A társasházak - ahol összesen mintegy négymillióan laknak - eddig kimaradtak a nagyobb támogatási programokból az elmúlt években, miközben a családi házakra több konstrukció is megjelent. Pedig ezek a beruházások nemzetgazdasági szempontból is kiemelten fontosak, a szakmai szervezetek régóta hangsúlyozzák: a társasházak korszerűsítése nélkül a magyar lakásvagyon jelentős része fokozatosan veszít értékéből, miközben az energiahatékonysági célok sem teljesíthetők.
Egy 600 milliárd forintos társasház-felújítási programot szorgalmaz évek óta a szakma, konkrétan a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE), amelynek elnöke, Gyárfás Róbert a Népszavának elmondta: a gyorsan elindítható konstrukció lényege, hogy a finanszírozás több lábon álljon. Konkrétan: a beruházási költség egyharmadát az állam adná támogatásként, egyharmada kedvezményes banki forrás lenne, a fennmaradó részt pedig a tulajdonosok önerőből vállalnák. Ez többnyire reális modell, tapasztalatok szerint ugyanis ha a tulajdonosok látják a megtérülést, akkor 20-40 százalékos saját erőt is hajlandók biztosítani.
Hároméves ciklussal számolva egy évi 200 milliárd forintos felújítási programban az állami hozzájárulás hozzávetőleg 65-70 milliárd forint, amely a szakmai számítások szerint rövid időn belül jelentős részben vissza is folyna a költségvetésbe.
Ennek egyik forrása az építőanyag vásárlások utáni 27 százalékos áfa, a másik pedig a kivitelezés során kifizetett bérek utáni adók és járulékok. Vagyis a program lényegében önfenntartó, az állami támogatás megtérül, miközben nem egyszerű támogatás, hanem az építőipartól kezdve a gyártáson át a szolgáltatásokig számos ágazatnak adna lendületet.
A megtérülés a lakások értékében azonnal kimutatható - összegezte a TTOE elnöke. Egy 100 lakásos társasházban 200 millió forintos korszerűsítés lakásonként átlagosan 2 millió forinttal számolva elsőre jelentős összeg, ugyanakkor ez sok városban ma már alig 1-1,5 négyzetméternyi lakásárnak felel meg. Cserébe egy korszerűsített, rendezett, energiahatékony házat kapnak a tulajdonosok, ahol a lakások értéke akár 7-10 millió forinttal is emelkedhet a korszerűsítés nyomán, miközben alacsonyabb lesz a rezsi és komfortosabb a használat.
Elértük az újabb mélypontot, a múlt télen sokan a lakásukból mentek be éjjeli menedékhelyre, mert ott legalább meleg voltSok tulajdonos még most sincs tisztában vele, hogy egy társasházi lakás megvásárlásakor lényegében csupán az ingatlan belső tereit szerzi meg, de a lakással együtt tulajdoni hányadot is vásárol az épület közös részeiből. Ezzel együtt a ház állapotát is megveszi, beárazva a lakás értékébe. A tető, a homlokzat, a lépcsőház, a strang-vezetékek, a csatorna, a födémek, a szigetelés, sőt sok esetben az erkély vagy terasz szerkezeti elemei is közös tulajdont képeznek ugyanis.
A felújítások halogatása tehát minden tulajdonos vagyonát érinti, viszont a társasházi döntéshozatal lassú, a közgyűlési jóváhagyás bonyolult, a hitelfelvétel és az adminisztráció nehézkes, ezért akad el sok beruházás már a tervezési szakaszban. A felújításokhoz viszont kellő pénzügyi alapot jelentene az egyharmados állami támogatás és a kamatmentes hitel, amihez a tulajdonosok már szívesen hozzátennék a saját tőkéjüket - hangsúlyozta Gyárfás Róbert. A társasházak hatékony energetikai korszerűsítése ráadásul nem egyéni elhatározás kérdése, az ilyen épületekben lakástulajdonnal rendelkezők egyéni lehetőségei korlátozottak. A nyílászáró cserék homlokzati hőszigetelés nélkül csak részleges energiamegtakarítást eredményeznek, akárcsak az egyedi fűtéskorszerűsítés, nem beszélve a megújuló energiák hasznosításának nehézségeiről.
Kudarc a nyugdíjasok otthonfelújítási támogatása, az idősek többségének nem volt pénze az önrészhezMár az új kormány dönthet a támogatásokról
A TTOE a felújításokról és a társasházi törvény évek óta sürgetett módosításának fontosságáról tart szakmai konferenciát április végén. Sokak szerint ugyanis egyszerűsíteni kellene a döntéshozatalt, gyorsítani a felújítási hitelfelvételt, rendezni a közös és külön tulajdon határait, valamint csökkenteni a működési vitákat. Mert hiába lenne pénz, ha egy ház hónapokig vagy évekig nem tud dönteni arról, hogy felújítja-e a tetőt vagy lecseréli-e a gerincvezetéket. Emellett a jövő is homályos: a Tisza Párt lakáspolitikájában a lakhatási és felújítási programok bővítése középpontban van, de egyelőre nincs konkrétum arról, hogy milyen módon és konstrukciókkal tervezik - és tervezik-e - segíteni a társasházak felújítását. A következő időszak egyik kulcskérdése pedig az lesz, hogy a döntéshozók felismerik-e, hogy a társasházak korszerűsítése egyszerre szociális és energetikai kérdés, illetve a gazdaságélénkítés egyik eszköze - mutatott rá Gyárfás Róbert.
