A Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) nyílt levélben fordult az Országgyűlés Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottságához, radikális változásokat követelve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) működésében és a kötelező tagdíjrendszerben.
A Koncz Máté által jegyzett, Kovács Petra Judit bizottsági elnöknek címzett dokumentum szerint a jelenlegi struktúra teljességgel tarthatatlan, és veszélyezteti a gazdák működését, illetve talpon maradását. A MOSZ lépése nem előzmény nélküli, hiszen a szövetség elnöke korábban a választások után, éppen lapunknak adott, az agrárszektor problémáiról szóló interjújában kifejtette ezeket a bírálatokat.
Elég volt a politikai érdekekből! – A Tisza-kormánytól várják a magyar agrárium újjászervezését az érdekvédőkA MOSZ nyílt levele emlékeztet arra, hogy a NAK 2013-as létrehozása érdemi egyeztetések és az érintettek egyetértése nélkül, felülről vezérelve történt meg. A törvény erejénél fogva bevezetett kötelező tagság miatt minden agrárgazdasági és ahhoz kapcsolódó tevékenységet folytató szereplő kénytelen a szervezet tagjává válni, függetlenül attól, hogy kívánja-e ezt vagy sem. A MOSZ szerint a Kamara megalakulásától kezdve nyíltan és egyértelműen politikai elköteleződést vállalt, feladva a köztestületektől elvárt függetlenséget. Emiatt a NAK nem tett eleget azon törvényi kötelezettségének – véli a szervezet elnöke –, hogy minden tagja érdekét egyenlően képviselje. A szövetség hangsúlyozza, hogy
a Kamara nemhogy nem védte meg a gazdákat, de sok esetben kifejezetten diszkriminálta a tagság egy részét, különösen a mezőgazdasági társas vállalkozásokat.
Emellett az éles kritika másik eleme a kötelező és rendkívül magas tagdíjrendszer. A MOSZ rámutat, hogy a gyakran milliós nagyságrendű összegeket – amelyeket adók módjára, hatóságilag hajtanak be – még akkor is kötelező megfizetni, ha a termelő egyébként a kamarától semmilyen szolgáltatást sem vesz igénybe. Mitöbb ez a fizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a kamara intézkedései kifejezetten hátrányosan érintik a gazdaságot. Ez a teher most, a magyar mezőgazdaság éveken át tartó súlyos válsághelyzete után végképp elviselhetetlenné vált – hangsúlyozza a nyílt levél. A gazdáknak az energiaválság miatti árrobbanással, piaci összeomlásokkal, járványokkal, aszállyal, súlyos vízhiánnyal és a drasztikusan csökkenő felvásárlási árakkal kell megküzdeniük, amelyek sokukat a csőd szélére sodorták. Ezen túlmenően azzal is tisztában kell lenni, hogy a termelők az elmúlt években támogatások nélkül gyakorlatilag semmilyen jövedelmet nem tudtak elérni, ehhez képest a NAK évente közel 20 milliárd forint tagdíjat szedett be – hangsúlyozza a Koncz Máté általjegyzett levél.
A költségvetési forrásokkal együtt pedig a kamara éves működése meghaladja a 30 milliárd forintot, ami az egész ágazatban keletkező profit több mint 10 százalékát emészti fel. A MOSZ szerint: a termelők többsége elutasítja a jelenlegi rendszert, és sokan kényszerűségből a tagdíj fizetésének megtagadását tervezik. A szövetség ezért három konkrét pontot követel a parlamenti bizottságtól:
a NAK működésének és költséggazdálkodásának teljes felülvizsgálatát,
az idei tagdíjkötelezettség eltörlését a 20 milliárd forint ágazatban tartása érdekében,
valamint az önkéntes kamarai tagság bevezetését.
A MOSZ elnöke egyébként lapunknak adott - s említett - interjújában már kitért ezen kifogások egy részére. Akkor határozottan kijelentette, hogy a NAK jelenlegi formájában teljesen alkalmatlan a valódi szakmai érdekképviseletre. Az elnök hangsúlyozta, hogy a kamara szakmai szervezet helyett politikai eszközként funkcionál, amely a gazdák valódi problémái helyett a központi akarat végrehajtására koncentrál. Külön kiemelte a társas vállalkozások háttérbe szorítását és a sarc jellegű tagdíjak igazságtalanságát, jelezve, hogy a feszültség előbb-utóbb robbanni fog az agráriumban.
Az elmúlt napokban egyébként Bóna Szabolcs, újonnan kinevezett agrárminiszter is kifejtette, hogy a NAK működési modellje elfáradt, és a szervezet túlpolitizáltsága káros az ágazatra nézve. A tárcavezető szerint a kötelező tagság és a hatalmas összegeket felemésztő, bürokratikus apparátus fenntartása nem szolgálja a termelők versenyképességét a válságos gazdasági környezetben.
Az Agrárkamara visszautasítja a vádakat
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) határozottan visszautasítja Koncz Máté, a MOSZ elnökének nyílt levelét - derül ki a szervezet lapunk kérdéseire megküldött válaszából. A kamara szerint a vádak mögött nem szakmai bírálat, hanem politikai helyezkedés áll. A MOSZ nem a gazdákat képviseli, hanem néhány nagybirtokos oligarcha elitista érdekét - jegyzik meg. A MOSZ elnökének állításival szemben az a valóság - írják -, hogy a teljes kamarai tagdíjbevétel az ágazati jövedelem kevesebb mint 2 százalékát teszi ki. Ráadásul a tagdíj megfizetését a kamara már korábban őszre halasztotta, így a tavaszi határidő emlegetése hazugság. A legitimációt firtató vádakra a NAK a úgy válaszolt: a MOSZ mögül teljesen elfogyott a társadalmi bázis. A NAK szervezetten, az agráriumban, élelmiszeriparban tevékenykedők, a magyar vidék érdekében végzi munkáját. Nem néhány agrároligarcha érdekében, ahogy azt Koncz Máté teszi - jegyzik meg. A NAK vármegyei és országos küldöttjei, valamint elnöksége mindig a jogszabályoknak megfelelően kerültek megválasztásra. A MOSZ-nak korábban is megvolt a lehetősége a kamarai választásokon küldöttjelölti listákat állítania, de tisztán nagyvállalati háttérrel nem volt ehhez elegendő tagsági támogatottsága. Ezzel szemben a NAK mögött közel 20 meghatározó szakmai szervezet áll. A kamara a mindennapokban is bizonyít: a falugazdászok évente több mint 100 ezer gazda területalapú támogatását intézik - teszik hozzá.
