kiadvány szerint.
Nem gazdagszik ugyan ennyire látványosan, de a Duna Aszfaltban korábban résztulajdonos Varga Károly (46 milliárd) 28. helye is említésre méltó, amint befért az elitklubba Barkász Sándor (9,7 milliárd), a Békés Drén Kft. főtulajdonosa is. Őt Békés Mészárosaként emlegetik, és egyebek mellett az összesen 34 milliárd forintos Békés megyei ivóvízminőség-javító program projektjéből a Mészáros-Szíjj duóval közösen vitt el egy nagyobb darabot.
A leginkább az informatikai bizniszből ismert Emőri Gábor (51 milliárd) 2014-ben robbant be a milliárdosok közé, mindjárt 22 milliárdos becsült vagyonnal. Akkor tört fel, amikor elnyerte a lehetőséget a HU-GO elektronikus útdíjfizető-rendszer kidolgozására és megvalósítására. A HVG ezután arról cikkezett, hogy a HU-GO még a kiépítést követő két évben is milliárdos osztalékot fialt Emőrinek, és olyan nagy állami megrendelésekhez jutott, mint az EKÁER néven ismert elektronikus árukövető rendszer és a szupertraffipaxok fejlesztése. Egy időben üzlettársa lett Mészáros Lőrincnek, miután a felcsúti milliárdos bevásárolta magát a tőzsdén jegyzett ingatlanos cégbe, az Appeninn Nyrt.-be.
A NER-vagyon nem vész el, csak átrendeződik
A januárban elhunyt Andy Vajna egykori sztárproducer Emőrinél is később, csak 2016-ban került fel a listára, de akkor mindjárt 44 milliárd forint becsült vagyonnal. Tavaly 69 milliárddal a 14. helyen szerepelt, halála és a médiaérdekeltségeinek elvesztése után viszont már csak 41 milliárdra teszik a Vajna-örökséget. A 28 milliárdos vagyonvesztés ugyanakkor csak látszat, nem történik más, mint átrendezés. A TV2, az annak beszállító IKO, illetve a hirdetéseket csatornázó Atmédia nem lesz többé a Vajna-birodalom része, de nem kerül messzire: a kereskedelmi tévére már bejelentkezett a Takarékbank vezére, Vida József.
Hasonló játszódott le a főoligarchából kegyvesztetté vált Simicska Lajos cégbirodalmával is. Első körben átadta az egészet üzlettársának, Nyerges Zsoltnak, majd tőle Mészáros Lőrinc holdudvarába került a portfólió. Az egykor a Fidesz gazdasági hátországában mindenható duó egyetlen év alatt több mint 50 milliárdot bukott, legalábbis
Simicska becsült vagyona 77 milliárdról 27 milliárdra, Nyergesé 33,5 milliárdról 30,5 milliárdra apadt.
