gyermekvédelem;reformcsomag;Bódis Kriszta;Gyermekjogi Civil Koalíció;

Reformcsomag készült a gyermekek helyzetének a javításáért, Bódis Kriszta átvette a dokumentumot

A cél az, hogy rendszerszintű válaszokat adjanak a gyermekvédelemben, az oktatásban, illetve a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerében tapasztalható súlyos hiányosságokra.

A gyermekközpontú jogalkotás megteremtése, a gyermekek jogait érintő jogi környezet módszeres felülvizsgálata, célzott szolgáltatások a gyermekszegénység csökkentése-, a veszélyeztetés felismerése érdekében, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási, rendészeti és igazságügyi rendszerek közötti kötelező, a gyermek szükségleteihez igazodó együttműködés megerősítése.

A többi között ezek az ajánlások szerepelnek abban az átfogó gyermekjogi reformjavaslatban, melyet a Gyermekjogi Civil Koalíció háromtagú vezetősége gyermeknap alkalmából személyesen adott át Bódis Krisztina társadalompolitikáért felelős kormánybiztosnak. A több mint száz oldalas dokumentum célja, hogy válaszokat adjon a  gyermekvédelemben, az oktatásban, illetve a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerében tapasztalható súlyos hiányosságokra, de az is, hogy a gyermekjogokat valódi, ágazatokon átívelő szakpolitikai alapelvvé tegye.

A gyermekeket érintő problémák nem különülnek el egymástól. A mentális egészség romlása, a gyermekvédelmi érintettség, a szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés, a családok túlterheltsége vagy éppen a gyermekek véleményének figyelmen kívül hagyása egymással összefüggő, rendszerszintű kérdések. Alapvető és sürgető követelményként határozták meg a gyermekközpontú jogalkotás megteremtését, illetve a jogi környezet módszeres felülvizsgálatát. Mint írták, a kormányzati döntéseket minden esetben meg kell előznie egy gyermekjogi hatásvizsgálatnak, fel kell mérni, hogy a törvényjavaslat elfogadása milyen hatással lesz a gyermekek életére, vannak-e kockázatok, s ha igen, azokat hogyan lehet csökkenteni. A dokumentum fontosnak tartja gyermekek mentális egészségének támogatását, a traumatudatos szemlélet megerősítését, valamint azt, hogy a gyermekek ne passzív elszenvedői, hanem valódi szereplői legyenek az őket érintő döntéseknek.

A szakmai anyag kiemelten foglalkozik azokkal a gyermekcsoportokkal, akik fokozottan sérülékeny helyzetben élnek, köztük a roma, fogyatékossággal élő, szegénységben élő vagy gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő gyerekekkel. Kitértek például arra, hogy a roma gyerekek iskolai szegregációja nem elszigetelt probléma, hanem a magyar közoktatás szerkezetébe mélyen beágyazott, rendszerszintű jelenség. A reformcsomagban szerepel például a szegregáció tilalmának következetes érvényesítése, valamint az elkülönítő oktatási gyakorlatok felszámolása, a szabad iskolaválasztás szabályozásának olyan átalakítása, amely mérsékli az etnikai és társadalmi szelekciót. A válással összefüggő gyermekelhelyezéssel kapcsolatban kifogásolják, hogy a jelenlegi modell szerint a házassági bontóperek, gyermekelhelyezési perek és kapcsolattartási ügyek a klasszikus Polgári törvénykönyv szerinti bírósági peres eljárási keretben zajlanak. Ebben a keretben az eljárás elidegeníti a szülőket és megnehezíti a gyerekek legfőbb érdekére való fókuszálást. Az javasolják, vizsgálja meg a kormány a klasszikus bírósági keretrendszer átalakítását a családjogi ügyek speciális jellegére tekintettel. Annak érdekében például, hogy a fókusz mindenkor az érintett gyerekek legfőbb érdekén maradjon, megfontolandó lenne, hogy az eljárások során a jogászokon kívül végig jelen legyen egy további szakértő (pszichológus, mediátor) is.

Sűrűbb járatokat, jobb csatlakozásokat és több közvetlen kapcsolatot ígért a közlekedési és beruházási miniszter.