Az infláció 2025 eleji meglódulásával, illetve a 2026-os választások közeledtével az Orbán-kormány számos szektorban áremelési korlátozásokat vezetett be. Így vezettek be árrésstopot előbb az élelmiszerüzletek, aztán a drogériák termékeire, aztán kényszerítettek „önként vállalt” árrestopra a bankokat, a biztosítókat, a távközlési cégeket. Ez utóbbinak azonban határidőt szabott a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM): a pénzintézetekkel és a távközlési cégekkel kötött megállapodás alapján az érintett szektorok szereplői 2026 júliusáig tartják a 2024. december 31-i áraikat.
A határidőhöz közeledve az elmúlt hetekben sorra jelentették be a cégek, hogy emelik áraikat: a három nagy távközlési és internet-szolgáltató – a Magyar Telekom, a Yettel és a One – egységesen a lehetséges maximális mértékben, 4,4 százalékkal emelik az áraikat, pont annyival, ami az előző évi éves infláció volt. Ugyanis a távközlési és pénzügyi szolgáltatók a jelenlegi szabályozás szerint visszatekintő árazást folytathatnak, aminek kárát akkor látta a magyar gazdaság, miután az infláció többéves csúcsra jutott: 2022-ben 14,5, 2023-ban pedig 17,6 százalékkal emelkedtek az árak, a rá következő években pont ennyivel emelhették áraikat a szolgáltatók. Ekkor nem avatkozott be a kormány az árképzésbe, hogy gyorsítsa az infláció lefutását, csak a választások közeledtével akadályozta meg, hogy a 2025-re esedékes 3,7 százalékos áremelést meglépjék a szolgáltatók. A jegybank vezetése 2025-ben többször rámutatott, hogy az amúgy is inflációra hajlamos szolgáltatási szektor esetében a visszatekintő áremelés nem szerencsés, ezért célszerűbb lenne egy új árszabályozási rendet bevezetni – ám az elmúlt egy évben ez ügyben sem történt semmi.
Áprilisban is gyorsult, éves szinten 3,3–3,7 százalék körül állhat meg az inflációNemcsak a távközlési, hanem a pénzügyi szolgáltatók „önként vállalt” moratóriuma is kifut júliusban, és több bank már be is jelentette, hogy él az emelés lehetőségével.
Sok értelme nem volt a moratóriumnak, a bankok egy része legalábbis a tavaly elmaradt áremelés arányát is beépíti a díjaiba. A CIB Bank a díjait nyolc százalékkal emeli, így érvényesítve a tavaly elmaradt 3,7 százalékos emelést, az idén esedékes 4,4 százalékos növelés mellett. A piacvezető OTP ötoldalas közleményben részletezi a díjak változását: a legnagyobb bank ügyfelei átlagosan 4 százalék körüli emeléssel számolhatnak.
A bankok jellemzően nemcsak a számlavezetési díjakat, hanem minden mást is emelnek, legyen szó kártyadíjakról vagy az átutalási szolgáltatások díjairól.
(Ez utóbbit az ügyfelek elkerülhetik a kártyás fizetés, illetve az ingyenes átutalást lehetővé tevő Qvik szolgáltatás használatával.) A lakossági piacon jelentős szereplőnek számító MBH Bank még nem tette közzé díjemelési terveit – a hvg.hu értesülései szerint erre május végén kerül sor, a díjakat várhatóan augusztus 1-től emelik. A közepes bankok közül az Erste, az UniCredit és a Raiffeisen egységes 4,4 százalékos emelést jelentett be júliustól, vagyis ezek a pénzintézetek is csak az idén esedékes emelést érvényesítik,
a tavalyi 3,7 százalékot lenyelték – ennyit biztosan nyert a lakosság a tavalyi moratóriummal.
Az Orbán-kormány hozott más árkorlátozó intézkedéseket is: ilyen a kiskereskedelmi árrésstop, a benzinárstop, illetve elhalasztották az idén januártól esedékes jövedékiadó-emelést az üzemanyagok esetében júliusra, szintén választási megfontolásokból. Bár ársapkás üzemanyag akár ellátási problémákat is okozhat – ugyanis nincs értelme készterméket importálni Magyarországra a nyomott árak miatt –, a Magyar Péter vezette új kormány is fenntartja ezt az intézkedést. A miniszterelnök a napokban arról beszélt egy sajtótájékoztatóján, hogy az ársapkák mindaddig maradnak, amíg a világpiaci olajárak tartósan magasan – száz dollár környékén – maradnak. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a helyzet nem tartható fenn örökké, ugyanis így a jövőbeni árak lesznek magasabbak. A döntés fényében kérdéses az üzemanyagok jövedéki adójának júliusi emelése is, így ezek kivezetése miatt nem lesz többlet-áremelési nyomás a magyar gazdaságban.
Kiszámolták, hosszú távon az autósok és az adófizetők veszítenek, a bankok nyernek a védett üzemanyagárakonHasonló a helyzet a kiskereskedelmi árrésekkel is: az utóbbi hónapok forinterősödése sok esetben csökkentette az importált élelmiszerek árait, ám az árrésstop kivezetése elemzők becslései szerint 5–10 százalékos áremelést indukálhatna az élelmiszerek körében. Ezért az új kormány óvatosan jár el: Kármán András pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a kivezetés részleteiről egyeztetni fognak a piaci szereplőkkel, hogy az ne járjon jelentős fogyasztói áremelkedéssel. A kormány a tárgyalások során összekapcsolhatja a kérdést a kiskereskedelmi különadó csökkentésének kérdésével, de még az idén be akarják vezetni a zöldségek és a gyümölcsök áfacsökkentését is.
Év végéig nő az infláció
Az elemzők egyöntetű véleménye szerint a hormuzi válság és az így kialakult olajárrobbanás rendkívül szerencsés inflációs periódusban érte a magyar gazdaságot, hisz a fogyasztói árak emelkedése 1,7 százalékra – tízéves mélypontra – esett februárban. Azóta az infláció lassú emelkedése látható, az árak áprilisban is csak 2,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az év második felében azért ennél magasabb árindexek lesznek, a nyáron három százalék lesz a pénzromlás üteme, de az infláció jó esetben sem éri el az év végére a korábban várt 5 százalékos szintet: az újabb előrejelzések szerint 4 százalék felett tetőzhet a drágulás decemberben, illetve jövő év elején.
