Van egy hely, ahol még Orbán Viktor nőügyei és a filozófus Gyurcsány Ferenc is nehezen rúg labdába a kínálat mellett

Egyszer lehetne egy kötet a szállóigévé vált félmondatokról, amelyekkel a magyar politikai élet az évtizedek során megajándékozta ezt az országot. Van rá esély, hogy ez egy egészen vaskos könyvsorozatot kitenne, tekintve, hogy most készült egy részletes darab, amelyet mindössze egyetlen mondat ihletett. „Nőügyekkel nem foglalkozom” – mondta Orbán Viktor volt miniszterelnök 2017-ben, amely nemcsak különböző, közösségi médiában gyülekező incel emberek kedvelt, félkomolyan vett mémalapanyaga. Most ugyanis egy kutató és újságíró közös együttműködésében egy szinte műfajteremtő kötetet eredményezett.

Pető Andrea és Balázs Zsuzsanna könyve csak első hallásra fikció vagy legalábbis az Orbán Viktor nőügyei cím után űgy tűnhet, valamiféle hatásvadász pletykagyűjteményről van itt szó. A 97. Ünnepi Könyvhéten pénteki napján tartott könyvbemutatón viszont a beszélgetést vezető Krekó Péter politikai pszichológus hangsúlyozta, nagyon nem ez a helyzet: egy tényszerű, de olvasmányos, frappáns keretben született a szöveg, miközben tárgyilagos marad egy ennyire érzelmileg terhelt témában. A könyv ugyanis egy attitűdöt bont ki, valójában mindent, ami ahhoz vezetett, hogy egy ország miniszterelnöke helyénvalónak nevezte kijelentését. E mögé pedig – idézte fel Krekó – egy olyan ideológiai indoklást kerített, amely alapján a modern világ egy olyan bomlásnak indult korszakban létezik, amelyben azt sem tudjuk, ki a férfi, ki a nő. A kötet sajátos időben jelent meg és nem csak azért, mert a választások előtt nem sokkal került forgalomba. Pető Andrea megjegyezte, Magyarországon nemcsak nem találtak kiadót a kötethez, (így a dunaszerdahelyi Womanpress karolta fel őket) de nagy küzdelem volt az is, hogy egyáltalán eljussanak a kötetek a boltokba. Talán a műfaj az oka, Balázs Zsuzsanna meg is jegyezte, az olvasmányos tudomány némiképp műfajteremtő is Magyarországon. A kötet viszont nemcsak Orbán Viktor nőügyeiről szól, egészen a rendszerváltásig, sőt az államszocializmus idejéből is merít és még az inkompetensnek bizonyult baloldalról is szót ejt.

Maradt még egy szállóige a pénteki napra. „Nem kicsit, nagyon” – idézett saját könyvéből Gyurcsány Ferenc, az író, Gyilkos igazságok című kötetének bemutatóján. A volt miniszterelnök egyszerre avatta be a közönséget munkája technikai részleteibe és adott betekintést vallásfilozófiáról, oktatáspolitikáról és az írói lét küzdelmeiről. Az egykori politikusnak nem ez az első regénye, szóval némi rutint már szerzett, legalábbis ezt bizonyíthatja, hogy mindössze két hónap alatt dobta azt össze. Mint kiderült, ehhez egészen pragmatikus módszere van: „elkezdem írni és a végén készen van.” Különben is, a technikai megvalósítás másodlagos: Gyurcsány célja elsősorban ugyanis az, hogy úgy tudjon „elmondani fontos dolgokat, hogy közben az olvasó könnyen olvasson.” Ezért ír krimit: a kötet 2023-ban játszódik egy egyetemen, ahol, ahogyan a műfajnál szokás, akad bántalmazás és halál is. „Az írói létnek az egyik fontos része az, hogy azt szeretném, hogy közösen értelmezzük a világot.” – emelte ki Gyurcsány, akinek elmondása szerint könyve nemcsak azt feszegeti, létezik-e világnézetileg független, semleges oktatás (ő egyébként hajlik arra, hogy nincs), de rámutat arra is, hogy „az embernek vitatkozni kell önmagával” és nem mellesleg szükséges, hogy a kételyek megérintsék az embert.

Az illiberális nőügyeken, nem kicsi, nagy hibákon kívül még maradt némi maradványa az elmúlt évtizedek politikai sakkjátszmáinak a Könyvhéten: de a számtalan szakértő által kritizált árkötöttségi törvény eszén egyszerre járnak túl olvasók és kiadók, gazdag kínálattal, rengeteg (akár 50 százalékos) kedvezménnyel és a szervezők az olvasáson is túlmutató programokkal.

Pénteken például az irodalom mellett helyet kapott a vizuális művészet is, kapásból három, fotóművészetről szóló könyv bemutatójával (a Magyar Nemzeti Múzeum Polaroid című, a fotótechnika hatásáról szóló kötetével, valamint A magyar fotóművészet háromszáz alkotója című könyvvel – amely többek között Ilyés Zalán és Gálos László kollégáink műveit is tartalmazza.) De a Könyvhéten fordul elő az is, hogy zenészek beszélnek az olvasáshoz fűződő viszonyukról: „Nem tudtam románul udvarolni, pedig romantikus szerelmes könyveket is olvastam. Minden egyes pillanatot magyarul éltem meg – ezért magyarok a dalszövegeim is.” – mesélte Alin Nicuta a 4S Street zenekar alapítója, aki Bombera Krisztina és Szendrői Csaba (Elefánt) társaságában beszélt az olvasáshoz fűződő viszonyáról. Nem utolsó sorban a Könyvhét az is, ahol Bodor Ádám író ismerteti a következő évekre lefektetett terveit is: „Elfogultságtól mentes döntést hozott a zsűri, köszönöm nekik. Most már csak az van hátra, hogy életem hátralévő részében megigyak egy hordó bort. Ha eddig ismeretlen okból nem voltam tagja az alkoholista írók társaságának, akkor azt hiszem elhárul minden akadály és felvételt nyerek oda is.” – mondta Bodor, aki hivatalosan is átvehette irodalmi munkásságáért a Hummel & Prae díjat.

A diákzsűri díjai

A 97. Ünnepi Könyvhét Vigadó téri színpadán adták át a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum diákzsűri díjait. Míg az Év Gyerekkönyve Díj szakmai zsűrijének győzteseit már márciusban kihirdették, ezúttal azok a fiatal olvasók választották ki kedvenceiket, akik hónapokon át olvasták és vitatták meg a shortlistre került köteteket.

A hattól tizenkét éves korosztálynak szóló könyvek kategóriájában két egymástól független diákzsűri is Vészits Andrea Ábris és az azúrkék patkány című regényét találta a legjobbnak. A Sződligeti Gárdonyi Géza Általános Iskola negyedik osztályos diákjaiból felállt zsűri, laudációjában a kötet többszólamúságát emelte ki. A Szent József Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium diákjai pedig úgy fogalmaztak: a regény „egyszerre káprázatos és vicces, elgondolkodtató és megható”, és arra tanít, hogy nem szabad külső alapján ítélni.

A tizenkét év feletti korosztály kategóriájában szintén teljes egyetértés alakult ki: a BGSZC Varga István Közgazdasági Technikum tizenegyedik osztályos diákjai és a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tanulói egyaránt Miklya Luzsányi Mónika Gaudiopolis – Az öröm városa című regényét választották. Méltatásuk szerint a könyv elragadó időutazásra hív. Komoly témákat tárgyal és bemutatja az összefogás erejét, miközben fiatalos hangon, a mai szlenget az akkorival ötvözve mesél a háború utáni Budapest világáról.

Az illusztráció kategóriában a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium tizedik évfolyamos diákjai Szinvai Dániel Álmodban eső című kötetét díjazták. Szerintük az illusztrációk teret hagynak a szabad értelmezésnek, mégis azt bizonyítják, hogy szavak nélkül is teljes történet mesélhető el.

Az ismeretterjesztő kategória győztese pedig a Király Zsuzsanna, Molnár Brigitta és Sebsei Zsófia által jegyzett Fedezd fel Csontváry Kosztka Tivadar művészetét! lett. A Kempelen Farkas Gimnázium ötödik osztályos diákjaiból álló zsűrije szerint a kötet élményszerűen, játékosan és szórakoztató módon vezeti be az olvasókat Csontváry életművébe, miközben arra ösztönzi őket, hogy figyelmesebben nézzék a műalkotásokat.