Április közepétől május végéig több mint 90 szűrőhelyen 340 időpontban 240 bőrgyógyász várja azokat, akik gyanús vagy megváltozott bőrelváltozást észleltek magukon. A programban eddig több mint kétezer vizsgálat történt, állami és magánellátóhelyeken egyaránt, ingyenesen.
Évente mintegy háromezer új melanómás beteget regisztrálnak Magyarországon, miközben a bőrgyógyászok szerint továbbra is veszélyes tévhitek terjednek a napozásról, a szoláriumról és a fényvédők használatáról. Holló Péter, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke szerint az idei Euromelanoma-kampány egyik legfontosabb célja, hogy a lakosság hiteles, szakmailag megalapozott információkhoz jusson. Ugyanis egyre több olyan állítás terjed az interneten, amelyet a szakmának cáfolnia kell. A bőrgyógyászok ezúttal nem általános, teljes lakossági szűrést sürgetnek, hanem azt, hogy az emberek havonta vizsgálják át a bőrüket, és ha új, növekvő, színében, alakjában vagy méretében változó elváltozást találnak, haladéktalanul forduljanak bőrgyógyászhoz.
A Népszava kérdésére, hogy
egy friss elemzés adatai szerint a digitális időpontfoglaló rendszerben a fővárosban 248 nap, vagy például Tapolca környékén 137 nap a várakozási idő a bőrgyógyászati szakrendelésre,
hogyan fordulhatnak „haladéktalanul” a bőrgyógyászhoz, Holló Péter azt válaszolta: a melanómagyanús bőrelváltozások esetében a hosszú várólisták ellenére sem szabad belenyugodni a hónapokkal későbbi időpontokba. Jelezte: a Euromelanoma-kampány szűréseire a Skindex portálon lehet jelentkezni, ahol ugyan gyorsan betelnek az időpontok, de folyamatosan nyílnak új helyek is. Hozzátette ugyanakkor: a kérdés túlmutat a kampányon, hiszen általánosságban is sokan nehezen jutnak gyorsan bőrgyógyászhoz. „Ha valakinek melanómagyanús képlete van, és megpróbálja elérni a körzetében lévő bőrgyógyászatot, én biztos vagyok benne, hogy sehol sem fogják hosszan várakoztatni” – fogalmazott. Szerinte a szakma kiemelten kezeli ezeket az eseteket, ezért telefonon, e-mailben vagy akár háziorvosi segítséggel is érdemes jelezni a gyanút. Holló Péter beszélt arról is, hogy a diagnosztizált melanómás betegeknél a további kezelésről onkoteam dönt. Előrehaladott állapotú betegeknek ma már immunterápiás és célzott kezelések is elérhetők. „A cél azonban az, hogy minél kevesebb betegnek legyen szüksége ezekre a drága, összetett terápiákra – vagyis a megelőzés és a korai felismerés marad a legfontosabb”
A rendezvényen ismertették a Euromelanoma-szűrések alkalmával végzett kutatás tapasztalatait. Ebből kiderült, hogy 2009 és 2018 között a szervezett kampányszűréseken több mint 25 ezer résztvevő adatait gyűjtötték össze, de csak 18 600 eset volt értékelhető.
A megjelentek 70 százaléka nő volt, az átlagéletkor 43 év, és csaknem felük diplomás, vagyis alapvetően az amúgy is egészségtudatos emberek érkeztek a szűrésekre.
A résztvevők közel 35 százaléka számolt be arról, hogy 18 éves kora előtt leégett. Napozáskor ugyan a válaszadók fele mondta azt, hogy mindig használ fényvédőt, de kültéri sport vagy egy óránál hosszabb szabadidős tevékenység esetén már csak 19 százalékuk védekezett a nap káros sugarai ellen. A megjelentek 17 százaléka szoláriumozott.
Baltás Eszter bőrgyógyász az eredményekről szólva, elmondta: a vizsgálatokon a résztvevők 4,3 százalékánál merült fel bőrrákgyanú. A melanóma szempontjából különösen magas kockázatot jelentettek az atípusos, szabálytalan anyajegyek: ezek jelenléte több mint tízszeres rizikót jelentenek. A korábbi melanóma hatszorosára, a gyakori szolárium használat pedig több mint kétszeresére emelte a melanómagyanús elváltozás előfordulásának esélyét. Gyakori használat alatt évente húsznál több alkalmat értettek, vagyis ezt nagyjából havi két szoláriumozás kimeríti.
A szakemberek szerint Magyarországon a szolárium használat európai összevetésben is magas. Míg egy korábbi európai felmérésben az átlag 10,6 százalék volt, itthon 17 százalék az arány.
A gyakori szolárium használók arányát tekintve Magyarország az európai mezőny élén, a harmadik helyen szerepelt.
Lengyel Zsuzsanna bőrgyógyász arról beszélt, hogy a közösségi médiában számos káros napozási trend terjed. Ilyen például a napégésből kialakított „bikinivonal” vagy „naptetoválás”, amelynél a bőr szándékos leégetésével próbálnak mintákat létrehozni. Pedig a barnulás nem az egészség jele, hanem annak bizonyítéka, hogy UV-stressz érte a bőrt. „Biztonságos barnulás vagy egészséges barnulás nem létezik” – fogalmazott.
A Stop Melanoma Alapítvány képviseletében, Némethné Kulisics Adél arról beszélt, hogy a fiatalok körében különösen veszélyesek azok az influenszer üzenetek, amelyek szerint a fényvédő károsabb, mint maga a napsugárzás, vagy hogy a természetes étrend kiválthatja a fényvédelmet. Ezek az üzenetek azért is veszélyesek, mert a Z generációs fiatalok 59 százaléka még mindig trendinek és egészségesnek tartja a barnulást, gyakran a D-vitaminra hivatkozva. Ezzel szemben nincs bizonyíték arra, hogy a fényvédő használata a mindennapi gyakorlatban D-vitamin-hiányt okozna, a szolárium pedig nem alkalmas D-vitamin-pótlásra, mert főként UVA-sugárzást bocsát ki.
A Magyar Melanoma Alapítvány alapítója, Szókovács-Vajda Szilvia saját betegségtörténete tanulságait idézte: szerinte a melanóma körüli tévhitek nem pusztán bosszantó félmondatok, hanem valódi károkat okozhatnak. A betegek gyakran hallják, hogy „csak egy anyajegy”, „nem lehet melanóma, mert nem fekete”, vagy „majd ősszel megnézeted”. Szerinte ezek a mondatok késleltethetik a diagnózist, miközben a melanóma előrehaladott állapotban agresszív, áttétképző daganat lehet, amely a nyirokcsomókat, a tüdőt, a májat vagy az agyat is érintheti.
Hogyan kerüld el a bőrrákot?
Végezz havonta önvizsgálatot, 3-as UV-index felett tudatos fényvédelem, azaz 11 és 15 óra között árnyék, kalap, napszemüveg, fedő ruházat, a fedetlen bőrfelületeken pedig széles spektrumú, legalább 30-as, inkább 50-es faktorszámú fényvédő. És ha egy bőrelváltozás új, változik, növekszik, vérzik, viszket vagy eltér a többitől, akkor nem kampányidőpontot, hanem mielőbbi orvosi vizsgálatot kell keresni.
Skinfluencerek ámokfutása, avagy bullshit öt pontban
Mit mondanak a Magyar Dermatológiai Társulat szakemberei a közösségi médiában terjedő, tudománytalan vagy veszélyes „skinfluencerek" öt legveszélyesebb mítoszáról?
1. „A barnaság megvéd a leégéstől”
Miért félrevezető? A barnulás nem védelem, hanem a bőr UV-károsodásra adott reakciója: pigmentet termel, hogy csökkentse a DNS-károsodást – vagyis a károsodás már megtörtént.
Mit mondanak a bőrgyógyászok? Az "alapbarnaság" (base tan) sem a leégést, sem a hosszú távú UV-károsodást nem akad meg. A barnaság nem biztonságos állapot, hanem a bőr sérülésének jele. A melano esetek 86 százalékáért és az összes bőrrákos eset több mint 90 százalékáért az UV-sugárzás a felelős.
2. „A fényvédőkrém rákot okoz”
Miért félrevezető? Erre nincs tudományos bizonyíték. A bőrrák kialakulásának legfontosabb oka az UV-károsodás, nem pedig a fényvédőkrémek használata.
Mit mondanak a bőrgyógyászok? A modern fényvédők szigorú biztonsági vizsgálatokon mennek keresztül. A rendszeres fényvédőhasználat ezzel szemben bizonyítottan kiváltja a melanóma és más bőrdaganatok kockázatának csökkentését. A szakemberek legalább SPF 30-as, lehetőleg SPF 50-es készítményeket használnak.
3. „Az UV-sugárzás egészséges”
Miért félrevezető? Bár a szervezetnek szüksége van D-vitaminra, ebből nem következik, hogy a túlzott UV-expozíció egészséges lenne.
Mit mondanak a bőrgyógyászok? Az UV-sugárzás károsítja a bőr DNS-ét, gyorsítja a bőr öregedését és növeli a bőrdaganatok kialakulásának kockázatát. A legtöbb ember normál nappali fény mellett is elegendő-vitaminhoz jut; szükség esetén a D-vitamin pótlása biztonságosabb megoldás, mint az intenzív napozás vagy a leégés.
4. „A szolárium felkészíti a bőrt a nyaralásra”
Miért félrevezető? A szolárium által kialakított „alapbarnaság” nem nyújt valódi védelmet, viszont intenzív UV-terhelést jelent a bőr számára.
Mit mondanak a bőrgyógyászok? A szolárium UV-sugárzása közvetlen DNS-károsodást okoz. Már 35 éves kor szoláriumhasználata az egyik legelőször is növelheti a bőrrák kialakulásának kockázatát. A biztonságosabb alternatívát az önbarnító készítményeket jelenthetik, amelyek nem járnak UV-terheléssel.
5. „A napszemüveg miatt könnyebben leégünk”
Miért félrevezető? A napszemüveg nem érinti a bőr UV-terhelését, és nem növeli a leégés esélyét.
Mit mondanak a bőrgyógyászok? A leégést az UV-sugárzás okozza, nem az, hogy a szem mennyire érzékeli az erős fényt. A napszemüveg ezzel szemben fontos védelmet nyújt a szem és a szem körüli érzékeny bőr számára, és csökkenteni az UV-károsodás hosszú távú szemészeti következményeit, például a szürkehályogot.
