A lovasterápia valójában egy gyűjtőfogalom – magyarázta a Visszhangnak Bozori Gabriella, a Magyar Lovasterápia Szövetség gyógypedagógus-lovasterapeutája. Minden olyan tevékenység ide tartozik, amely a lovak segítségével történik, és célja a gyerekek képességeinek fejlesztése, életminőségük javítása.
Három út egy célhoz
A lovasterápia három fő területre osztható: hippoterápiára, gyógypedagógiai lovaglás- és lovastornára, illetve pszichológiai lovasterápiára. Az első esetében gyógytornászok dolgoznak együtt mozgásukban korlátozott gyerekekkel. Magán a terápiás foglalkozáson a ló mozgása által közvetített mozgásimpulzusokat használják fel, amelynek segítségével tudják javítani az egyensúlyérzéket és a testtartást.
A másik maga a gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna, amely főként tanulási, értelmi vagy viselkedési problémákkal küzdő gyerekekkel foglalkozik: ide tartoznak például az autizmussal élő, valamint a figyelemzavaros gyerekek, de az érzékszervi sérüléssel élők is. A lovastorna a terápia egyik aktívabb formája, amelyben a gyermek nemcsak ül a lovon, hanem különböző mozgásos feladatokat (például karkörzést, kiülést stb.) végez rajta.
Ennek folyamatába volt lehetőségünk betekintést nyerni a fóti központban, amelynek alkalmával Elizabet – Gabriella koordinálásával és támogatásával – ügyesen kivitelezte ezeket a gyakorlatokat. Kecses, szinte akrobataszerű mozgását nézve belegondoltam abba, hogy ez a kislány mennyit gyakorolt és milyen sokat tett azért, hogy ezeket így meg tudja csinálni. Emellett az az érzésem támadt, hogy legszívesebben én is lóhátra pattannék.
A harmadik ág pedig a pszichológiai lovasterápia, ahol a hangsúly a lelki folyamatokon van.
Minden terápiás foglalkozás teljes mértékben személyre szabott, beleértve a gyakorlatokat megelőző állapotfelmérést is, amely során vizsgálják a gyermek mozgásállapotát, egyensúlyát, izomtónusát, és meghatározzák az egyéni fejlesztés céljait. A terápiák időtartama is egyénre szabott: egy foglalkozás általában 30 és 60 perc között mozog, de a kisebb gyerekek esetében előfordul, hogy már 20-25 perc is elegendő.
– A folyamat során kulcsfontosságú a szakember, a terápiás ló és a gyermek együttműködése. A legfontosabb kérdés, hogy mi a leghatékonyabb a gyerek számára. Sok szorongó gyerek érkezik hozzánk, de olyanok is, akiknél a családi problémák hatására jelentkeznek viselkedési nehézségek – érzékeltette a szakember.
Miért éppen a ló?
A kérdés kézenfekvő: mit tud adni egy ló, amit más terápiás módszer nem?
A válasz azonban összetett: a ló egyszerre hat a testre, a lélekre és a szociális készségekre. A gyakorlatok kivitelezése során lényeges, hogy az ember és a ló minél inkább együtt mozogjanak. Az állat ennek alkalmával olyan finom impulzusokat ad a lovasnak, amelyek segítik az egyensúlyérzék, illetve a koordináció fejlődését és az izomtónus szabályozását.
– A ló is élőlény, érzésekkel, reakciókkal. A gyerekek megtanulják tiszteletben tartani, figyelni rá, együttműködni vele. Ez a kapcsolat sokszor mélyebb, mint azt elsőre gondolnánk. Sok gyerek könnyebben nyílik meg egy ló jelenlétében, mint emberek között.
Az állat segít megismernünk saját határainkat és egymásét, és a kognitív funkciókra is pozitív hatással van – hangsúlyozza Gabriella.
Hogy mely lófajták alkalmasabbak terápiás foglalkozásra, kevésbé meghatározó. Bár például a haflingi vagy a fjord népszerűbbek, a döntő tényező nem a származás. Az alkalmassági vizsga során az ötévesnél idősebb állatok közül válogatnak, és a ló temperamentumát, méretét és mozgását mérik fel. A terápiás ló kiegyensúlyozott, megbízható, és jól reagál az emberekre. Emellett speciális képzésen is részt vesz, ahol különböző helyzetekhez szoktatják hozzá. Fontos ugyanakkor, hogy ők is társas lények, illetve hogy megtanulják, ha új dolgot látnak, nem szabad menekülőre fogni.
Számos készséget fejleszt
A lovasterápia nem csupán lovaglásból áll. A foglalkozások során a gyerekek különféle játékokat és feladatokat végeznek, amelyek a kognitív képességeket fejlesztik. Ide tartozik például a figyelem, az emlékezet, a problémamegoldás vagy a mozgások sorrendiségének elsajátítása.A foglalkozás kezdetén a gyerekek megtanulják, hogyan érdemes közelíteni az állathoz, milyen sorrendben kell használni az eszközöket, hogyan kell felkészíteni a lovat. Ezek a rutinok később a mindennapi életben is hasznosak lehetnek számukra.A szociális készségek fejlesztése szintén kulcsfontosságú. A gyerekek megtanulnak kapcsolatot teremteni, együttműködni, szabályokat betartani.
– A lovas közegben gyakran könnyebben fejlődik az önállóság is. Sokszor azt látjuk, hogy a gyerek szívesebben rak rendet a lovak körül, mint otthon a szobájában. De ha itt megy, akkor otthon is meg lehet tanítani rá – emelte ki Gabriella.
Terápia a szabadban
Bár a lovasterápia egyre népszerűbb, az egyik legnagyobb probléma a finanszírozás. Nehéz annyit kérni a családoktól, amennyiből fenntartható lenne a működés. A helyszín is kihívás: a lovardák jellemzően városon kívül találhatók, így a családoknak időigényes lehet az utazás. Emellett sok helyen hiányzik a megfelelő infrastruktúra, például a fedett lovardák vagy váróhelyiségek. A szakemberhiány szintén komoly gond. Vannak régiók, ahol több tíz kilométeres körzetben sem található képzett terapeuta, miközben a várólisták egyre hosszabbak.
Az elmúlt években jelentős előrelépés történt a lovasterápia szabályozásában. Ma már rendeletek határozzák meg, ki végezhet ilyen tevékenységet, milyen feltételeknek kell megfelelniük a lovaknak és a lovardáknak. Ennek ellenére továbbra is előfordul, hogy egyes helyek megfelelő szakértelem nélkül hirdetik szolgáltatásaikat. A szakember is hangsúlyozza, milyen fontos, hogy a szülők utánanézzenek, hová viszik a gyereküket.
A lovasterápia iránti érdeklődés folyamatosan nő. Ennek egyik oka, hogy egyre többen ismerik meg a módszert, de szerepet játszik az is, hogy a modern, digitális világban többen is keresik a természetközeli élményeket. Ez egy olyan terápia, ami nem egy zárt térben zajlik, hanem a szabadban, ami önmagában is hatással van a gyerekekre.
A jövőt illetően Gabriella optimista, bár reálisan látja a kihívásokat. A cél az, hogy több képzett szakember álljon rendelkezésre, és hogy a finanszírozás stabilabbá váljon. Bár elvileg már van lehetőség állami támogatásra, a gyakorlatban ez még nehezen elérhető. A legtöbb hely továbbra is pályázatokból, támogatásokból és adományokból tartja fenn magát.
Szájról szájra terjed a hírük
A foglalkozás záróakkordjaként Robi, a terápiás ló kapott egy almát Elizabettől, amit aztán jóízűen ropogtatott el. A kislány édesanyja, Fodor Zsuzsanna pedig ekképpen vélekedett a lovasterápia kapcsán:
– Mindig is szerettünk volna idejönni, mert itt érintett gyerekekkel foglalkoznak. Minden ilyen lehetőség szájról szájra terjed a szülők között, és ez volt az a hely, ahova egyértelmű volt, hogy szeretnénk rendszeresen járni.
Látom Elizabeten, hogy milyen lelkes, mindig élményekkel telve távozunk. A fejlődés megmutatkozik a tanulásában, bátorságában és a szocializációjában is: sokkal barátságosabb, szívesebben nyit egy-egy szituációban.
Fejlődött a mozgáskoordinációja is, a torna- és az úszásalkalmakon is látszik, hogy egyre ügyesedik, kitartóbb.
A lovasterápia nem csupán egy alternatív módszer, hanem egy komplex fejlesztési lehetőség. A ló és ember közötti különleges kapcsolat pedig olyan utakat nyithat meg, amelyek más módon nehezen lennének elérhetők. Egy magabiztosabb lépés, egy bátrabb megszólalás, egy újonnan megtanult mozdulat, és egy gyerek, aki egy kicsit közelebb kerül önmagához.
Elhivatottak a módszer terjesztésében
A Magyar Lovasterápia Szövetség 1997-ben alakult azzal a céllal, hogy Magyarországon meghonosítsa és szakmailag megalapozza a lovasterápiát, amely a ló segítségével támogatja a mozgás-, értelmi vagy pszichés nehézségekkel élők fejlesztését. A szervezet kezdetben néhány elhivatott szakember összefogásával indult, majd fokozatosan országos hálózattá bővült, képzéseket indított terapeuták számára, valamint kidolgozta a hazai lovasterápia szakmai és etikai irányelveit. Az évek során jelentős szerepet vállalt a módszer elismertetésében, nemzetközi kapcsolatok kiépítésében, és rendszeresen szervez szakmai rendezvényeket, versenyeket és bemutatókat, hozzájárulva a terápiás célú lovaglás szélesebb körű elfogadásához Magyarországon.
