leváltás;köztársasági elnök;bejelentés;Alaptörvény-módosítás;Sulyok Tamás;Magyar Péter;Tisztítótűz művelet;

Magyar Péter 2026. április 13-án, az országgyűlési választás másnapján

Magyar Péter benyújtotta az Alaptörvény 17. módosítását, elfogadásával köztársasági elnökként vége Sulyok Tamásnak

Ironikus, de Magyar Péter mintha az Orbán-kormány örökösének tartaná magát.

Széleskörű társadalmi egyeztetést követően a magyar kormány nevében benyújtom a parlamentnek az alaptörvény 17. módosítását – mondta Magyar Péter szombat délután közzétett Facebook-videójában. A bejelentéssel egy időben a kormányfő előterjesztése meg is jelent a parlament hivatalos oldalán. – A javaslat minden rendelkezése ugyanazt a célt szolgálja: a magyar államot soha többé senki ne ejthesse foglyul. A módosítással megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása – jelentette ki a miniszterelnök.

Magyarország újjáépítése nem kezdődhet úgy, hogy legfontosabb közjogi méltósága ugyanaz az ember marad, aki közreműködött a köztársaság lebontásában, sőt éltette jogállamot lebontó kormányt. Sulyok Tamás alkotmánybíróként, az Alkotmánybíróság elnökeként, majd köztársasági elnökként végig részese, sőt legnagyobb szurkolója volt annak a folyamatnak, amely lépésről lépésre lebontotta Magyarországon a demokráciát, és a jogállamot – hangsúlyozta Magyar Péter.

A kormányfő szerint a jelenlegi államfő cserben hagyta a hazánkat, amikor az Orbán-kormány elfoglalta az intézményeket, amikor széthordták a közvagyont és amikor éveken keresztül tudatosan gyűlöletet keltve, magyart a magyar ellen uszítottak. – Akkor is cserben hagyta Magyarországot, amikor tanárokra, diákokra, újságírókra, civilekre, művészekre, vagy amikor csak a vele egyet nem értőkre támadt az Orbán-kormány. Cserben hagyta a magyar embereket, amikor a legnagyobb szükségük lett volna rá – indokolta a szükséges lépést Magyar Péter. Bejelentette:

az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb öt évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még a nyáron. Az alaptörvény-módosítás ugyanakkor helyreállítja az Alkotmánybíróság, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal függetlenségét, és megszünteti az Országgyűlési Őrséget is. 

A miniszterelnök szerint 36 évvel a rendszerváltás után először történik meg Magyarországon, hogy egy alkotmánymódosítás nem zárt ajtók mögött születik meg, hanem a magyar emberekkel egyeztetett módon. Meggyőződésünk, hogy ez egy újabb fontos lépés a működő és emberséges Magyarország felé.  – Nem egészen két hete, hogy az Országgyűlésben meghirdettem a Tisztítótűz műveletet. Akkor azt mondtam, hogy a választók felhatalmazást komolyan véve és a vállalásunkat betartva megszabadítjuk Magyarországot attól a rendszertől, amely évtizedeken keresztül foglyul ejtette az államot, kifosztotta a nemzetet és elfoglalta a köztársaság intézményeit – fogalmazott Magyar Péter, aki az alaptörvény legújabb módosítását ennek a munkának a következő fontos lépésének nevezte.

Az Országgyűlés honlapján olvasható indítvány részletesen tartalmazza azokat a NER lebontásához szükséges intézkedéseket, amelyekről a miniszterelnök már korábban is beszélt. Így szerepel abban az országgyűlési képviselők 12 éves, illetve három ciklusos időkorlátja, az  Alkotmánybíróság tagjainak a 70 éves korhatár bevezetése, illetve 12 éves helyett 9 éves megbízatása, újraválaszthatóság nélkül. A javaslat a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívását is tartalmazza, továbbá megbízatásuk nekik is 9 év helyett 6 évre szólna. Magyar Péter szerint ez azért fontos, mert ezután nem egy másik hatalmi ág fog dönteni a bírói csúcsvezetők jelöléséről, és többé senki nem állíthat magának évtizedekre közjogi őrhelyeket a magyar államban, ahogy azt Orbán Viktor tette.

Szerepel még a módosítási javaslatban a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása és a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése. A csomagban a képviselők asztalára kerül, hogy kevesebb legyen a sarkalatos törvény, erősödjön a közpénz védelme, az anakronisztikus vármegyék visszanevezése megyékre, az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata, valamint az egységes rendészeti igazgatás létrehozása is.

Ironikus, de Magyar Péter mintha az Orbán-kormány örökösének tartaná magát, amikor a 17. alkotmánymódosításról beszél. 2010, vagyis a második Orbán-kormány hivatalba lépése óta fogják módosítani következő alkalommal tizenhetedjére az Orbán Viktor által egykor gránitszilárdságúnak kikiáltott Alaptörvényt. 

Az előző, a 16. alkotmánymódosítás már a Tisza-kormány nevéhez fűződik. Azt intézték el benne, hogy Orbán Viktor soha többé ne lehessen miniszterelnök Magyarországon. 

Az utasszállító pilótáinak szólni kellett, hogy jelentkezzenek a légiirányításnál.