Az Országgyűlés az Alaptörvény tizenhatodik módosításával folytatta munkáját szerdán. Melléthei-Barna Márton és Hantosi István indítványa nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. Az előterjesztéshez a módosító javaslatok benyújtására péntekig van lehetőség.
Mint arról lapunk is hírt adott, múlt szerdán Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot nyújtott be a Tisza két országgyűlési képviselője. Eszerint a Tisza teljesíti az egyik legfőbb ígéretét, vagyis nyolc évben maximálja azt az időt, amelyet egy miniszterelnök Magyarországon hivatalban tölthet. Mindez azt jelenti, hogy Orbán Viktor már nem térhet vissza a hatalomba Magyarországon, nem mellesleg pedig Magyar Péter is csak 2034-ig lehet miniszterelnök, ha a 2030-as parlamenti választást is megnyerik. A javaslat emellett megalapozza a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, és azt is rögzíti, hogy az egyetemeket fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) vagyona nemzeti vagyon.
A Tisza benyújtotta az alkotmánymódosítást, hogy Orbán Viktor soha többé ne lehessen miniszterelnök MagyarországonA Fidesz-KDNP az előterjesztés benyújtása után rögtön lex-Orbánról és visszamenőleges jogalkotásról kezdett beszélni, Melléthei-Barna Márton szerint ugyanakkor szó sincs ilyesmiről. „Ez nem személyek ellen irányuló szabály, nem politikai bosszú, nem pillanatnyi politikai érdek által diktált rendelkezés, hanem alkotmányos garancia: annak a kimondása, hogy a köztársaságnak erősebbnek kell lennie bármelyik politikai vezetőnél, hogy a demokratikus rendszer nem épülhet egyetlen ember tartós jelenlétére, és hogy a politikai közösség hosszútávú szabadsága mindig fontosabb, mint bármely pillanatnyi politikai, hatalmi érdek” – mondta expozéjában a Tisza Párt országgyűlési képviselője az Alaptörvény-módosítási javaslatról.
Hangsúlyozta: a közhatalom gyakorlása nem lehet korlátlan sem időben, sem intézményben, és a demokrácia azt is jelenti, hogy egyetlen politikai szereplő sem válhat leválthatatlanná, és egyetlen hatalmi központ sem nőhet a demokratikus kontroll fölé. Ezért is javasolják, hogy Magyarországon a miniszterelnöki megbízatás legfeljebb nyolc évig legyen betölthető, megszakításokkal együtt az 1990 utáni demokratikus időszak teljes egészét figyelembe véve.
Orbán Balázs az Alaptörvény-módosításról: Úgy félnek Orbán Viktortól, mint ördög a tömjénfüsttőlMelléthei-Barna Márton az alaptörvény-módosítás másik fontos elemének nevezte a közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyét, mivel szerinte „hatalmas mennyiségű közvagyon került ki a közvetlen demokratikus kontroll alól”. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyon, ezért helyreállítják az állami felelősséget és az állami kontrollt, kimondják, hogy az alapítói jogokat az állam gyakorolja, és az alapítvány megszüntethető, és megszűnésekor jogutódja a magyar állam.
Úgy fogalmazott: ez nem államosítási ideológia, nem „politikai revans”, hanem a közvagyon alkotmányos védelme. Szintén az alaptörvény-módosítás része a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének alaptörvényi megalapozása – jelentette ki Melléthei-Barna Márton. Mint mondta, alkotmányos demokráciában nem maradhatnak fent olyan intézmények, „amelyek legitim közjogi funkció nélkül működnek”, amelyek alkalmasak lehetnek politikai megfélemlítésre, a civil társadalom nyomás alá helyezésére és az alapvető jogok korlátozására. Hozzátette: a hivatal semmilyen hasznos funkciót nem látott el, csak egyetlen célja volt, a félelemkeltés.
Az alaptörvény tizenhatodik módosítása három világos üzenetet hordoz: a hatalom nem örök, a közvagyon a nemzeté, valamint az állam intézményei nem szolgálhatnak politikai önvédelmi mechanizmusként – összegzett a tiszás képviselő.
A magyarok háromnegyede szerint Orbán Viktornak ez a visszatérés már nem fog összejönni, kétharmaduk temeti a Fideszt isA kormány nevében Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: az alaptörvény tizenhatodik módosítása nem egyszerűen egy jogtechnikai korrekció, célja elsősorban Magyarország demokratikus intézményrendszerének és a közvagyon védelmének, valamint a jogállamiság eszközrendszerének helyreállítása. „Olyan történelmi pillanatban vagyunk, amikor a választók egyértelmű felhatalmazása alapján világos és határozott döntéseket kell hoznunk annak érdekében, hogy a közhatalom gyakorlása újra visszatérjen a tiszta, demokratikus keretek közé” – fogalmazott.
Az államtitkár kitért rá: az a korlátozás, miszerint a miniszterelnöki mandátum betöltésének felső határát két ciklusban, nyolc évben határozzák meg, nem egyedülálló. Az ilyen korlátozás a nemzetközi gyakorlatban bevett alkotmányos korlát, amelynek célja a demokratikus hatalomgyakorlás egyensúlyának, a fékek és ellensúlyok elvének biztosítása, megerősítése – közölte. Megjegyezte: a javaslattal világossá teszik, hogy a miniszterelnöki tisztség, a végrehajtó hatalom gyakorlása nem élethosszig tartó előjog, hanem a nemzettől kapott időszakos megbízatás.
Bódis Péter is arról beszélt, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal az elmúlt időszakban nem a nemzeti szuverenitást védte. Egy jogállamban nincs helye „politikai furkósbotként működő intézményeknek” – jegyezte meg. Kitért arra is, hogy a javaslat egyértelművé teszi: bár a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok magánjogi szereplők, vagyonuk nemzeti vagyon.
Stumpf Péter, a Tisza vezérszónoka azt mondta, a benyújtott javaslat minden pontja arra irányul, hogy lezárják az Orbán-Gyurcsány-korszakot, erre kaptak felhatalmazást a választáson. Úgy kaptak bizalmat a választóiktól, hogy ennek a javaslatnak minden pontja szerepelt a programjukban – tette hozzá.
Orbán Balázs és Gulyás Gergely azzal érvelt, hogy egy parlamentáris kormányformában nincs olyan, hogy a miniszterelnök tisztsége korlátozott. „Kormányformát kell váltani, félelnöki-elnöki rendszert kell bevezetni, ott lehet ilyet. Európában kinevettetjük magunkat” – fogalmazott a Fidesz volt kampányfőnöke, Orbán Viktor egykori politikai igazgatója. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatban pedig azt mondta: „Az Alaptörvény-módosítás ebben a szövegben azoknak a magánalapítványoknak a bezúzását jelenti, amelyek a Tisza Párt előtt is léteztek, és akkor is létezni fognak, amikor a Tisza már nem lesz. Ilyet nem lehet egy demokratikus jogállamban megcsinálni.” Majd megjegyezte, tőzsdei cégeket nem lehet államosítani.
Melléthei az elhangzottakkal kapcsolatban jelezte, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló alaptörvény-módosítás a modell megszüntetésének lehetőségét teremti meg, hogy ez milyen módon és ütemben történik meg, arról egy külön előterjesztés lesz majd.
