Egyszerűen túl erős lett a forint, a Magyar Nemzeti Banknak gyengítenie kellett

Az elmúlt egy hónapban – főként a Tisza Párt választási győzelme után – jelentősen erősödött a forint: az április eleji szintekhez képest 8 százalékot, az elmúlt egy évben pedig 11,2 százalékot erősödött a magyar deviza az euróval szemben. Az elmúlt napokban már 355 forint alatt is járt az árfolyam, ami a magyar cégeknek már rendkívül erős, hiszen jelentősen mérsékli a forintban számolt exportbevételeiket. Az MNB kedden technikai kamatcsökkentést hajtott végre: az irányadó alapkamat továbbra is 6,25 százalék, viszont az eurólikviditást nyújtó tenderen csökkentette a befogadott ajánlatokat, ennek következtében a tényleges forintkamat mintegy 50 bázisponttal 5,25 százalékra csökkent. A technikai kamatcsökkentés hatására kis mértékben gyengült is a forint, az euró ára keddi 356 forintos szintről 359 forint fölé emelkedett.

A jelentős forinterősödésben a piac bizalma jelent meg a Tisza választási győzelme után – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője, a cég sajtótájékoztatóján, ahol a bank friss prognózisát mutatták be. Trippon szerint az MNB stabil árfolyamot szeretne, mert az hasznos az elsődleges cél, vagyis az infláció csökkentése szempontjából. Ugyanakkor az elmúlt két évben reálértékben (az inflációs különbséget is figyelembe véve) közel 10 százalékkal értékelődött fel a forint az euróval szemben, miközben a termelékenység nulla százalékkal nőtt – vagyis nem változott. Nagyon gyors ez a felértékelődési ütem, ehhez a magyar cégek nem tudnak alkalmazkodni. Most új helyzet van: egy éve az MNB nagyon következetes monetáris politikát folytat, erre jött a Tisza kétharmados győzelme, ami gazdaságpolitikai irányváltást ígér. Az új helyzet azt is hozza magával, hogy a forint elmúlt évtizedben tartó leértékelődésének vége van. Azonban az elmúlt hetek-hónapok felértékelési nyomását a jegybank tompítani fogja, ezért nem kizárt, hogy ha a körülmények engedik, akkor júniusban vagy júliusban az MNB az alapkamatot is csökkenteni fogja – mondta Trippon Mariann.

A CIB Bank vezető elemzője szerint erre utalt Kármán András pénzügyminiszter a parlamenti meghallgatásán is, aki azt mondta, hogy az új kormány számára nem az az elsődleges, hogy az eurókonvergencia a forint árfolyamában tükröződjön, hanem az állampapírhozamokban. Kármán számára ugyanis az a fontos, hogy a magyar állampapírok magas hozama csökkenjen – ezzel tehermentesítve a költségvetés kiadási oldalát. A CIB Bank elemzője szerint az új pénzügyminiszter ezen mondata  – nevezhetjük szóbeli intervenciónak is – az első jelzés volt, hogy a Tisza-kormány nem érdekelt a forint további erősödésében. Az elemző szerint ennek ellenére kedvező külpiaci fejlemények – a Hormuzi-szoros megnyitása, az ukrajnai tűzszünet – hozhatnak még 350 forint alatti euróárfolyamot átmenetileg, ennek ellenére a nyár már inkább a forintárfolyam konszolidációjáról fog szólni. Idén decemberre a bank 363, 2027 végére 366,6 forintos euróárfolyamot vár, ami az inflációt figyelembe véve gyakorlatilag árfolyam-stabilitást jelent.

A CIB Bank előrejelzése szerint a Tisza Párt jelentős választási győzelmével Magyarország megkapta az esélyt arra, hogy középtávon egy fenntarthatóbb és gyorsabb növekedési pályára forduljon rá, de ehhez még sokat kell tenni. Szükség van az oktatás, az egészségügy és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, ezek mind évekig elhúzódó reformokat feltételeznek, ráadásul jelentős kiadással járnak. Az uniós pénzek segíthetik a gazdasági növekedés beindítását, de inkább 2027-től. Emiatt az idén csak visszafogott, 1,8 százalékos gazdasági növekedést vár a bank, emellett 3 százalékos infláció, magas költségvetési hiány és emelkedő adósságráta jellemezhetik a magyar gazdaságot 2026-ban. Jövőre is csak 2,6 százalékos gazdasági növekedés jöhet össze, miközben az infláció az idei éves átlagos 3 százalékról 3,8 százalékra emelkedik. Az infláció idei lefutásában nagyon nagy a bizonytalanság a kőolajársokk, az árstopok, a halasztott áremelések és a jövedékiadó-emelés miatt, az év végére akár 4 százalék fölé is kúszhat az infláció. A gazdasági növekedést a lakossági fogyasztás és a beruházások élénkülése húzza. A bruttó keresetek idén 9,8, de még jövőre is 8,5 százalékkal emelkedhetnek, ezzel támasztva meg a fogyasztást és a gazdasági növekedést.

Az államháztartás helyzete átláthatatlan, még az új kormány számára sem világos, hogy mit örökölnek, emiatt idénre magas, a GDP 6 százalékát meghaladó hiányt várnak a bank elemzői. A következő években lassú hiánycsökkentés várható sokkhatások nélkül, a reformok miatt az sem várható, hogy a hiány azonnal 3 százalékra csökken – ezt a szintet majd csak az évtized végére, az euróbevezetés feltételeinek teljesítéséhez kell elérni.