A hantavírus valós, komolyan veendő fertőzés, de jelenleg alacsony lakossági kockázatú járványügyi helyzetről van szó. Magyarországon jelenleg nincs közvetlen hazai járványügyi fenyegetés, és nincs ok pánikra – közölte Hegedűs Zsolt vasárnap késő este a Facebook-oldalán.
A Tisza-kormány egészségügyi minisztere posztjában kitér arra, hogy az elmúlt napokban több hír is megjelent a hantavírusról, köztük egy Arad megyei esetről is. Ezzel arra utalt, hogy Hantavírus-fertőzést igazoltak pénteken Romániában az Agerpres hírügynökség szerint egy partiumi betegnél, aki az Arad megyei sürgősségi kórházban kezelnek. A román közegészségügyi intézet (INSP) vizsgálatot indított, de a további laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséig csak „fertőzésgyanúként” kezeli az esetet.
Hegedűs szerint fontos különválasztani a tényeket a félelmektől. „A hantavírusok rágcsálók által terjesztett vírusok, amelyek világszerte előfordulnak. (…) A legtöbb hantavírus nem terjed emberről emberre. A fertőzés általában fertőzött rágcsálók vizeletével, ürülékével vagy nyálával szennyezett por belélegzésével alakul ki” – írta, majd hangsúlyozta:
ez nem COVID 2.0.
A tárcavezető rámutatott, hogy amíg a koronavírus könnyen terjedhet emberről emberre cseppfertőzéssel vagy légúti aeroszol útján, akár tünetmentes személyről is, addig a hantavírusok többsége ezzel szemben nem emberről emberre, hanem elsődlegesen rágcsálóeredetű, azaz állatról emberre terjedő fertőzésként jelenik meg. Az emberről emberre terjedni képes Andok-vírus is jellemzően csak szoros kontaktus során terjed, ez alapvetően eltérő járványdinamikát jelent a COVID-19-től. A jelenlegi tudományos ismeretek alapján rendkívül valószínűtlen, hogy ebből újabb világjárvány vagy „COVID 2.0” alakuljon ki – fejtette ki.
Nem mutálódott, hanem átugrott – Ezért tört ki a hantavírus az óceánjárónAzzal folytatta, hogy Magyarországon jelenleg nincs ok pánikra. „A hazánkban előforduló hantavírus-fertőzések ritkák: 2015–2024 között évente 2–16 esetet regisztráltak. Magyarországon elsősorban európai hantavírus-típusok fordulnak elő, amelyek többnyire vesét érintő megbetegedéseket okoznak. Hazánkban a Puumala és a Dobrava–Belgrade hantavírus fordul elő. Az újvilági, amerikai típusok természetes környezetben nem találhatók meg Magyarországon” – magyarázta. Közölte azt is, hogy a nemzetközi hantavírus-eseménnyel összefüggésben
jelenleg nincs ismert magyar fertőzött, és nem tudni olyan állampolgárról sem, aki kontaktusba kerülhetett a járványban érintett bármelyik személlyel, „tehát nincs közvetlen hazai járványügyi fenyegetés”.
Hegedűs posztjában arra is kitért, hogy miért kapott most ekkora figyelmet a hantavírus. „A mostani nemzetközi figyelmet egy óceánjáró hajón kialakult járványügyi esemény váltotta ki. Ez a helyzet több olyan elemet idéz fel, amelyek a COVID-időszak emlékeit idézik: óceánjáró hajó, nemzetközi kontaktlánc, kontaktkutatás, karanténintézkedések és jelentős médiavisszhang” – írta. Hozzátette: a nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja szerint a helyzet komoly figyelmet igényel, ugyanakkor nem indokol pánikot, és nem tekinthető COVID-szerű pandémiás fenyegetésnek.
Már Madridban van 14 olyan spanyol utas, akit a hantavírussal fertőzött óceánjáróról evakuáltakHegedűs szerint emiatt kötelező védőoltás sem várható, mivel nincs olyan járványügyi helyzet, amely tömeges oltási programot indokolna. A fő megelőzés a rágcsálók távoltartása és a biztonságos takarítás. Ha valaki rágcsálókkal vagy rágcsálóürülékkel szennyezett környezetben tartózkodott, és ezt követően láz, erős levertség, izomfájdalom, fejfájás, hányinger, hasi panaszok vagy egyéb szokatlan tünet jelentkezik, érdemes háziorvoshoz fordulni – hívja fel a figyelmet az egészségügyi miniszter. „Kérjük, mindenki megbízható forrásból tájékozódjon, és ne osszon tovább riogató, ellenőrizetlen állításokat” – zárta posztját.
Azonosították a hantavírus emberről emberre terjedését lehetővé tévő andoki vírustörzset a Hondius óceánjáró két fertőzött utasán