Szolidaritási adó: Budapest október 15-ig kapott haladékot a Tisza-kormánytól, Kiss Ambrus mást is hallott a bejelentésben

A Tisza-kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy meghosszabbítja a szolidaritási hozzájárulás (szola) második részösszegének befizetésére korábban adott haladékot október 15-ig – jelentette be Magyar Éva kormányszóvivő a csütörtöki sajtótájékoztatóján. E szerint a jövő héten 37 milliárdot, július közepén 12 milliárdot kellene befizetnie a fővárosnak, az október 15-i határidő már a haladék halasztását jelenti. Magyar Péter hozzáfűzte,  szolidaritási adó teljes kivezetése nem várható

„A Fővárosi önkormányzat hivatalosan kérte a szolidaritási hozzájárulás befizetésének rendjéről szóló miniszteri rendelet módosítását. A Pénzügyminisztérium pedig már korábban bekérte a pénzügyi és gazdálkodási adatokat. A mostani döntés szerint a kormány megértette és látta, hogy egy újabb inkasszó fizetésképtelenségbe lökné Budapestet. A pénzügyi kötelezettség október 15-éig való elhalasztása teret és időt ad arra, hogy az ország augusztusra ígért pótköltségvetésének ismeretében megállapodjanak a fővárosi önkormányzat 2026-os finanszírozásáról” – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki a bejelentésből azt „hallotta ki”, hogy a halasztás nem csupán a 37,1 milliárdos második szolidaritási hozzájárulás részletre, hanem valamennyi soron következő állami befizetési kötelezettségre érvényes. A részleteket azonban a Pénzügyminisztérium kormánydöntés nyomán kiadott rendeletmódosítása tartalmazza majd.

Karácsony Gergely főpolgármester a parlamenti választás után két nappal levélben kért halasztást az idei második részösszeg, illetve a 2025-ben be nem fizetett részletek befizetésére, mivel ezek inkasszója külön-külön is veszélyeztetik a fővárosi önkormányzat működését, a közfeladatok ellátását. (A tavaly azonnali jogvédelem okán nem levonható részletekkel együtt összesen 60 milliárdot emelhettek volna le egyszerre a főváros számlájáról.) A levélhez nyomatékul csatolták a főváros akkori bankszámlakivonatát, amely szerint a főváros számlája hétfőn már 6,5 milliárdos mínuszban volt. Azóta ez a mínusz 48 milliárd felett jár. A főváros akkor 60 napos haladékot kapott, ami június közepén járt volna le.

Karácsony Gergely a minap egy kerekasztal beszélgetésen arról beszélt, hogy a Fővárosi Önkormányzat a jövő héten fizetésképtelenné válik, mivel lejár a választás után kapott halasztás. A főpolgármester ugyanakkor azt is mondta, hogy „nincs kétsége afelől, van politikai szándék arra, hogy ez ne következzen be”. Részben igaza lett, újabb haladékot kaptak és egy ígéretet, miszerint egyeztetés indul a főváros és a kormány között. A cél, hogy tartós megoldás szülessen, tárgyalások lesznek a kormány és a fővárosi önkormányzat között, de a kötelezettséget teljesíteni kell – hangzott el a mai kormányszóvivői tájékoztatón.

Ahogy arról korábban beszámoltunk a városvezetés jelenleg is intenzív levelezésben áll az új Pénzügyminisztériummal, amely több fordulóban kért be adatokat és tett fel releváns kérdéseket a főváros gazdálkodásáról, nem úgy mint Domokos László, Fidesz-kormány által küldött átvilágító. De személyes találkozóra eddig nem került sor Budapest vezetői és az új kormány között.

Jövő évtől mindenképpen szükség lesz egy működőképességet hosszútávon biztosító finanszírozási modellre.

Ahogy a cikk elején írtuk a főváros közvetlenül a választás után kapott haladékot az idei 37,1 milliárdos szola-részlet befizetésére. Július 12-én lejár a 2025. decemberi 7,5 milliárdos részlet befizetésére vonatkozó – amit már szintén a Tisza-kormány adott meg – haladék. Alig három nappal később pedig már fizetni kellene a következő 11,7 milliárd forintos szola-számlát.

Kármán András pénzügyminiszter egy múlt heti sajtótájékoztatón a Népszava szolidaritási hozzájárulás, illetve a HIPA-többlet beszedésére vonatkozó kérdését azzal hárította, hogy „a feladat ki lett adva a Területfejlesztési -, illetve a Pénzügyminisztériumnak”. Dolgoznak a megoldási javaslatokon, amelyeket hamarosan megtárgyal a kormány. Úgy tűnik, meg is tárgyalták, de a végső megoldás még nincs meg.

A héten társadalmi egyeztetésre bocsátották az új Pénzügyminisztérium első önkormányzatokat érintő rendelettervezetét. Ebben a 854 önkormányzat tavalyi helyi iparűzési adóbevétel többlete alapján befizetendő összegek elszámolásáról szól. Ez a fővárosi önkormányzat esetében 3 milliárd forint lett volna, amit májusban törvénytelenül inkasszózott is a Magyar Államkincstár, de az azonnali jogvédelem okán vissza is kellett fizetniük. Idén márciusban ezt a pénzt amúgy is visszakapta volna a város, hiszen a nettó finanszírozás szerint nincs többlete.

A rendelethez tartozó mellékletben ennek megfelelően nulla forint szerepel a fővárosi befizetési soron, ahogy az összes kerületi önkormányzat esetében is. A legtöbbet egyébként az alig ezer fős borsodi Berentének kell perkálnia, csaknem 500 millió forintot, míg a legkevesebbet Balatonfürednek, mindösszesen 7689 forintot. Mint ismeretes ezekből a befizetésekből töltik fel az önkormányzatok közötti egyenlőtlenségek csökkentését célzó Területfejlesztési Alapot, amely pályázat útján osztja szét a pénzt a hátrányos helyzetű települések között.