adatok;mágnesszalagok;Kádár-korszak;törvényjavaslat;Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára;ügynökakták;társadalmi egyeztetés;

Megjelent a törvénytervezet az ügynökakták feltárásáról, bárki hozzászólhat

A Tisza-kormány a honlapján ismertetett dokumentum szándékai szerint az 1990-es rendszerváltás ígéretét teljesíti be. A cél, hogy október 22-én nyilvánosságra hozzanak minden olyan dokumentumot, amelynek titkossága ma már nem indokolható. A társadalmi egyeztetésre nyolc nap áll rendelkezésre.

A kormány közzéteszi az úgynevezett hatos karton és a mágnesszalagok nem minősített leíró adatait, az 1956-os forradalom 70. évfordulójának előestéjén. Ennek érdekében törvényjavaslatot készít elő az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról. A törvényjavaslatról társadalmi egyeztetés indul – közölte hivatalos oldalán a Magyar-kormány. E szerint az 1990-es rendszerváltás ígéretét teljesíti be az ügynökakták feltárása. A terjes törvényjavaslatot mellékletekkel, indoklással együtt egy külön a társadalmi egyeztetésre létrehozott oldalon lehet megtekinteni, letölteni, és nyolc napos határidővel, 2026.07.11-ig várják a véleményeket a [email protected] e-mail címre.

Az állambiztonsági szolgálatok múltjának feltárása az 1990-es rendszerváltás adóssága: több mint harmincöt év alatt lehetőség lett volna arra, hogy az ország szembenézzen a múltjával és megismerhesse a kommunista diktatúra szakszolgálataival együttműködők teljes névsorát, beszervezési kartonjukat, az általuk készített jelentéseket. A titkosított iratokból kiderül, kik voltak annak a rendszernek a részesei. A cél, hogy szembenézzünk a múlttal, mert szembenézés nélkül nincs gyógyulás. A jogszabály a lehető legszélesebb körben oldja fel a nemzetbiztonsági minősítéseket, és az iratokat átadja az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárának, hogy kutathatók legyen – fejtették ki a javaslat lényegét. Mint kiemelték, a törvényjavaslat előírja azt is, hogy mindenki köteles a tervezet hatálya alá tartozó, jogellenesen birtokában lévő iratokat átadni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. Az átadási kötelezettség elmulasztása büntetőjogi következményekkel járhat.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy az iratok nyilvánosságának biztosítása során az emberi méltóság, a magánélet tiszteletben tartása, és a személyes adatok, valamint az elhunytakhoz fűződő kegyeleti jog védelme alapvető követelmény. A jelentésekben ugyanis számtalan családi dráma, tragédia, gyarlóság olvasható. A dokumentumok alanyai a rendszer áldozatai. Az iratokból nemcsak a szolgálatokkal együttműködőkre fog fény derülni, de azokra is, akiket be akartak szervezni, de megtagadták az együttműködést. Ezek vagy a jelentésekből kiderülő konspirációs történetek elégtételt fognak adni az ellenállók hősiességének is.

A törvény hatálybalépését követően a titkosszolgálatok kötelesek lesznek a náluk lévő valamennyi iratot, adatbázist átvizsgálni, és rövid határidővel dönteni arról, hogy a minősítést fenntartják-e vagy sem. Azok az iratok, amelyek titkosításának fenntartását a titokgazda nem kezdeményezi, átkerülnek a levéltárba, ahol a szakemberek elkezdik a szükséges elemzéseket és értékeléseket, hogy a dokumentumok 2026. október 22-én nyilvánossá válhassanak – olvasható a menetrendről. Azokat a dokumentumokat, amelyeknél a titokgazda a titkosítás fenntartását javasolja nemzetbiztonsági vagy más megalapozott érdekre hivatkozva, egy új testület, a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság, amelynek munkájában a nemzetbiztonsági szakemberek mellett történészek, levéltárosok és jogászok is részt vesznek. A testületben több lesz a civil szakértő, mint a nemzetbiztonságot képviselő tag. Ez a garancia arra, hogy csak a legindokoltabb esetben maradhasson egy irat titkos.

Kiderült, hogy első lépésben az úgynevezett hatos kartonok és a hírhedt mágnesszalagok tartalma lesz nyilvános. A feltárás második lépéseként a hálózatokkal kapcsolatba került személyek nevét, beszervezési aktáit és a rólunk készült értékeléseket teszik közzé. Ezekből a dokumentumokból az derül ki, hogy kiktől gyűjtötték be az információkat a beszervezett személyek. Ezzel egyidőben, folyamatosan közzéteszik az úgynevezett B-dossziékból fennmaradt aktákat is, legkésőbb az év végéig. Ugyanakkor nem minden adat lesz nyilvános. A megjelenő aktákból kitakarják a személyi azonosítókat (igazolványszám, útlevélszám). Nem lesznek láthatóak az olyan különösen érzékeny adatok sem, mint az egészségi állapot, a kóros szenvedély, a szexuális élet és irányultság. Ugyancsak név nélkül szerepelnek majd az esetleges harmadik személyekről írt információk, ahol ez indokolt.

Ez mind semmi, a miniszterelnök a drónvideó közzététele mellett felsorolta, hogy a volt államfő és alapítványa csak úgy vonzza a közpénzmilliárdokat.