politika;Fidesz;Magyarország;interjú;vége;kormányzás;Radnai Márk;Tisza Párt;

Radnai Márk: Nem akarok senkit megbántani, de azt gondolom, hogy a Fidesznek vége

A választási győzelem után sem nyitják ki a Tisza 29 fős tagságát – mondta lapunknak adott interjújában Radnai Márk, a párt alelnöke. Sulyok Tamás utódlását közvetlen államfőválasztással oldaná meg, de azt cáfolta, hogy a pozíciót Forsthoffer Ágnesnek szánnák. Száz százalékig biztos abban, hogy lesznek népszerűtlen döntéseik is, a legnehezebb pillanat lesz, amikor az emberek felfogják, hogy milyen helyzetben van az ország. Interjú.

Soha nem látott választási győzelmet arattak. Kormányon tervezik továbbépíteni a pártot a következő négy évben?

Én a klasszikus pártépítésben nem hiszek, a politikai közösségben sokkal inkább. A Tisza Szigetek az ország legnagyobb mozgalmi hálózata jelenleg. Ők két évvel ezelőtt nem azért álltak mellénk, hogy minél nagyobb legyen a párt, sokkal inkább azért, mert ők is a rendszerváltásért akartak dolgozni. Nem tartom jó iránynak, hogy klasszikus párt struktúrát hozzunk létre, ahol megvannak a párt kinevezettek, helyi kiskirályok, megyei vezetők, regionális vezetők egészen a legkisebb településig, mert abból még soha semmi jó nem sült ki.

Szóval a párttagságot sem nyitják ki a mostani hivatalos 29 főről?

Egyelőre nem tudok ilyen szándékról.

A 141 parlamenti képviselőjük háromnegyede sem párttag. Ez nem okozhat gondot hosszú távon?

Nem tudom, milyen problémát okozott eddig?

Nem véletlenül alakultak ki a pártok. A hűség, a fegyelem és a keretek nem jönnek rosszul, ha kormányozni kell.

De ez hova vezetett? Azt látom, hogy minden ilyen monolit építkezés, ahol sok embert kell egy kijelölt struktúrába kényszeríteni, előbb-utóbb oda vezet, hogy mindent a központi irányítás határoz meg és elveszik az egyén. Egy politikai közösség szerintem lehet mozgalmi dinamikával fejlődő élő organizmus.

A frakciónak és az egységes politikai háttérnek csak működnie kell.

Hűség az ügy iránt van. Itt akkor keletkezhet probléma, ha mondjuk a kormányzat egészen mást csinál, mint amiért ezek az emberek feladták az előző életüket. Ilyen értelemben szerintem ez a legjobb modell, mert így van fék és ellensúly a rendszerben.

Azt már kitalálták, hogy mi lesz a Tisza Szigetek konkrét funkciója a kampányon kívül?

Csináltunk egy nagy kérdőívet, amit 43 ezren töltöttek ki ma reggelig. 100 kérdésből áll, és abból, amit én láttam belőle pár nappal ezelőtt tisztán kirajzolódik mi az irány, de nyilván soknapos, alapos munka lesz kiértékelni. Az már most látszik, hogy különböző szinteken akarnak az emberek kapcsolódni. Nekünk úgy kell kiépíteni a kereteket, hogy az is megtalálja a helyét a közösségben, aki csak félévente egyszer szeretne bográcsozni, és az is, aki heti szinten szeretne részt venni a helyi közösségi életben. Olyanok is vannak szép számmal, akiknek komoly ambíciójuk van, hogy a jövőben nagyobb feladatot vállaljon és akár önkormányzati képviselő, vagy akár polgármester legyen.

Pont a Telexnek nyilatkozta egy szigettag, hogy a kampány végeztével ő jelen pillanatban, azt sem tudja, hogy kormányon van-e, vagy ellenzékben. Ön meg tudja neki mondani?

Érteni vélem a zavart, ez mindenkinek új helyzet.

Hogyhogy?

A kampányban óriási jelentősége volt, hogy Tisza Szigeteknek hívjuk őket, hiszen ugyanazért a célért dolgoztunk, hogy megnyerjük a választást. Ez a cél most már maga a rendszerváltás és a demokratikus berendezkedés folyamata lesz. Ők akkor egy rendszerváltó mozgalomhoz csatlakoztak, most pedig ők maguk lesznek a rendszerépítők. De a Szigetek eddig sem voltak jogilag hozzánk csatolva. Mint az értük felelős alelnök pont azért vállaltam magamra ezt a feladatot, hogy ne essünk bele abba a hibába, amikor a pártpolitika, az országos részvételiség, és a demokrácia egyszer csak összemosódik. Ezt addig tudom biztosítani, amíg egy kézben van a kettő. Mert az én voksom minden esetben a társadalom oldalán van. Egyrészt én is közülük érkeztem, nem a politika oldaláról, másrészt pedig ezt az átlátható keretrendszer kiépítését tartom igazi kihívásnak. Akkor lesz erő ebben a társadalomban, ha megkapják a jogosítványokat ahhoz, hogy érvényesülni tudjanak a döntéseknél. Szívügyem ezt a közösséget jól megszervezni és nem a politika miatt, hanem az ország jövője miatt.

Most nyilván nagyon sokan állnak a Tisza mellé. 73 százalék szinte szürreális támogatottság. Kialakult az újabb centrális erőtér?

Itt nem pusztán a Tisza sikeréről van szó, hanem arról, hogy egy emberként mozdult meg a társadalom. Ez egy közösség, ami most azért tekint egyfelé, mert szeretnénk magunkat kihúzni ebből a szégyenteljes állapotból, ahová Orbán Viktorék kormányozták az országot. De el tudom képzelni hosszútávon és talán az is az egészséges, hogy meg fognak jelenni új pártok. A következő választáson akár egy sokkal sokszínűbb parlament is létrejöhet. De mi nem tűztük ki célként és sosem hangzott el egy elejtett mondat sem arra vonatkozóan, hogy na, itt most az a cél, hogy bebetonozzuk magunkat egy életre. Soha felém ilyen kérés nem érkezett, egy vezetőségin nem hangzott el hasonló. De az biztos, hogy nem mindig lesz ilyen népszerű a kormány, el fognak múlni a mézeshetek.

Ezt körülbelül mikorra teszi?

Én annyi problémát látok, annyi területet, ahol lehet újítani és jobban kormányozni, hogy most azt is el tudom képzelni, hogy – bár lesznek nehezebb pillanatok – de az első 4 év nagyobb megrökönyödés nélkül végig tud menni. Péter nem váltott ritmust azóta sem, hogy megtörtént a kormányváltás. Ő most is ugyanazt a munkatempót diktálja, mint azelőtt, sőt, csak hogy egy példát említsek: kormányülések heti kétszer vannak 8 órában. Ha ezt a folyamatot ennyire agilisen viszi végig – ha csak a hatékonyságot nézem – akkor azt látom, hogy ebben népszerű tud maradni a kormány működése.

Nyilván még nyoma nem látszik, de ki lehet a jövőbeli esélyes kihívójuk, a Fidesz, a Mi Hazánk, esetleg a Tiszából valaki?

Nem akarok senkit megbántani, de azt gondolom, hogy a Fidesznek vége. Sőt, ez olyannyira meggyőződésem, mint ahogy az volt, hogy a Tisza fölényesen meg fogja nyerni ezt a választást, már akkor is ezt gondoltam, amikor még csak négyen voltunk. Egyrészt rengeteg csontváz fog kiesni a szekrényből, amit a Fidesz kormány eltitkolt, másrészt végre lesz következménye a tetteknek. Ahogy annak is lesz következménye, hogyha valaki akár a Tiszán belül, vagy bármely más politikai közösségen belül hasonlót követ el, vagy szándékozik elkövetni az ország kárára. Szerintem az emberek érezni fogják a két rendszer között óriási különbséget. Nehéz lenne most rávenni az embereket, hogy forduljanak el a reménytől, vagy az új kormány adta lehetőségtől, amit maguk harcoltak ki és inkább kezdjenek el egy másik politikai közösséget támogatni. Ez szerintem csak abban az esetben tud előfordulni, hogyha valami nagyobb politikai törés történik és az emberek bizalma meginog. De az már egy teljesen új generáció lesz. Szerintem a jövőben csak olyan politikusok emelkedhetnek igazán fel, akiket most még nem ismerünk.

Egy teljesen új párt?

Igen.

Korábban elmondta, hogy talán ön vitatkozik a legtöbbet Magyar Péterrel. A választási győzelem óta volt ilyen vitájuk?

Nem, azt hiszem, hogy nem. Nem vagyok ott mellette közvetlenül és nem is ez a feladatom. Ha van észrevételem, azt meg szoktam neki írni, mivel viszonylag sűrűn kommunikálunk és még évekkel ezelőtt megkért, hogy jelezzem neki, ha valamivel nem értek egyet. Fel szoktam hívni a figyelmét, hogy ha azt gondolom, hogy valamire érdemes figyelni. De majd szól, ha már nem kér belőle.

A legtöbben talán most Sulyok Tamás lemondatása kapcsán mondják, hogy egyetértenek a szándékkal, de sok már az alázás. Mi a cél ezzel?

Ezzel kapcsolatban például váltottunk üzenetet.

Mit írt neki?

Csak egy videóra hívtam fel a figyelmét. De ez egy összetett probléma. Az egyik oldalról nyilvánvaló, hogy nem fogunk politikai bosszút állni az ellenfelen, de azt sem szabad elfelejteni, hogy mi történt itt az elmúlt 16 évben. Igenis emlékeztetni kell a választókat arra, hogy például Sulyok Tamás esetében ő milyen károkat okozott az országnak azzal, hogy egyszerűen nem vett tudomást a közjogi feladatairól, és pusztán politikai lojalitásból önként behódolt annak a hatalomnak, ami kifosztotta az országot, a jogállamiságot semmibe véve. Meggyőződésem, hogy ezzel a tehetetlenséggel mérhetetlen károkat okozott a magyar embereknek. Azonban mi magyarok, szerintem hajlamosak vagyunk gyorsan felejteni. Tehát fontos az emlékeztetés és bizony ez sokszor repetitív dolog. De közben nyilván arra is figyelnünk kell, hogy mi az a határ, ami már személyében sértheti a köztársasági elnököt. Meg kell találni ennek a kettőnek az arányát. Én tökéletesen egyetértek azzal a szándékkal, hogy mivel Sulyok nem végezte el a hivatali feladatát, ilyen értelemben ebben az új rendszerváltásban - amire a választók elsöprő többsége szavazott - nem gyakorolhatja az elnöki jogokat.

Azért furcsa ez, hiszen kétharmaddal gyakorlatilag bármikor megoldhatják az eltávolítását. Szóval nem mindegy, hogy lemond-e, vagy nem?

Szerintem óriási különbség van aközött, hogy megadjuk az esélyt arra, hogy valaki önként, akár méltósággal távozhasson a hivatalából és aközött, hogy valakit el kell távolítani, mert ragaszkodik a fizetéséhez vagy a hatalomhoz.

Ha Sulyok mondjuk holnap lemondana, akkor van már gyakorlati elképzelésük az utódlására? Tehát első körben a parlament választana új elnököt, vagy azonnal közvetlen elnökválasztást vezetnének be?

Én úgy tudom, hogy nincs ezzel kapcsolatos végleges döntés. Semmi sincsen kizárva, akár az, hogy a társadalom jelöljön új elnököt, akár az, hogy az Országgyűlés és a közvetlen választás is latba van véve.

Ön mit tartana jónak?

Én kinyitnám a társadalom felé, közvetlen elnökválasztással.

A Tiszában már forognak nevek a jelöltségre?

Nem.

Forsthoffer Ágnest alkalmasnak tartja?

Szerintem az Ági tökéletes házelnök, úgyhogy nem gondolom, hogy neki kellene lennie. Karaktert sem szeretnék körbe írni, mert az az igazság szerint az, hogy én kire gondolok, vagy kit tartanék alkalmasnak, az nem releváns ebben a kérdésben.

Ahhoz mit szól, hogy Török Gábor szerint a kormány összetétele az Fidesz Light, Magyar Péter politikai karaktere pedig Fidesz-hard?

Én nagyon kedvelem Török Gábor írásait, de ha az elmúlt két évet végignézem, hogy mikor mit mondott, milyen félelmei voltak velünk kapcsolatban, és azok hogyan nem igazolódtak be… Hát… Nem tudom, hogy milyen lehetett a Fidesz közösségben lenni, az biztos, hogy ami itt van, az egészen más.

Rubovszky Ritával mi történt? Tényleg csak megfuttatták a sajtóban, vagy komolyan felkérték miniszternek, és a visszajelzések miatt mondták azt, hogy mégsem ő lesz?

Nincs tudomásom róla. Én Péterrel csak akkor beszéltem erről, amikor már felmerült a neve a sajtóban. Azt a választ kaptam, hogy nem ő lesz. És ez még jóval korábban volt, mint hogy Lannert Judit ki lett volna nevezve.

De hát ez akkor tényleg a visszajelzések miatt történt.

Elképzelhető, de nekem nincs arról konkrét tudásom, hogy korábban felkérték volna erre a pozícióra.

Erre lehet mondani azt is, hogy korrekciós képesség, és azt is, amit megkapnak a fideszesektől, hogy komment- és influnszerkormányzás zajlik.

A korrekció lenne az influenszerség? Szerintem ez mást jelent. Ha mi is folyamatosan azt mérnénk, hogy a kommentelők mit akarnak, hogy például mit látnának szívesen a Kossuth-téren, és mi azt követnénk, az nem biztos, hogy a demokratikus újjáépítése lenne az országnak. Tehát ilyen értelemben nem a kommentelőket kell kiszolgálni, de a társadalmi igényeket figyelembe kell venni.

Mire gondol? Mit szeretnének látni a Kossuth téren?

Nem tudom. Mindenkinek a képzeletére bízom.

Ha mondjuk népszerűtlen döntéseket kell hozni, akkor a Tisza vállalni fogja érte a politikai árat?

Száz százalékig biztos, hogy lesznek népszerűtlen döntések. Nem is lehet úgy kormányozni, hogy nincsenek ilyenek. De az egészen más helyzet, ha az emberek megértik, hogy egy döntés mögött milyen szándék áll. Ez teljesen elmaradt az elmúlt 16 évben. Fontos megvilágítani az embereknek a döntéseket, hogy mit és miért kell meghozni, hogy annak milyen gazdasági hatása lesz, más országokban mi történt, és hogy milyen úton jutottunk el odáig, hogy ez a döntés megszülessen: Ez a transzparencia szerintem tompítani tudja az emberekben az értékítéletet.

Ha reálisan nézzük, lehet a politikában mindig igazat mondani?

Nem. Ahogy az élet semelyik területén nem lehet ezt garantálni. És akkor ne kezdjünk el arról filozofálni, hogy mit jelent egyáltalán “az igazat” mondani. Sokféle igazság van. A politika nyilván narratívák harca. De ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy hazudni kell. A tudatos megvezetése a választóknak, az szerintem bűn.

Én a gazdasági kérdésekre gondolok. Nehéz helyzetben veszik át az országot, mégis számtalan jóléti ígéretük volt a kampányban. Meg lehet ezt fájdalommentesen csinálni, és lehet erről mindig igazat mondani az embereknek?

Szerintem meg kell próbálni. Ha pedig ebbe valaki szakmailag belebukik, akkor vállalni kell érte a felelősséget. Én azt gondolom, hogy a legnehezebb pillanat lesz, amikor az emberek felfogják, hogy milyen helyzetben is van az országunk. Csak egy mély szembenézés után leszünk képesek elfogadni az előttünk álló kihívásokat. Nem szabad átverni az embereket, hogy 3, 4, 5, 10 vagy 15 év alatt hova juthat el az ország, ha nincs valós és reális megvalósítási terv mögötte. Meg kell barátkoznunk a reális célokkal. Ha nem kergetünk irreális álmokat, de azokat a vállalásokat viszont teljesítjük, amiket megígértünk, akkor szerintem ez sikeres kormányzás lehet.

Emberséges és működő Magyarországért felelős kormánybiztosként miben lesz más a feladatköre, mint amit eddig vitt a pártban?

A Tiszában elég sok mindent csináltam, mert kicsit start-up jelleggel indult a közösségépítés. Ki kellett építeni a média platformokat, a kommunikációs csatornákat és magát a szervezetet is. A kampányban pedig, mint képviselő jelölt is részt vettem, ami sokkal inkább terepmunka volt, mint kommunikáció. A mostani feladatommal szerintem visszatérek oda, ahol ez a történet elindult.

Az ön alá tartozó intézet más lesz, mint mondjuk a Fidesz-kormánynak dolgozó Századvég és a jól ismert háttérintézmények?

Ez egy összetett és komplex folyamat. Rendszert kell építeni a rendszerváltáshoz. Ez nem arról szól, hogy fókuszcsoport-kutatásokat végzünk, hogy ki mitől retteg és az alapján hozunk kommunikációs terveket, mint ahogy a Fidesz-kormány tette. A célunk az, hogy az emberek részt vegyenek a demokráciában, elmondhassák a véleményüket és azokból szakpolitikai modell-tervezetek születhessenek. Azt is szeretném, hogy ne csak elmondhassák a véleményüket, hanem hogy végig is követhessék a folyamatot egészen a addig amíg egy törvény megszületik. A csomagküldő szolgálatot szoktam példaként hozni. Ha megrendelek egy cipőt, akkor látom, hogy a megrendelt csomag elindult Kínából, aztán megérkezett a depóba, bekerült a központi elosztóba, és végül értesítenek, hogy most már át tudom venni az átvételi helyen. Itt is az a cél, hogy az emberek végig követhessék és értsék a folyamatot.

A Működő és Emberséges Magyarország Intézetben (MEMI) politológusok, kutatók, filozófusok, szociológusok, szakpolitikai elemzők fognak dolgozni azon, hogy az emberek által megfogalmazott igényekből, nemzetközi gyakorlatokon keresztül szakpolitikai modell-tervezeteket készítsenek. Az embereknek és egy demokratikusan működő kormánynak is fontos, hogy a döntések mögött társadalmi legitimáció legyen, valamint hogy az emberek értsék mi miért történik a törvényhozásban. Ha pedig az egyén által megfogalmazott igények útközben változnak ahhoz képest, amit ő szeretne, akkor arról őt edukálni kell, hogy mi miért változott. Meg kell éreznie a társadalomnak, hogy az országot érintő döntésekben nekik is szerepük van. Ha ezt a döntéselőkészítő folyamatot megszereti egy állampolgár, akkor soha többé nem akar majd visszafordulni.

Vagyonvisszaszerzéshez idő és stratégia kell, ami azt jelenti, hogy biztosan támad frusztráció a közvéleményben.