Nyílt levelet írt négy korábbi vezető, átalakítanák a Nemzeti Kulturális Alap működését

„Az elmúlt hetek hírei komoly mértékben rontották a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) jó hírét, a vele kapcsolatos közbizalmat. Kétségessé vált az NKA bizonyos döntéseinek szakmai megalapozottsága, valamint e döntéseknek a hatalomtól való függetlensége” – olvasható négy korábbi NKA-vezető közös állásfoglalásában. Török András 1994 és 1998, Harsányi László 2002 és 2010 között volt az NKA elnöke. L.Simon László 2012 és 2014 volt az szervezet alelnöke, miután egy évig az NKA Bizottságának élén állt. (Alelnöksége idején a kultúráért felelős államtitkári, majd a kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkári posztot is betöltötte). Lőrinczy György 2017 májusától 2020 végéig ült alelnöki székben. Az NKA elnöki posztja Balog Zoltán minisztersége idején, 2012-ben került a mindenkori humán tárca vezetőjéhez.

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény 1993-ban, Mádl Ferenc kulturális minisztersége idején lépett életbe, első elnöke Fekete György – a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) későbbi elnöke – volt, aki sokáig büszkélkedett azzal, hogy köze van egy pártpolitikától független kultúrafinanszírozó szervezet létrehozásához. Az NKA állandó, kiszámítható és jelentős forrásokat biztosító bevételét kulturális járulékok bevezetésével kívánták biztosítani, amelyet az első években az állam kiegészített.

A szakmai kollégiumok tagjainak felét a miniszter saját hatáskörben kérte fel, a másik felét a szakmai szervezetek delegálták. A Horn-kormány idején az NKA-törvényt úgy módosították, hogy a szakmai autonómia erősödjön: a kurátorokat kizárólag a szakmai szervezetek jelölték ki. Fodor Gábor kulturális minisztersége alatt még az NKA bizottsági tagjainak a kiválasztását is teljesen a szakmára bízták. Az NKA Bizottsága nemcsak a kollégiumok munkáját ellenőrzi, hanem évente meghatározza a támogatások prioritását, azt, hogy a pénzek felett a szakkollégiumok milyen arányban dönthetnek. A miniszteri keret ekkor az NKA bevételeinek 10 százaléka volt.

Az 1998-as kormányváltás után Hámori József kultuszminiszter először meg akarta szüntetni a szervezetet. Jankovics Marcell NKA-elnök 1999-ben az újságokból értesülhetett arról, hogy a miniszter újra él az 50 százalékos kinevezési jogával, miközben a 10 százalékos miniszteri keretet 30 százalékra emelték fel.

Az újabb államtalanítás 2006-ban történt meg, miközben az NKA kulturális járulékokból származó bevételei elapadtak – audio- és videokazettákat például ekkor már senki sem vásárolt. Hiller István kulturális miniszter 2009-ben megszüntette a kulturális járulékrendszert. Nevéhez fűződik, hogy az NKA bevételét az ötös lottóból befolyó szerencsejáték-adó 90 százaléka adja.

2010 után az NKA éves bevétele 10–11 milliárd forintra nőtt, ám megint államosították: a humán tárca vezetője újra élt az 50 százalékos kinevezési jogával, miközben a köztestületté vált MMA – élén Fekete Györggyel – befolyást akart szerezni az NKA-ban. Ez 2015 végén sikerült: a lex Feketeként elhíresült törvénymódosítás óta a kuratóriumi tagok egyharmadáról az MMA, egyharmadáról a humán tárca dönt. A szakmai szervezeteknek mindössze egyharmados beleszólása maradt abba, kik döntsenek a pályázatokról. A pályázatokat lebonyolító NKA igazgatóságát 2016. december 31-én megszüntették, a feladatot a humán minisztérium alá besorolt Emberi Erőforrás Támogatáskezelőre – mai nevén Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőre – bízva. Egy salátatörvény-tervezetből 2019 végén kiderült, a negyedik Orbán-kormány teljesen felszámolná az NKA-t, ám miután a dokumentum a független sajtóhoz – így lapunkhoz is – eljutott, tüntetéseket váltott ki, elálltak az ötlettől.

Az NKA forrásai időközben bővültek: egy 2013-as törvénymódosítás kötelezte a közös jogkezelőket, hogy az üres kép- és hanghordozók után beszedett jogdíjak 25 százalékát utalják át az NKA-nak a könnyűzenei kultúra támogatására. Ebből jött létre a Cseh Tamás Program, mai nevén Hangfoglaló Program – ám jelentős bevételt vett ki közvetlenül a művészek zsebéből. Egy 2016-os jogszabálymódosítás már arról rendelkezett, hogy a beszedett, de három éven belül ki nem fizethető (ismeretlen jogosultú) szerzői jogdíjak 90 százalékát adják át az NKA-nak a jogdíjkezelők.

Tavaly a szerzői jogi törvény alapján 3,3 milliárd forint bevétele volt az NKA-nak, míg a teljes bevétele 18,7 milliárd forint volt. A Hangfoglaló program kollégiuma 713 millió forintot, az NKA állandó kollégiumai 9,6 milliárd forintot oszthattak ki. Hankó Balázs a keretéből tavaly 1,9 milliárd, a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma – amelynek két tagja a miniszter beosztottja – tavaly 12 milliárd, idén 5 milliárd forint sorsáról döntött, részben vitatható, nem nyilvános pályázatokra.

Mindezek ismeretében érthető igazán Harsányi László, L.Simon László, Lőrinczy György és Török András közös állásfoglalásának súlya. „1. A Nemzeti Kulturális Alap legyen önálló, a kormányzati kulturális politikát is támogató, ám az azt képviselő minisztériummal és más intézményekkel koordinatív szereplőként működő szervezet. 2. A Nemzeti Kulturális Alap saját programját az azt vezető Bizottsága és a döntéshozó szakmai kollégiumai segítségével valósítja meg. A szervezeti autonómia egyik biztosítéka az NKA önálló elnöki státuszának visszaállítása. 3. A Nemzeti Kulturális Alap a támogatásaira vonatkozó döntéseit pályázati rendszerben, a szakmai kollégiumokon keresztül hozza meg. A kollégiumi kurátorok kiválasztásának a lehető legszélesebb nyilvánosság bevonásával, az adott kulturális terület szakmai szervezeteinek javaslatai alapján kell történnie. 4. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásokkal kapcsolatos döntései minden esetben a szakmai kollégiumok feladata. Kivételt képez ez alól a miniszteri keret, amelynek mértéke a jövőben – javaslatunk szerint – az NKA támogatási keretének (amely a költségvetési támogatás fenntartási költséggel csökkentett összege) 10 százaléka legyen. 5. Érdemesnek tartjuk felülvizsgálni az olyan pénzügyi szabályzókat, mint a maradványtartási kötelezettség rendszere, amelyek jelentősen szűkítik az NKA-n keresztül szétosztható forrást. 6. Az új kormány megalakulását követően szükségesnek tartjuk az NKA szervezeti rendjét, a kurátorok kiválasztását, a döntési és ellenőrzési mechanizmusát stb. leíró rendelet és szabályzatok szakmai felülvizsgálatát” – írták az NKA volt vezetői.

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda elnöke, Gyimesi László nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a jogdíjak egy részét az NKA pénzügyi keretének részévé tették. Számítása szerint évente körülbelül 1,5–2 milliárd, összesen 20–30 milliárd forinttal lettek szegényebbek a jogdíjak tényleges tulajdonosai.