Felülvizsgálja az állami kórházakban működő fizetős ellátások szabályait az egészségügyi miniszter

Felülvizsgálja az állami kórházakban működő fizetős ellátások szabályait az egészségügyi miniszter - írja a hvg.hu. 

Az ügy előzménye, hogy a portál egyik olvasója, Tóth Zsolt egy anyajegyet akart levetetni, és azért keresett magánklinikát, mert nem akart hónapokat várni TB-s időpontra. Végül az UD YouMED-et választotta, amely a Debreceni Egyetem tulajdonában lévő magánegészségügyi szolgáltatóként az egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának területén működik; a rendelésre pedig ugyanoda hívták be, ahol a TB-s betegeket is ellátták.

A beavatkozás után ugyanott látták el, ahol a TB-s betegeket is. Azt állította, az orvos nem tudta, melyik anyajegyét kell leszedni, ezt a feleségének kellett megmutatnia. A férfi azt is felidézte, hogy amikor a seb átkötéséhez sebtapaszt kért, azt a választ kapta: nem adhatnak, mert ez állami ellátás, vegyen a boltban. A varratszedésre pedig a magánklinikán keresztül 10 ezer forintos díjat említettek neki.

A történtek után a páciens megkereste Hegedűs Zsoltot, aki most azt mondta: nemcsak a Debreceni Egyetemhez kötődő UD YouMED ügyével foglalkozna, hanem a többi egyetemi magánszolgáltató működését is megvizsgálná. A konkrét esettel kapcsolatban úgy fogalmazott, egy-egy eset bemutatása arra ösztönzi az érintetteket, hogy ne csak papíron, hanem a valóságban is megfeleljenek a szabályoknak.

Az UD YouMED Tóth panaszára azt írta, hogy hivatalos kommunikációjában és tájékoztatóiban soha nem állította magáról, hogy magánklinikaként működne. Baranyainé Rácz Judit ügyvezető igazgató válasza szerint a cég a Debreceni Egyetem vállalataként, egészségügyi szolgáltatóként jár el, és szerződéses keretek között, kijelölt helyszíneken biztosítja az ellátást. A Debreceni Egyetem magánszolgáltatójával kapcsolatban évek óta érkeznek hasonló panaszok. A lap idézett egy Google-értékelést is, amelyben egy páciens azt írta, 90 ezer forintért másnapra ugyanoda kapott időpontot, mint bárki más TB-ellátásban, és a rendelési időben várt az orvosra. Tóth Zsolt azt mondta, nem a kártérítés a célja, hanem az, hogy ilyen működés ne férjen bele az egészségügybe.