A Magyar Nemzeti Bank nem profitorientált intézmény, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, ennek érdekében alakítja a monetáris politikát, elsősorban az alapkamaton keresztül. Az MNB a jegybanki betéti eszközökkel – amelyek után kamatot fizet – szívja ki a felesleges pénzt a gazdaságból, ami magas inflációjú időszakokban jelentős veszteséggel jár.
További probléma, hogy az MNB előző, Matolcsy György vezette vezetése nem vette kellő komolysággal a jegybank elsődleges mandátumát, hanem azt háttérbe szorítva a 2015–2020 közötti időszakban elsősorban a gazdasági növekedés serkentésére koncentrált. Ennek keretében több ezer milliárd forintot pumpált a gazdaságba a Növekedési Kötvényprogram (NKP) révén, illetve szintén rendkívül kedvező hiteleket nyújtott a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében. A legfeljebb 2 százalékos kamatozású kötvények és hitelek jelentős veszteséget okoznak a jegybanknak. Az NKP egyik fő nyertesei azok a NER-közeli vállalatok voltak, amelyek más kormányzati programok és pályázatok haszonélvezői is voltak.
MNB-ügy: 91 milliárdot foglalt le a rendőrségAz MNB 2021 óta tartósan veszteséges: a 2021 és 2025 közötti öt évben összesen 3560 milliárd forint veszteséget halmozott fel.
A jegybank által most közzétett tavalyi beszámoló szerint 2025-ben 554 milliárd forint volt a veszteség, ami már 234,7 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évi 788,7 milliárd forintos mínusznál. A csúcsév 2023 volt, amikor egyetlen év alatt 1763 milliárd forint veszteség keletkezett.
A jegybanknak nem kell a veszteséget azonnal finanszíroznia, mivel az az eredménytartalékban jelenik meg, illetve az MNB – más jegybankokhoz hasonlóan – negatív saját tőkével is működhet. A jegybank saját tőkéje 2025 végén mínusz 1395 milliárd forint volt, ami ugyanakkor 269 milliárd forinttal kedvezőbb az egy évvel korábbinál. A veszteséget ugyanis a mérlegben jelentős részben ellensúlyozta a forintárfolyam-kiegyenlítési tartalék, amely mögött elsősorban az aranytartalék felértékelődése állt. Az arany ára 2025-ben 60 százalékkal emelkedett, ami 823 milliárd forinttal javította az MNB mérlegét.
Az MNB jelenleg tehát negatív, 1395 milliárd forintos saját tőkével működik, amelyet hosszabb távon a költségvetésnek kell rendeznie, vagy a jövőbeni nyereségekből kell ledolgozni.
A jegybanki jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy a negatív tőke miatt jelenleg nincs szükség az MNB feltőkésítésére, vagyis ez nem terheli az idei költségvetés kiadási oldalát.
Ötéves csúcsra ugrott az államadósságA tavalyi, 554 milliárd forintos veszteség jelentős része a kamateredményeken keletkezett: ezen a soron 493,2 milliárd forint veszteség képződött, vagyis a kamatkiadások ennyivel haladták meg a kamatbevételeket. A kamateredmény ugyanakkor már csökkenő veszteséget mutat, amit a jegybank részben a mérleg összehúzódásával – vagyis azzal magyaráz, hogy a vállalatok folyamatosan törlesztik a kedvezményes NHP- és NKP-hiteleket –, részben pedig a csökkenő kamatkörnyezettel indokol.
A forint devizaárfolyamának változásán ugyanakkor 56,7 milliárd forint nyereséget realizált az MNB, igaz, ez lényegesen alacsonyabb a 2024-es 336,7 milliárd forintnál. A jegybank akkor ér el árfolyamnyereséget, ha a devizát – jellemzően eurót – a bekerülési forintértéknél magasabb árfolyamon tudja értékesíteni. Mivel a forint 2025-ben erősödött, az ebből származó nyereség is alacsonyabb volt, mint a korábbi, forintgyengüléssel jellemezhető években.
Fidesz: Semmilyen költségvetési adatot nem titkolt el az előző kormányzat