NNI;nyomozás;vagyonelkobzás;MNB alapítványok;

MNB-ügy: 91 milliárdot foglalt le a rendőrség

Az elmúlt egy évben 91 milliárd forint készpénzt és értékpapírokat foglaltak le bizonyítékként az MNB-alapítványi ügyeiben – hangzott el az ORFK sajtótájékoztatóján.

A Nemzeti Nyomozó Iroda, illetve a Központi Nyomozó Ügyészség két MNB-ügyben is folytat nyomozást: az MNB-székházak felújítási ügyében hűtlen kezelés, a jegybanki alapítványok – a jegybank Pallas Athene Domus Meriti (PADME) és a kecskeméti Neumann János Egyetem alapítványának – ügyében pénzmosás miatt folyik nyomozás 2025 februárja óta. Már a nyomozás első heteiben, tavaly áprilistól idén májusig több lépésben összesen 91 milliárd forint értékben foglaltak le készpénzt és értékpapírt bizonyítékként – mondta Kiss István Zoltán alezredes, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda osztályvezetője. Jeney Áron dandártábornok, az NNI igazgatója elmondta, hogy a lefoglalások az alapítványok köré szerveződő cégeket és magánszemélyeket érintették.

A készpénzt és az értékpapírokat bizonyítékként foglalta le a rendőrség, a vagyonelkobzásról majd csak a bíróság dönthet. 

A nyomozás során 97 magánszemély, 36 cég és 11 magántőkealap került képbe.

Az MNB-székházak ügyében hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat nyomozást az NNI és a Központi Nyomozó Főügyészség. Ebben az ügyben az elmúlt napokban 17 jogi személynél végeztek kutatásokat, ahol több tíz terabájtnyi adatot foglaltak le – mondta Vokó Annamária, a KNYF megbízott osztályvezető ügyésze. Az érintett cégeknél nagy mennyiségben voltak számlák, okiratok – ezek lettek lefoglalva. Volt olyan cég, ahol 300 doboznyi írott anyag került lefoglalásra, és szükség volt teljes szerverek lementésére, amely, még most is folyik. A cégek között, ahol a kutatások voltak, voltak olyanok is, akik nem érintettek az ügyben, csak adatbirtokosok voltak, ezért a nyomozás érdekei miatt sem hozzák őket nyilvánosságra – mondta Vokó Annamária.

Sem a rendőrség, sem az ügyészség nem érzékelt meg nem engedhető politikai nyomást a nyomozás megindítása óta, sem a választás előtt, sem a választás után

 – mondta Frücht Pál főügyész. A nyomozás 2025 februárjában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatai és feljelentése nyomán indult. Az ÁSZ jelentése szerint mintegy 250 milliárd forint vagyonvesztés keletkezett az MNB PADME alapítványánál és a Neumann János Egyetem alapítványainál csalárd befektetések miatt. Az ÁSZ-jelentésből kiderült, hogy az alapítványi vagyonvesztéssel párhuzamosan jelentős vagyonok keletkeztek Matolcsy György, volt MNB-elnök családjának körében. A választások előtt kiderült, hogy a korábbi MNB-elnök fia, Matolcsy Ádám jelentős vagyontárgyakat vitt ki az országból, és költözött át az Arab Emirátusokba. Ennek kapcsán Jeney Áron dandártábornok elmondta, hogy vagyonvisszaszerzés, valamint kiadatási ügyekben működő kapcsolatuk van a dubaji hatóságokkal.

Az MNB is feljelentést tett az ügyben – már Varga Mihály elnöksége alatt –, a nyomozó hatóságok a jegybankot partnerként kezelik. Az MNB hangsúlyozta, hogy együttműködik a nyomozó hatóságokkal, a KNYF és az NNI is erre törekszik, iratokat is adtak át. Az elmúlt hetekben az MNB-ügyek köre tovább bővült, hiszen az MNB-alapítvány tulajdonában álló Budapesti Metropolitan Egyetem ügyében végzett számvevőszéki vizsgálat is feljelentéssel zárult. Ezt a feljelentést is összevonták már a folyó jegybanki ügyekkel. Az ügyön dolgozó rendőrök és ügyészek hangsúlyozták: az első pillanattól folyik a nyomozás, de az ügy bonyolultsága, valamint az adatok elképesztő mennyisége miatt ez nem egyszerű eljárás – nagy valószínűséggel ez lesz a magyar rendőrség legnagyobb horderejű ügye mind bonyolultságát, mind összetettségét, valamint az érintett vagyont tekintve is. A választás után annyiban lett könnyebb a nyomozó hatóságok helyzete, hogy meglepően sok bűnbánó tanú jelentkezik – minden ügyben – konkrét információval.

Az MNB ügyekben a nyomozás még nagyon az elején tart, szó nincs vádemelésről, de azt lehet tudni, hogy a terheltek 5-15 éves börtönbüntetéssel sújthatóak, ha sikerül bizonyítani a bűnszervezet működését, akkor a maximális büntetési tétel 20 évre emelkedik – mondta Frücht Pál főügyész. 

A profit egy kicsit csökkent a megelőző évihez képest, de azért így is bőven akadt.