Magyarország;támogatás;Ukrajna;orosz-ukrán háború;Európai Békekeret;

Az orosz erők nagyszabású éjszakai rakéta- és dróntámadást hajtottak végre a ukrajnai Dnyipróban. Mentőalakulatok keresnek túlélőket egy négyszintes lakóház romjai alatt, 2026. április 25-én

Magyarország már semmit nem vétóz, Ukrajna megkapja a légvédelmére szánt 6,6 milliárd eurót

Magyarország két éven át blokkolta, hogy az EU 6.6 milliárd euró értékben támogassa Ukrajna védelmét, most ez a fenyegetés is elhárult – tudta meg a Népszava. Az Európai Békekeret nevű támogatás pontos felhasználásáról még nincs döntés, de a hírek szerint a légvédelmet támogathatná az EU.

A Népszavának több forrás is megerősítette, hogy az utolsó Ukrajnát érintő magyar vétónak is vége, nagyköveti szinten már megtörtént a döntés az Európai Békekeret használatáról. A következő lépésben az Európai Külügyi Szolgálat, (az EU kvázi külügyminisztériuma), amely az Európai Békekeretért felelős, elkészíti a jogszabálytervezet, amit aztán a tagállamoknak kell jóváhagyni.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a pénzből várhatóan az Egyesült Államokból vásárolt légvédelmi rendszert bővítenék. Erre Ukrajnának nagy szüksége is lenne, legutóbb keddre virradóan Oroszország az egyik eddigi legnagyobb akciót hajtotta végre civilek ellen, több száz drónnal és rakétával. Csak abban a támadási hullámban 23 civil, köztük két gyerek halt meg.

Orbán Viktor éveken át több ügyben is blokkolta az EU munkáját. Ukrajna finanszírozásával, a csatlakozási tárgyalások megnyitásával és a felfegyverzéssel kapcsolatban is vétózta a javaslatokat. Az Ukrajnának adott európai hitelt még a Tisza-kormány hivatalba lépése előtt oldotta föl a magyar kormány áprilisban.

Szerdán Magyar Péter bejelentette a megállapodást az ukrán kormánnyal a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól is. Ezután Magyarország hivatalosan is feloldotta a vétót, amivel az ukránok, és ezzel együtt Moldova, csatlakozási tárgyalásainak megkezdését blokkolta. Várhatóan június közepén lesz egy kormányközi konferencia, ahol hivatalosan is megnyitja az EU az úgynevezett első klasztert. Ez azokat a jogállamisági, igazságügyi és egyéb témákat érintő tárgyalási fejezeteket jelenti, amelyekről immár hivatalosan is tárgyalni fog Ukrajna az EU-val.

A klaszter megnyitásához a következő hetekben a tagállamok hivatalosan három dokumentumot fognak elfogadni: az első az ukrán jogállamisági reformokkal kapcsolatos útiterv, a kisebbségi jogokról szóló útiterv ki fog egészülni azokkal a vállalásokkal, amelyeket az ukrán kormány most megígért Magyarországnak. A harmadik a tagállamok közös pozícióját tartalmazza, ez fogja tartalmazni azokat a köztes lépéseket („interim benchmark”), amelyeket fokozatosan kell Kijevnek teljesíteni. A csatlakozási tárgyalások során egyébként ezt az első, jogállamiságról szóló klasztert fogják utoljára lezárni. Vagyis addig nem lehet Ukrajna az EU tagja, amíg a most tett vállalásokat nem teljesíti.

Az egyelőre nem világos, mi okozhatta a katasztrófát.