Szeptemberig nyilvánosságra hozza a kormány a kórházi fertőzések adatait – derül ki a tegnap esti Magyar Közlöny. A most megjelent két kormányhatározat egyrészt a kórházi (egészségügyi ellátással összefüggő) fertőzések intézményi szintű, nyilvános adatközlésének bevezetéséről, másrészt a betegjogok védelmét szolgáló intézményrendszer átfogó megerősítéséről szól.
Az egészségügy átalakítását segítő egyik friss kormányhatározat erősítené a betegek tájékoztatáshoz és panaszkezeléshez való jogát. Az új szabályozás szerint az egészségügyi intézményeknek hangsúlyosabban kell kezelniük a betegpanaszokat, biztosítaniuk kell az átláthatóbb tájékoztatást, valamint kötelezőbb jelleggel kell kivizsgálniuk a betegbiztonsági eseményeket és az ellátással kapcsolatos sérelmeket. A szabály célja, hogy ne pusztán adminisztratív feladat legyen a betegjogok kezelése, hanem valódi visszacsatolási rendszer működjön az intézményekben. A határozatban szó van arról is, hogy a betegjogi jelzéseket nem puszta panaszadminisztrációként, hanem az ellátás minőségét és biztonságát jelző korai figyelmeztető információként kell kezelni.
A másik határozattal a kormány a kórházi fertőzési adatok nyilvánossá tételéről szól, a jogszabály előírja az aktív fekvőbeteg-intézményekre vonatkozó, érvényes és szakmailag értelmezett fertőzési adatok nyilvános publikálását, valamint a közzétételi rendszer folyamatos módszertani fejlesztését és az adatok pontosságának javítását. Az egészségügyi miniszternek 2026. június 30-ig kell kidolgoznia a módszertant, az első intézményi adatkör 2026. szeptember 1-ig nyilvánosságra is kell hozniuk az intézményeknek.
Felülvizsgálja az állami kórházakban működő fizetős ellátások szabályait az egészségügyi miniszterHegedűs Zsolt miniszterjelölti meghallgatásán kiemelt feladatként jelölte meg a kórházi fertőzések visszaszorítását, és arról beszél, hogy a betegbiztonság és az ellátás minősége csak mérhető, nyilvános adatokkal ellenőrizhető. A meghallgatás után újságírói kérdésre azt mondta, hogy a kórházi fertőzésekre vonatkozó adatokat nyilvánossá teszik, mert álláspontja szerint a nyilvánosság „nem kockázat, hanem kötelesség”.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a múlt év decemberében hozta nyilvánosságra a 2024-es kórházi fertőzésekről szóló adatokat.
A jelentés szerint a műtéti sebfertőzések betegalapú moduljában 43 fekvőbeteg-ellátó intézmény 65 sebészeti osztálya vett részt, 5503 műtött eset adataival. Összesen 157 műtéti sebfertőzést észleltek, ami 2,9 százalékos sebfertőzési aránynak felel meg; az arányt érsebészeti műtéteknél (11,4 százalék), vastagbélműtéteknél (10,3 százalék), gerincműtéteknél (8,5 százalék) és hasi méheltávolításnál (7,4 százalék) mérték.
A kórházi tartózkodás 97 műtéti sebfertőzést diagnosztizáltak, ami az összes sebfertőzés 61,8 százaléka; az összesített incidencia-sűrűség 1,8 fertőzés volt 1000 posztoperatív ápolási napra. A kötelező incidencia-sűrűséget vastagbélműtétek (9,5), gerincműtétek (6,3) és emlőeltávolítás (5,2) esetén számolták ki 1000 posztoperatív ápolási napra.
Meghibásodott a veszprémi kórház műtőinek központi klímája, Hegedűs Zsolt szerint a teljes javítás legkorábban június 5-re készülhet elRengetegen számítanak fordulatra a magyar egészségügyben, több régi konfliktus és feszültség zúdul az új vezetésre