Az első genomikai adatok szerint nem egy új, „ismeretlen” vírus okozta a közelmúltban egy óceánjárón kitört fertőzéssorozatot, hanem egy már ismert kórokozó: az Andes hantavírus – írta tegnap Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatója közösségi oldalán. Posztja szerint a rendelkezésre álló szekvenciák alapján a mostani eset „nagy valószínűséggel egy újabb rágcsáló-eredetű átugrás”, és nem utal semmi jelentősebb genetikai változásra. Az adatok értelmezését a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium fiatal kutatói által összeállított háttéranyag is segíti.
A frissen publikált genomikai szekvenciák alapján a vírus nem mutat jelentős genetikai változást. Ez kulcsfontosságú megállapítás:
azt jelenti, hogy a mostani járvány viselkedése várhatóan nem tér el lényegesen a korábban megfigyelt Andes-fertőzésekétől.
A vírus ismert természetes gazdája a Dél-Amerikában honos hosszúfarkú rizspatkány, amely korábbi járványoknál is a fertőzési lánc kiindulópontja volt.
A hantavírusok többsége nem terjed hatékonyan emberről emberre. Az Andes hantavírus azonban kivétel: korábbi járványokban már dokumentálták az ilyen típusú fertőzést. Ez magyarázhatja, hogyan alakulhatott ki gyorsabb terjedés egy zárt közösségben – például egy hajón –, de nem jelenti azt, hogy a vírus könnyen járványszerűen terjedne a teljes populációban. A korábbi dokumentált kitörések (1996, 2014, 2018–2019) viszonylag kis esetszámúak maradtak, és megfelelő járványügyi intézkedésekkel sikerült őket megfékezni.
Mit okoz a hantavírus? Európa versus Amerika
A hantavírusok világszerte jelen vannak, de eltérő klinikai képet okoznak: Európában a fertőzés jellemzően vérzéses lázzal és veseszindrómával (HFRS) jár.
Amerikában – így az Andes vírus esetében is – kardiopulmonális szindrómát (HCPS) okozhat, amely súlyosabb lefolyású és magasabb halálozású.
Európában, így Magyarországon is jelen vannak hantavírusok, még ha ritkábban kerülnek is a hírekbe.
Hogyan fertőz? Nem kell hozzá közvetlen érintkezés
A fertőzés leggyakrabban nem közvetlen állatkontaktussal történik. A vírus fertőzött rágcsálók vizeletével, ürülékével kerül a környezetbe, majd kiszáradva por formájában a levegőbe jut, és belélegezve fertőz.
A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium fiatal kutatói által összeállított háttéranyag szerint ezért különösen veszélyesek a ritkán takarított, zárt helyiségek – pincék, padlások, hétvégi házak –, ahol a fertőzött por felkavarása elegendő lehet a megbetegedéshez. A fertőzéshez tehát nem szükséges közvetlen kapcsolat az állattal.
Van ok pánikra? Röviden: nincs
A jelenlegi adatok alapján nem valószínű, hogy a mostani eset világjárvánnyá alakul. Ez abból következik, hogy nincs új, agresszív mutáció, ismert kórokozóról van szó, a korábbi járványok korlátozottak maradtak, a fertőzés terjedése speciális körülményekhez kötött. a pécsi kutatók szerint ez nem jelenti azt, hogy a kockázat nulla – de azt igen, hogy kezelhető.
Kemenesi Gábor szerint a biológiai kockázatnál jelenleg nagyobb gondot okoz a dezinformáció. A közösségi médiában gyorsan terjedő, sokszor alaptalan állítások megnehezítik a járványügyi kommunikációt és a szakmai munkát is. Mivel nincs széles körben alkalmazható vakcina vagy célzott gyógyszeres kezelés, fontos a megelőzés: például a rágcsálók távoltartása, a zárt, poros helyiségek fertőtlenítése takarítás előtt, a por felkavarásának kerülése, továbbá ajánlott a megfelelő (szűrővel ellátott) maszk használata a takarítás közben.
Azonosították a hantavírus emberről emberre terjedését lehetővé tévő andoki vírustörzset a Hondius óceánjáró két fertőzött utasán