Értem, hogy vannak olyan társadalmi és politikai szándékok, amelyek a köztársasági elnöki hatáskörök újradefiniálására irányulnak, de a lemondásomnak nincsen alkotmányos indoka. Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak – jelentette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök az Indexnek adott, hétfőn megjelent interjújában.
Mint ismert, Magyar Péter a parlamenti választás után ultimátumot adott, május 31-ig szabott határidőt az államfő és több más közjogi méltóság, állami vezető lemondására. A kormányközeli lap a többi közt arról kérdezte Sulyok Tamást, milyen hangulatúak voltak a találkozói az új miniszterelnökkel, mit gondol az Országgyűlés alakuló ülésén elhangzott székfoglaló miniszterelnöki beszédről, kellemetlenül érezte-e magát az új miniszterek kinevezésén, és hogyan fogadta, hogy levágták az MTI egyik hivatalos fotójáról. De szóba került az is, miért nem szólalt meg határozottabban, amikor a választási kampányban egyre inkább eldurvult a közbeszéd, miért nem vállalt aktívabb fellépést a gyermekvédelem ügyében, illetve hogyan tudja kifejezni a nemzet egységét úgy, hogy a lemondását követelő Magyar Péter új kormányát milliók támogatják.
Sulyok Tamás maradna államfő, arra viszont inkább nem válaszol, hogy miként élte meg a megaláztatástSulyok az erre irányuló kérdésre azzal kezdte, nem emlékszik olyan döntésre, amit megbánt volna. „A köztársasági elnök a nemzet egységét azzal fejezi ki, hogy a politikai döntéseket közjogi keretbe foglalja, és alkotmányos rangot ad nekik” – mondta. Arra a kérdésre, úgy érzi, meg tudott-e felelni ennek, azt válaszolta, hogy a nemzet egységének kifejezése rendkívül nehéz feladat.
„Az, hogy valakit hányan támogatnak vagy nem támogatnak, politikai kérdés. A köztársasági elnöknek a többséget és a kisebbséget egyaránt, vagyis az egész nemzet egységét kell kifejeznie. Az én alkotmányos funkcióm az, hogy a nemzet egységét fejezzem ki. Ezt alapvetően jogi és alkotmányjogi keretek között tudom megtenni”
– fogalmazott.
Azt mondta, mindenféle választási eredményre felkészült, de az alkotmányos szerepe szempontjából sokkal inkább a magas részvételt tartja jelentősnek. Elsőként Magyar Pétert, a választáson győztes Tisza Párt vezetőjét fogadta a Sándor-palotában, a találkozót „őszinte és tárgyszerű” beszélgetésként írta le.
Magyar Péter már a választás előtt megmondta, elvárja, hogy: a köztársasági elnök távozzon, ezt az április 12-e utáni találkozójuk előtt meg is ismételte, és alkalmatlannak, illetve méltatlannak nevezte Sulyok Tamást arra, hogy Magyarországon a törvényesség őre legyen. Sulyok erre most úgy reagált: – Az alkalmatlanság és a méltatlanság kategóriáját a magyar alkotmány nem tartalmazza. Ezek politikai értékítéletek, és mint ilyenekhez, nem szeretnék hozzászólni, mert politikai véleményekkel nem dolgom foglalkozni. Az alkotmány nem ismer ilyen kategóriákat.
Sulyok Tamás Magyar Péternek fogja adni a kormányalakítási megbízást, megfontolja, hogy lemondjonSzerinte a választási kampány különösen olyan időszak, amikor a köztársasági elnöknek egyáltalán nem, vagy csak nagyon szélsőséges esetben kell megszólalnia. Sólyom Lászlót idézve arról beszélt, az ideális államfő a „mozdulatlan köztársasági elnök”, aki csak nagyon fontos ügyekben vagy nagy válságok idején szólal meg.
A választási kampány időszakában a köztársasági elnök minden megszólalása különösen érzékeny, mert könnyen kétségbe vonhatják a pártatlanságát
– tette hozzá.
Arra a felvetésre, miért nem szólalt fel hangsúlyosabban a gyermekvédelem ügyében vagy vállalt határozottabb erkölcsi állásfoglalást a Szőlő utcai javítóintézetben történt bántalmazások nyilvánosságra kerülése után, azzal védekezett, hogy ezzel kapcsolatban korábban kiadott egy közleményt, amelyben szolidaritást vállalt az áldozatokkal. Magyar Péternek az Országgyűlés alakuló ülésén elmondott miniszterelnöki beszédéről azt szűrt le, hogy elkezdődött a köztársasági elnök alkotmányos státuszának és hatásköreinek politikai újraértelmezése.
Adott esetben legitim politikai igény és törekvés lehet egy olyan alkotmányos intézmény újragondolása, amely lényegében harminchat éve változatlan formában működik.
A magyar köztársasági elnök alkotmányos státusza a rendszerváltás óta csak kisebb módosításokon ment keresztül, és még a 2011-ben elfogadott Alaptörvény sem változtatott ezen érdemben. Én most ennek az átértelmezési szándéknak a célkeresztjébe kerültem: az én személyemen keresztül maga a köztársasági elnöki intézmény is” – vélekedett. Majd az erre irányuló kérdésre egyértelművé tette:
Jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondásomat. Felesküdtem az Alaptörvényre és az alkotmányos rend védelmére, és ez az eskü köt engem a mindenkori többséghez, a kisebbséghez és az egész politikai nemzethez egyaránt.
Sulyok Tamás hangsúlyozta, egy parlamenti választás a kormányról és a parlament összetételéről dönt, nem a köztársasági elnök személyéről. – Ha például a köztársasági elnököt közvetlenül választanák, és végrehajtó hatalmat is kapna, az alapjaiban változtatná meg az államfő alkotmányos státuszát. Ebben az esetben ugyanis a végrehajtó hatalom részben a köztársasági elnökhöz is kerülne, miközben jelenleg a magyar rendszerben az államfő nem része a végrehajtó hatalomnak – magyarázta.
Arra a kérdésre, mire számít, Magyar Péter végigviszi-e az akaratát, és el tudják-e végül mozdítani őt a hivatalából, azt felelte: – Az igazságügyi miniszter asszony kijelentéseiből azt feltételezem, hogy a közjogi rendszert érintő jogállami, európai és nemzetközi alkotmányos mércének megfelelő megoldásokban gondolkodnak. Hogy ezen belül konkrétan mi fog történni, azt jelenleg nem tudom megmondani, hiszen nem ismerünk olyan konkrét jogalkotási programot vagy tervezetet, amely alapján erről megalapozott véleményt lehetne formálni.
21 Kutatóközpont: A magyarok nagy többsége szerint Sulyok Tamásnak le kellene mondaniaA Tiszának még nincs gyakorlati terve Sulyok Tamás pótlására, a parlamenti szavazás vagy közvetlen államfőválasztás kérdése sem dőlt el