Sulyok Tamás köztársasági elnök szerint az Alaptörvény tizenhetedik módosítására benyújtott javaslat több ponton sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét - közölte a Sándor-palota csütörtökön.
Az államfő azt rögzítette: a köztársasági elnök a fékek és ellensúlyok rendszerében önálló hatalmi tényező, aki nem visel politikai felelősséget, és nem járhat el a kormány vagy más hatalmi ágak helyett. Sulyok Tamás szerint Európában is egyedülálló helyzet, hogy egy hivatalban lévő köztársasági elnököt tisztán politikai indokokra hivatkozva, a köztársasági elnöki intézmény autonómiáját biztosító garanciák nyílt sérelmével távolítanak el hivatalából.
Az államfő emlékeztetett: az Alkotmánybíróság az egyetlen szerv, amely megfoszthatja hivatalától a köztársasági elnököt, és erre csak konkrét okokból, az Alaptörvény vagy a törvények szándékos megsértése, illetve bűncselekmény elkövetése miatt kerülhet sor. Hozzátette: 1990 óta a köztársasági elnököket lényegében változatlan eljárásban, legitim módon az Országgyűlés választotta meg.
Görög Márta: Az alaptörvény-módosítás újabb fontos lépés a jogállamiság, az alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekébenTüntetést szervez az Alaptörvény módosítása ellen a Fidesz, Magyar Péter szerint ezen még Isztambulban is hangosan felnevettekSulyok Tamás úgy látja, az Alaptörvény tizenhetedik módosítása törést hoz a köztársasági elnöki intézmény eddigi stabil alkotmányos kereteiben. Álláspontja szerint az így hivatalba lépő új államfő egy alkotmányosan megválasztott, de jogállammal ellentétes eszközökkel eltávolított köztársasági elnök utódjaként, az őt eltávolító hatalom jelöltjeként, egyfajta politikai kinevezettként kerül tisztségébe. Ezzel a mindenkori köztársasági elnök az őt megválasztó politikai többség foglyává válik, mert bármikor elmozdítható tisztségéből, ha hivatalban maradása már nem felel meg az uralkodó politikai hatalmi céloknak.
Az államfő kifejtette, hogy a javaslat szerint nemcsak a köztársasági elnöki intézmény sérül. A közleményben az szerepel, hogy a módosítás precedenst teremtene arra is, hogy egyedi döntéssel bármikor elmozdítható legyen valamely független szerv vezetője vagy tagja, illetve kizárható legyen országgyűlési képviselők újraválaszthatósága. Sulyok Tamás szerint ez a hatalommegosztás helyett hatalomkoncentrációhoz, a jogállamiság helyreállítása helyett önkényhez vezet.
Akár már a jövő héten megszűnhet Sulyok Tamás államfői megbízatása – Ruff Bálint ismét rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezettAzt is megjegyezte, hogy sem a kormánypárt mögött álló demokratikus felhatalmazás, sem bármely más demokratikus felhatalmazás nem jogosítja fel a kormánytöbbséget alapvető alkotmányos elvek és alapvető jogok megsértésére. A közjogi konfliktus jogállami rendezésére megoldást jelenthetne a Velencei Bizottság véleményének figyelembevétele.
Sulyok Tamás végül arra kérte a közbeszéd és a politikai véleményformálás meghatározó szereplőit, hogy megszólalásaikban vegyék figyelembe felelősségüket. Úgy fogalmazott, Magyarország történelmi pillanatban van, amelyben hosszú időre eldőlhet az ország iránya, és visszafordíthatatlan károkat okozhat, ha a demokratikus jogállami értékek melletti kiállás elmarad.
Sulyok Tamás szerint nem jogállami, ahogy el akarják távolítani