Az Európai Bizottság már döntött, jöhetnek Magyarországra az uniós pénzek

Az Európai Bizottság a múlt héten jóváhagyta a magyar kormány módosított, a Covid-járvány utáni Helyreállítási Tervét (HET), avagy angol néven Recovery and Resilience Plan-jét (RRP), amely 10 milliárd eurós, jelen árfolyamon számolva 3500 milliárd forint támogatást jelenthet a magyar gazdaság számára. A HET eredetileg az unió programja volt a 2020-as Covid-járvány utáni lezárások gazdasági-társadalmi hatásainak enyhítésére. Ehhez a pénzhez mindeddig nem fért hozzá Magyarország az Orbán-kormány hibájából, a jogállami kritériumok elégtelensége miatt. A Tisza Párt győzelme után az új kormány még a megalakulása előtt azonnal tárgyalásokat kezdett az Európai Bizottsággal a zárolt pénzek megszerzéséről, ehhez módosítani kellett a 2022-ben benyújtott HET-et annak érdekében, hogy a pénz lehívható és a 2026. augusztus 31-i határidőig elkölthető, elszámolható legyen. A HET-et végül a múlt héten fogadta el az uniós kormányfők tanácsa – ezzel lassan megnyílik az út a pénzek lehívása előtt.

Természetesen a 3500 milliárd forintot nem lehet értelmesen elkölteni 2026. augusztus 31-ig, ezért tanulmányozva az európai gyakorlatokat, a magyar kormány az Európai Bizottság áldásával jogi trükközést dolgozott ki: a pénzeket lehívják augusztus 31-ig, azok különféle, például az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által kezelt pénzügyi alapokba kerülnek, majd a következő években innen költik el ténylegesen a pénzeket. A magyar kormány most nyilvánosságra hozta a frissített HET főbb pontjait, illetve az Európai Bizottság a módosított tervről készült elemzését, ezen dokumentumokból összerakható, hogy mire is költené a kormány 6,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást és 3,5 milliárd eurós – a magyar államadósságnál lényegesen alacsonyabb kamatozású – hitelt.

A magyar HET célja továbbra is a gazdasági versenyképesség erősítése úgy, hogy az segítse a gazdaság zöld- és digitális átállását, fejlődését. A terv kiemelt hangsúlyt helyez az oktatási, egészségügyi és digitális infrastruktúra fejlesztésére, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására, az energiahatékonyság javítására, a megújuló energiaforrások hasznosítására, a vízgazdálkodási kihívások kezelésére, a körforgásos gazdaság támogatására, a fenntartható közlekedés fejlesztésére, a vállalkozások működési feltételeinek javítására, valamint a kutatás-fejlesztés és az innováció ösztönzésére.

A felülvizsgált terv új elemei közé tartozik többek között a gördülőállomány-finanszírozó társaság (ROSCO) létrehozása a közösségi vasúti közlekedés fejlesztése érdekében, a MFB tőkeemelése a vállalkozások finanszírozási lehetőségeinek bővítése és a beruházások ösztönzése céljából – olvasható a Bizottság anyagában. A ROSCO az a cég, amit majd ezt követően hoznak létre, ide kerülnek az uniós támogatások, és a cég fogja a következő években megvásárolni a szentendrei, csepeli és ráckevei HÉV-ek új szerelvényeit, a MÁV számára új InterCity vonatokat – erről már korábban beszélt Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A fenntartható zöld közlekedés az a terület, ahová a legtöbb pénz jut, összesen 2,8 milliárd euró (980 milliárd forint), ami a teljes keret 28 százaléka. Ebből a pénzből vásárolnak 48 új trolibuszt, CAF villamosokat a főváros számára, támogatják a magáncégek e-autó beszerzéseit, bővítik a Debrecen–Balmazújváros vasútvonal elővárosi kapacitását.

Az MFB tőkeinjekciójának célja, hogy finanszírozást biztosítson új, megfizethető lakhatási projektekhez, és támogassa az innovatív vállalkozások versenyképességét kockázati tőke- és hitelfinanszírozási programok révén – olvasható az EB anyagában. A harmadik legnagyobb kalap, 1,7 milliárd euró az energiapiaci fejlesztéseket tartalmazza, vagyis a zöld energiára való átállást. Ezt a fejezetet egészíti ki a REPowerEU program 700 milliója, így végső soron energetikai fejlesztésekre 2,4 milliárd euró jut. A program részeként újra épülhetnek szélerőművek Magyarországon, amelyekhez uniós szinten meglepően jók a feltételek, akár több gázerőmű is kiváltható lenne nap- és szélerőművek kombinációjával más tanulmányok szerint. De a HET program keretében lakossági napelem- és energiatároló-telepítésekre írnak ki támogatásokat, mindezt a fűtéskorszerűsítéssel kombinálva. Jut majd pénz az elavult elektromos elosztóhálózat fejlesztésére is, illetve bevezetik az intelligens mérési módszereket az energiafogyasztás elszámolásában. A „digitális innováció” alprogramra 1 milliárd eurót különítettek el, ebből a pénzből Magyarország beszáll az EU AI Gigafactory programjába, így magyar cégek és szervezetek is részt vehetnek az EU mesterségesintelligencia-fejlesztéseiben. Az alfejezet másik részét az unió IRIS kommunikációs műholdprogramjának magyar része adja. Ezen felül jut majd uniós támogatás új bölcsődei férőhelyek, a sajátos nevelési igényű gyerekek iskolai oktatásának fejlesztésére, támogatására, iskolák felújítására és a tanári fizetések emelésére – bár az elmúlt évek tanári béremeléseit is a HET-pénzekből finanszírozta az Orbán-kormány, vagyis itt inkább utófinanszírozásról lesz szó.