„A hatalom el akarja hallgattatni a jobboldali nyilvánosságot. A marketing- és médiaszerződéseket nem teljesítik, számlákat fagyasztanak be, utalások maradnak el. A Balásy-ügy sem elszámoltatás, hanem a jobboldali nyilvánosság megbénítását célzó, hidegvérű politikai akció” – jelentette ki Orbán Viktor a Magyar Nemzetnek adott, szombaton megjelent interjújában.
Zárolták a számlákat, Balásy Gyula cégeinél 37 milliárd forint értékű megbízás sorsa vált kétségesséA korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke az interjúban arról beszélt, hogy nem ismeretlen számára az ellenzéki lét, bár szerinte a helyzet és a körülmények most mások, mint korábban. Úgy látja, 16 év kormányzás után nem egy ciklus, hanem egy korszak zárult le. Szerinte a Fidesz fő feladata most az, hogy megvédjék az elmúlt négy ciklusban elért vívmányokat.
„A Fidesznek és a teljes nemzeti oldalnak egy jól és szorosan szervezett, kormányzó politikai közösségből előbb erős ellenzéki mozgalmat, később esélyes kormánypárti pozíciót kell építenie. Ez több színtéren történik párhuzamosan, a parlamentben, a pártrendszerben, a civil mozgalmak világában, a most születő polgári kezdeményezések világában, a szabadság kis köreiben” – ismertette terveit. Majd azzal folytatta:
„A magyaroknak most liberális kormányuk lett és nemzeti ellenzékük. Ehhez kell alkalmazkodnunk úgy, hogy mindenki érezhesse a sok százezres, sőt milliós nemzeti oldal erejét. Az egész országnak látnia kell, hogy tigrisek vagyunk, nem nyulak.”
Orbán szerint „kiváló állapotban” adják át Magyarországot a Tisza-kormánynak. Azt nem tudni, hogy itt mire gondolt az egykori kormányfő, hiszen az államháztartás hiánya április végére elérte a 3849 milliárd forintot, a 2026-os költségvetési törvényben szereplő 4218 milliárd forintos deficitcél 91 százalékát. Már az első három hónapban is kiemelkedően magas volt a deficit a választási osztogatások miatt, április végére azonban történelmi pontra jutott, még soha nem volt ilyen magas a hiány.
„Ezt a választást a fiataloknál vesztettük el, de ott drámai mértékben. Ennek megértése a következő időszak legfontosabb feladata. (…) A mi üzenetünk negyven fölött működött, negyven alatt nem. A fiatalok mást akartak, mint amit mi kínáltunk, és más vezetőtől várták. Nemcsak az üzenetünket, engem sem fogadtak el. Keserű dolog, de szembe kell néznünk és szembe kell néznem vele”
– fejtegette a választási vereség lehetséges okait.
Úgy látja, először a Fidesz frakcióját kellett rendbe tenni, majd a pártszervezet ellenzéki működési formáját kell meghatározniuk. „Közben elkezdtük összegyűjteni azokat a hadrafogható publicistákat, politikusokat, influenszereket, szellemi embereket és műhelyeket, akikre és amelyekre a nemzeti oldal új felállásában, az új mozgalomban számíthatunk. Ennek a lehető legszélesebbnek kell lennie. Nyár végére ezzel is megleszünk. Ősszel pedig indulhat a munka” – mondta.
Lázár János visszavág a volt űrbiztosnak a már nem is palástolt fideszes belháborúbanFerencz Orsolya: Nagy Márton teljesítménye nulla, Lázár János hiteltelenA Fideszből való kibeszéléseket és kritikus megjegyzéseket azzal magyarázta, hogy a leköszönő kormányt támogató írástudókat és a párt szellemi hátországát megviselte a hosszú kormányzás. Kitért az új kormány tagjaira is. „Akik most győztek, másfajta emberek, másképpen is ünnepelnek. A miniszterelnök személyével pedig jobban szeretnék nem foglalkozni, a felesége az igazságügyi miniszterem volt, ezért túl sok mindent és túl közelről láttam.
Annyit azonban már egy hét kormányzás után az egész ország láthat, hogy az új kormányfő személye problémás”
– vélekedett Orbán, aki szerint a magyar demokrácia most „komoly teszt előtt áll”.
A volt kormányfő azt sem érti, miért tűri a jobboldal, hogy így beszéljenek a köztársasági elnökkel. „Hol vannak a polgári oldal nagy tekintélyű jogászai, volt igazságügy- és külügyminiszterei? A polgári tempó és kiállás nem kormányzatfüggő” – hangoztatta. Nehezményezi, hogy a Tisza-kormány szerinte „nyilvánosan, sajtóeseményeken sérteget, gyaláz jobboldali újságírókat”. (Teszi mindezt úgy, hogy éppen a Fidesz volt az a párt, amely az elmúlt 16 évben mindent elkövetett a független, kritikus sajtó ellehetetlenítéséért – a szerk.).
Arra a kérdésre, visszagondolva mit csinálna másképp, azt felelte, hogy „erőteljesebben kellett volna fellépni a Tisza mögött álló erőkkel szemben is”, az elmúlt 16 év negatívumairól, hibáiról azonban nem beszélt. „Puhák voltunk, nem jól harcoltunk, és vereséggel fizettük meg az árát” – fogalmazott Orbán.
Az elszámoltatástól ő személy szerint nem fél, mert szerinte 1990 óta az élete nyitott könyv, minden perce és forintja folyamatos ellenőrzés alatt állt. Azt viszont a hatalommal való visszaélésnek tartja, hogy a budapesti kormányhivatal vezetőjét, Sára Botondot „két üveg bor elfogadása miatt vegzálják”.
Sára Botond nevetségesnek tartja, hogy korrupciós bűncselekménnyel gyanúsították megElárulta, hogy a Fideszben készülnek az elszámoltatásra, felállt egy védegylet, afféle segélyszolgálat. „Ha hatalmi visszaélést tapasztalunk bárhol az országban, akár a legkisebb faluban is, ha valakit politikai okból ér akár szóbeli atrocitás, akár állásvesztés vagy fenyegetés, ott leszünk, védelmet és nyilvánosságot teremtünk” – fejtette ki.
A Fidesz újjáépítését „a kurucoknál, a radikálisok világában” kezdené, mégpedig azért mert szerinte a legnagyobb veszély ilyenkor az, hogy „a tábor széle letörik, radikális válaszokat keres, eltávolodik a polgári középtől, és a jobboldal kettészakad”.
„A nemzeti oldal két részből áll: a polgári középből és a jobboldalból. Ha egyesülnek, győzünk. Most ez nem történt meg. A kényszerű szuverenitási küzdelmek jobbra sodorták a kormányt: a gesztusaink karcosabbak, kurucosabbak lettek, nem a polgári közép nyelvén szóltunk. A polgári közép megtartásában Novák Katalin elnök asszonynak és Varga Judit miniszter asszonynak óriási szerepük volt. Őket semlegesítették, kilőtték, levadászták, a saját hibáik miatt elestek. Így a polgári közép gazdátlan maradt, a Tisza pedig benyomult oda” – magyarázta Orbán, aki az elmúlt két évben végig baloldalizta és brüsszelitázta Magyar Péterék politikai formációját.
Az NKA-botrányról szóló kérdésre egy olyan gondolatmenetbe kezdett, miszerint az elmúlt 16 évben folyamatosan arról vitatkoztak, hogy csak a nemzeti kultúrkörhöz tartozó produkciókat kell-e támogatni vagy a magyar kultúra egészét, akkor is, ha egy része – mint fogalmazott – „romboló nézeteket” közvetít és ellenséges. „A vége az lett, hogy bőkezűen támogattuk nemcsak a hozzánk közelebb állókat, hanem az ellenfeleinket is: a színházi világban vagy a populáris kultúrában sokan kaptak jelentős, százmilliós, sőt milliárdos nagyságrendű támogatásokat, miközben bennünket támadtak” – állította a volt miniszterelnök.
Megszólalt az NKA-ügy leleplezője, miniszteri utasításra titkolták a pályázati döntések nyilvánosságra hozatalátNyílt levelet írt négy korábbi vezető, átalakítanák a Nemzeti Kulturális Alap működésétKöltségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tettek az NKA Hankó-féle pénzszórása miatt