Lehet, hogy ismét érdemes lesz nézni a parlamenti közvetítéseket. Mindenesetre a keddi első rendes munkaülés tartalmasra, helyenként kifejezetten szórakoztatóra sikeredett. Súlya volt, hozta a kellő feszültséget, elevenen rajzolódtak ki a karakterek. Drámai töltetet hordoz, hogy Magyar Péter és Gulyás Gergely személyében két egykori barát pengézik egymással, olykor keményen, de mégis valamiféle érzelmi összetartozással. Vitájuk, jelenlegi szembenállásuk keretezheti is az elkövetkező ciklust, remek színdarab kerekedhet ki belőle, akár szimbolikus jelentésű megbékéléssel. Kitartani mindvégig egy jó irányba indult, érvényesülést kínáló közösség mellett, vagy szembefordulni vele, ha vétkesen eltávolodott céljaitól? Biztos, hogy a váltás jobb útra vezet? Izgalmas konfliktus.
Nem mondhatom, hogy az új darab nyelvezete teljesen a kedvemre való, még nem beszélhetünk igazán kulturált parlamenti közbeszédről. Még mindig erős a hajlam a kemény vágásokra, a sárdobálásra, a közönséges minősítésekre. De azért nagyon sokat változott előnyére a hangnem. Mindenekelőtt annak a „dramaturgiai” módosulásnak a következtében, hogy a tiszás képviselők, miniszterek hajlandók érdemben reagálni a kritikai megjegyzésekre, a feltett kérdésekre. Ne feledkezzünk el a Fidesz egyik legalávalóbb hatalmi gyakorlatáról, az ellenzéki képviselők folyamatos megalázásáról. A lekezelő válaszokról: „Boldog Karácsonyt!”; „Ön a Soros-hálózat szövegét mondja...”; „Önök 2010 előtt így meg úgy, jobb, ha hallgatnak”. A távolmaradásokról az ellenzék által összehívott ülésekről. A pofátlanul magas „rendzavarási” bírságokról.
A Fidesz teljesen negligálta politikai ellenfeleit, nem volt hajlandó érintkezni velük. Úgy tűnik, ennek a többségi magatartásnak most vége.
Külön érdekesség, hogy az új miniszterelnök a parlamentben is frontember szerepet vállal. Ő szurkál, ő kiabál be, ott van az ülésterem szinte minden pontján, és mozgatja a társaságot. Hol túlélezi, hol nem. De ő sem tér ki a kérdések elől. A miniszterei pedig képzett, kulturált muzsikusok szintjén tartják az összhangot, ha kell, szólóznak egyet.
Biztató tehát a nyitány, de oldottabb, békésebb, nagy vonalakban konszenzusos hangulatra még alighanem sokáig várni kell. Elsősorban a Fidesznek köszönhetően. A volt kormánypárt egyelőre nem találja politikai pozícióját. Konfrontatív stílusát őrizve tagadja a vádakat, fényezi magát és kioktatóan vádol. Makacsul próbálja bizonygatni az új kabinet alkalmatlanságát. Gyerekesen számon kér ígéreteket – a második héten. Igaz, mindezt most csendesebben teszi. De változatlan kormányzati gőggel. Mintha azt hinné, hogy ezúttal ellenzéki szerepben kormányoz. Fogja Magyar Péter kezét, és akkor nem lesz nagyon nagy baj. Ehhez a játékhoz azonban először újra hitelesítenie kellene magát. Érdemi önkritikával. Újrafogalmazott, tudatos, konzervatív elköteleződéssel egy új politikai tér kialakítása és a jogállamiság helyrepöccintése felé. Enélkül nem lehet komolyan venni fészkelődését.
Az orbáni Fidesz-tábor képviselői egyelőre a médiában sem képesek számot vetni azzal, hogy nem a hatalom álláspontját képviselik. Folytatják az agresszív, propagandista hangütést, mintha az emberek kérésére a Fidesz próbaidőt adott volna a Tiszának a kormányzásra, és napról napra azt látja, hogy ennek most már ideje véget vetni, mert jön a káosz. Ez szerintem vakvágány, Ha mégis végig akarnak menni rajta, tegyék csak. Fölösleges odafigyelni a kifejletre. Irreleváns a mai égető kérdések végiggondolása, kezelése szempontjából. Amiből az is következne, hogy a demokratikus szellemű médiacsatornák vitaműsoraiban ne szerepeljenek fideszes propagandisták. Amíg a hatalmi álláspontot jelenítették meg, volt súlyuk, de ennek a boksznak most már nincs sok értelme. Csak hátráltatja a visszatérést-visszaszokást a tartalmas, elgondolkoztató disputákhoz. Bárkivel, akár korábbi propagandistával is, ha képessé vált az önreflexióra, eszméinek, politikai elköteleződéseinek önálló, a kritikai szinttől sem megrettenő kifejtésére. Így békélhetünk bele a párbeszédbe. Stúdióban és parlamentben.
A parlament megvitatta az Alaptörvény módosítását, amely szerint Orbán Viktor többé nem lehetne miniszterelnök