Oroszország;Vlagyimir Putyin;katonai együttműködés;telefonbeszélgetés;Aljakszandr Lukasenka;Volodimir Zelenszkij;Belarusz;orosz-ukrán háború;

A belarusz és az orosz elnök a 2026. május 9-i győzelem napi ünnepségen, katonák gyűrűjében

Volodimir Zelenszkij szerint a Putyin-rezsim Belaruszt is bevonná az Ukrajna elleni háborúba, akár NATO-tagországok ellen is támadásra készülhet

Az ukrán elnök Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka pénteki telefonbeszélgetése adott hangot a feltevésének. Szerinte Oroszországnak azért van szükség Belarusz részvételére, mert nem tudott áttörni az ukrán védelmi vonalon az ország keleti és déli részén.

Oroszország bevonná Belaruszt az Ukrajna elleni háborújába – írja a The Kyiv Independent Volodimir Zelenszkij közlésére hivatkozva, amelyet Facebook-oldalán is megosztott. Az ukrán elnök állítását hazája haderejének információi és hírszerző szolgálatai támasztották alá azok után, hogy a TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolt Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök péntek reggeli telefonbeszélgetéséről.

A TASZSZ annyit írt a tárgyalásról, hogy  Lukasenka és Putyin telefonon beszélt a két ország gazdasági és védelmi együttműködésről. Részleteket nem közöltek, de Volodimir Zelenszkij szerint Moszkva meg akarja győzni Minszket egy új agressziós lépésekről, a belaruszok ahhoz való csatlakozásának szükségességéről. Az ukrán elnök szerint birtokában van a két elnök beszélgetésének a tartalma.

A The Kyiv Independet megjegyzi, Belarusz eddig nem vett részt az Ukrajna elleni harcokban, de engedélyt adott az oroszoknak, hogy az ország területét, az orosz erők  használják mind drón- és rakétatámadások indítóállásaként, 2022 februárjában pedig az Ukrajna elleni északi offenzíva bázisaként. Az ukrán-belarusz határ több mint 1000 kilométer hosszú.

Volodimir Zelenszkij szerint Oroszországnak azért van szükség Belarusz részvételére, mert nem tudott áttörni az ukrán védelmi vonalon az ország keleti és déli részén, ezért új katonai offenzívát terveznek, ahogy ismertette, Kijev és Csernyihiv megyében, ahol a belarusz határhoz közeli területek az ukrán hadsereg leterheltsége miatt védtelenebbek.

A Putyin-rezsim azt is fontolgatja, hogy Belarusz területéről akár a szomszédos NATO-tagállamokat s megtámadja – állítja Ukrajna elnöke, aki utasította hazája fegyveres erőit az érintett területek megerősítésére, és egy esetleges támadás esetén a válaszcsapások megtervezésére. Gondot okozhat azonban Lengyelország és Litvánia közös, 70 kilométer hosszú határa Belarusz és Oroszország kalinyingrádi exklávéja között, amely a NATO keleti szárnyának gyenge pontját jelenti.

Újrakezdést helyezett kilátásba a visegrádi együttműködést illetően Magyar Péter, ami eleinte ambiciózus tervnek tűnt az egyes országok külpolitikája közötti nagy különbségek miatt. Ám Pozsonyban és Prágában is komoly változások érezhetőek Orbán Viktor távozása után.