Budapest nem kér a gyűlöletbeszédből, a kéretlen manipulációból és a fogyasztásra ösztönző plakáttengerből

Az ülés elején letették esküjüket az országgyűlési választások miatt kialakult összeférhetetlenségek okán lemondott fővárosi képviselők helyére érkezett új párt-jelöltek. A Fidesz-frakcióba Papp Tibor és György Bence István, míg a Tisza párt fővárosi frakciójába Lakos Eszter és Kulja András ült be. Ezzel ismét teljessé vált a Fővárosi Közgyűlés.

Napirend előtt elsőként Barabás Richárd (Párbeszéd) szólal fel, a Pride-felvonulás előtt egy nappal az LMBTQ-közösség tagjainak diszkrimináció elleni törvények megalkotását kérte a Tisza-kormánytól.

Orbán Árpád a Tisza frakcióvezetője korszakos korrupciós válságról beszélt Budapesten a parkfenntartási ügy nyomán. Mint mondta: nincsenek fideszes vagy baloldali bűnök, csak bűnök. Azonnali és teljes tisztázást követelt a fővárosi önkormányzati szerződések kapcsán. A Tisza-kormány hét elején meghirdette a Tisztítótűz művelet, ennek el kell jutni a fővárosi önkormányzat és cégeinek mélyéig. A frakcióvezető azt is kijelentette, hogy nem fognak udvariaskodni.

Szepesfalvy Anna, Fidesz frakcióvezetője az elmúlt 16 év tükrében kissé meglepő módon értékválasztásról, felelősségről és toleranciáról beszélt. Számon kérte a Tiszán, hogy se főpolgármester-helyettest, se felügyelőbizottsági, igazgatósági tagokat, se cégvezetőket nem delegálnak. Azt is nehezményezte, hogy a főváros pénzügyi helyzete a Tisza ígérgetése ellenére sem oldódtak meg. Szerinte a budapestieket nem érdekli, hogy ki oldja meg, csak az, hogy működjön a város és elkezdődjenek végre a korábban ígért, de forráshiány miatt tologatott fejlesztések. A tolerancia kapcsán felemlegette Szentkirályi Alexandrát érő támadásokat, azt kérte, hogy ne csak a melegekkel, hanem a más politikai nézeteket vallókkal szemben is legyen alap a tolerancia.

Keszthelyi Dorottya (DK) rámutatott, hogy Budapest Magyarország brandje, amit az elmúlt években az Orbán-kormány megtiport, a Tisza-kormánytól a fővárosi turizmus fellendítését kérte.

Gál József, Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője először megemlékezett a hőségről, azután a rátért a közpénz-költés körüli anomáliákra különös tekintettel a Budapesti Közművekre, amely teljesen váratlanul felszámolta a teljes belső ellenőrzési főosztályt. A nyarat azzal fogják tölteni, hogy átvizsgálják a BKM szerződéseit. Majd felhívta a figyelmet a köztéri reklámfelületek korlátozásának fontosságára, előre jelezte, hogy egyetért a városvezetés által benyújtott javaslattal. Karácsony Gergely főpolgármester nagyon fegyelmezetten egyetlen megjegyzésre sem válaszolt.

Ezt követte az új budapesti megbízott rendőrfőkapitány, Baricska Norbert Tamás bemutatkozása, aki 2000 óta dolgozik rendőrként Budapesten, tavaly már a rendőrfőkapitány helyettesként. Nem hisz a statisztikákban, sokkal inkább a számok mögött lévő emberekkel és sorsokkal. De azért mondott néhányat:

A budapesti létszámhiány legfőbb oka a lakhatás és a megélhetési gond. Fontos lenne valamiféle fővárosi pótlék az itt szolgálatot teljesítőknek. A képviselők számos kérdést tettek fel a főkapitánynak, amelyek többsége a közterületek közbiztonságára, a  szombati Pride-felvonulásra, a droghelyzetre és a kiberbűnözés elleni fellépésre vonatkozott. A főkapitány mindenkit megnyugtatott, hogy maximális felkészültséggel várják a Pride-ot, nagyon bízik benne, hogy mindenféle rendbontás nélkül lezajlik majd a hozzá kapcsolódó rendezvényekkel együtt. A közterek problémáit át fogja beszélni a kerületi önkormányzatokkal, de fontosnak tartja a helyi erők bevonását ebbe. A hajléktalanság és a drogprobléma nem csak rendészeti kérdés, sőt, ez a legkevésbé hatékony eszköz. A gyorsulási versenyeket is helyben kezelnék, a tűzijátékokban, ahogy tavaly is, együttműködnek az önkormányzatokkal.

Karácsony Gergely üdvözölte, hogy az Országgyűlés kedden elfogadta a politikai reklámok visszaszorításáról szóló törvényjavaslatot. Mint mondta: semmiféle közérdek nem fűződik a városok teleplakátolásához. A közcélú tájékoztatásra mindez nem vonatkozik. A főpolgármester azt is megjegyezte, hogy külföldön egyáltalán nem jellemző a plakáterdő, még választási kampányok idején sem.

Kiss Ambrus, Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a fővárosi rendelet előtt indított társadalmi egyeztetés eredményét ismertette: 128 észrevétel érkezett. Mindjárt az elején tisztázta, hogy az önkormányzati cégek bevételei nem fognak csökkenni, mivel se a reklámhálók, óriásplakát után nincs bevételük, a hirdetőoszlopokra még az előző városvezetés kötött példátlanul hosszú, 25 éves szerződést. Ez alapján 2031-ig a hirdetőoszlopok árbevételének 15 százalékát kapja meg, az utasvárókat is a nyertes üzemelteti és szedi a bevételeit. A közterületeknek nem az a rendeltetése, hogy reklámokat helyezzenek ki. A főigazgató szerint sem a szerzett jogok, sem a szerződések nem sérülnek. A reklámok esztétikájára sajnos nincs hatásuk, ahogy a buszokról sem száműzhetik teljesen a reklámokat. A metrók esetében megvizsgálják a lehetőségeket.

Bauer Tamás, a Magyar Reklámszövetség Közterületi tagozatának elnöke arra kérte a képviselőket, hogy a városvezetés által készített rendelettervezetet ne szavazzák meg. Előbb tartsanak kiterjedt szakmai konzultációt.

– vélekedett a reklámpiaci szakember, majd azt kérdezte, hogy mennyire tekinthető felelős gazdálkodásnak, hogy Budapest évi egymilliárd forintos bevételi lehetőséget enged ki a kezéből. Majd Béccsel példálózott, mondván Budapesten 15658 közterületi reklámfelület működik, míg Bécsben 22 ezer, de az osztrák fővárosban sokkal több a citylight, az óriásplakát és minden más is. Bécsben katedrálist is építési reklámháló fed. Bécs nem tilt, hanem szabályoz. Ezt a példát kellene követnie Budapestnek is szerinte, hozzátéve, hogy a reklámpiac munkahelyeket teremt, megélhetést biztosít több ezer embernek. Kiszámítható és gazdaságilag felelős szabályozást kért.

Budapest belvárosát ellepték az épületet fedő reklámhálók, az óriásplakátokról sok éven át ömlött a gyűlölet. Az elmúlt 15 év megalapozta ezt a rendeletet – válaszolta erre Karácsony Gergely. – Az Orbán-kormány kivette az önkormányzatok kezéből a közterületi reklámpiac szabályozását. Az elmúlt években Budapest utcái inkább hasonlítottak egy szupermarket akciós újságjára hasonlítottak, mintsem egy normális nagyvárosi utcára. Akkor senki nem kereste meg a városvezetést a reklámpiaci szereplők közül, hogy hová való óriásplakát és hová nem. Nem plakátokat és hálókat akarja látni, hanem a szép régi épületeket -jelentette ki Gál József (Podmaniczky Mozgalom), aki sérelmezte, hogy a fővárosi reklámbevételekből rendkívül szerényen részesül a város. Jó, ha legalább egy dologban Bécs előtt járunk. Azt kérik, hogy a BKV vizsgálja meg a járműfelületek hasznosításának lehetőségét és hasznát. Az 5 négyzetméteresnél nagyobb reklámok tiltását is lehetővé kell tenni, a kiírásra kerülő utasváró tenderen előre szögezzék le, hogy ezeket nem lehet majd reklámokkal befedni, valamint a hanghatásokkal operáló reklámokat is betiltatná.

Szaniszló Sándor XVIII. kerüelti polgármester felemlegette, hogy eddig semmi beleszólásuk sem volt a lejárató óriásplakátok kihelyezésébe, háborús plakátok százait kellett végignézni például a repülőtérre vezető gyorsforgalmi úton. Ráadásul ebből az önkormányzatoknak semmi bevételük nem volt, sőt a letépett vagy leszedett plakátokat gyakorta összegyűrve ott hagyták a reklámcégek, amit azután az önkormányzatoknak kellett eltakarítani.

Az új fideszes közgyűlési képviselő, György Bence debütáló hozzászólásában arról beszélt, hogy a tervezet szakmai és társadalmi egyeztetésére nem volt elég idő, a javaslat nem nyújt valós képet a gazdasági következményekről, nincsenek háttérszámítások, nincs bemutatva a megvalósítás költsége. Majd a reklámcégeknél dolgozók megélhetése miatt aggódott. A főpolgármester erre megjegyezte, hogy a Fidesz-kormány egyetlen éjszaka alkotott rendeletekkel húzott át egész iparágakat. Kiss Ambrus szerint azért kell most megalkotni a rendeletet, hogy a cégeknek legyen ideje a felkészülésre, mivel előreláthatólag szeptemberig nem ülésezik a közgyűlés. A törvényi határidő pedig idén év vége. Az eltávolítás költsége a reklámcégeket terheli.

A főváros élve a törvény által adott az önkormányzatoknak adott jogi eszközökkel, miszerint bel- és külterületeken reklámtilalmi övezeteket jelölhetnek ki, gyakorlatilag teljesen kitiltanák az óriásplakátokat és a reklámhálókat Budapestről. A Karácsony Gergely által benyújtott javaslat szerint erősen korlátoznák a hirdetőoszlopok megjelenését is: új oszlop nem állítható a jövőben, a meglévők közül azok maradhatnak, amelyek olyan helyeken állnak – például Nagykörút pesti szakaszán, a Kiskörút pesti szakaszán, a Bajcsy-Zsilinszky úton, az Andrássy úton, a Rákóczi úton és az Üllői út belvárosi részén – ahol várostörténeti szempontból helyük van, ezeken kívül leszereltetnék ezeket. Ennek értelmében a jelenlegi 955 hirdetőoszlopnak alig az ötöde maradna meg.

míg a tetőreklámok közül csak a hagyományos nem cserélhető, „vonalasok”. Az épületeket fedő reklámhálókat teljes egészében száműznék. Az csak egy mítosz a főigazgató szerint, hogy a társasházak az ezekből befolyó bevételekből fedezik a homlokzatfelújításokat, mert mindösszesen egyet regisztráltak ilyen céllal az elmúlt években. Betiltanák a feszített reklámhálókat is, ezekből most 267 darab található Budapesten. A tiltott reklámeszközök leszedésére december 31-ig kapnak haladékot a cégek.

A NER-es cégeket gazdagították eddig is ezek a reklámok, egyik prominensük el is sírt magát – jegyezte meg Barna Judit a Tisza soraiból. Barabás Richárd szerint ez elvi kérdés: termékké válik-e minden, közte a város képe, a vizuális környezetünk. Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz) gazdaságfilozófiai felfedezést tett: „piacgazdaság van, nem lehet politikai célból beszántani egy egész iparágat. Ez a retorika, amit a fővárosi képviselők vagy éppen a miniszterelnök folytat nem a piacgazdaságra épülő demokratikus közéletet jelenít meg. Tudnék történelmi hasonlatot, hogy mely rövid korra volt ez jellemző” – tette hozzá.

A közterületi reklámtiltást a kapitalizmus bedőléseként értelmezni, erős túlzás – jelentette ki Szilágyi Anna (Podmaniczky Mozgalom), aki szerint az a kérdés, hogy joga van-e a fővárosiaknak arra, hogy nemet mondjanak a kéretlen reklámra. Egy közterületi reklámnál nincs, azt kénytelen elviselni ellentétben az interneten vagy a tévékben megjelenő reklámokkal. Ahhoz is demokratikus joguk van a fővárosiaknak, hogy nemet mondjanak a fogyasztásra ösztönzésre és manipulációra.