A PesText vendége lesz Vetle Lid Larssen, akinek a napokban jelenik meg legújabb kötete

Sokak számára bakancslistás egy kalandtúra az északi sarkkörre: cégek és utazási irodák kínálnak különféle lehetőségeket egy Ausztriából induló, Németországon és Dániát át vezető túrára, amelynek végcélja Európa legészakibb városa, a norvég Tromsø, vagy az orosz határhoz közeli Vardø. Ma egy ilyen túra az izgalmas, kalandos kikapcsolódások közé tartozik, pár száz évvel ezelőtt azonban életveszélyes expedícióként tartották számon. Mégis, az 1700-as évek második felében két magyar jezsuita tudós is útnak indult, hogy az északi sarkkörön, egész pontosan Vardø szigetén figyelje meg a Vénusz átvonulását. Ezt a történelmi eseményt dolgozza fel regény formájában a napokban magyarul is megjelenő könyvében Vetle Lid Larssen norvég író, újságíró. Ahogyan a szerző maga is megjegyzi: a regényt ugyan valós események ihlették és a szereplők is valóban léteztek, az azonban, amiket mondanak és tesznek, az írói fantázia terméke.

Adott tehát két jezsuita szerzetes, akik egy veszélyes, tudományos expedícióra vállalkoznak abban a korban, amit a felvilágosodás kicsúcsosodásaként, a józan észbe vetett feltétlen bizalom megszületéseként gondolunk el. Úgy tekintünk rá, mint ami már termékeny talajt biztosít a tudományos felfedezések számára és a korábbi korokkal ellentétben megkönnyíti az új dolgok felfedezéséhez és vizsgálatához szükséges körülményeket. Hell Miksa és Sajnovics János kalandjából azonban kiderül, hogy ez koránt sincs így. Larssen nagyon is szemléletes módon írja le azokat a viszontagságokat, melyekkel a kor emberének – és ami talán ennél is fontosabb –, a kor tudós szerzeteseinek meg kellett küzdeniük. Csak, hogy egy példát említsünk: Larssen elképzelése szerint a pápa nem adott felmentést a szerzeteseknek bizonyos liturgiák elvégzése alól, katolikusként protestáns földön pedig nem volt éppen barátságos Hell Miksáék fogadtatása...

Sajnovics volt az, aki tudományos alapokon indította el nyelvünk eredetének kutatását. A szerzetes először csak a magyar és az általa megfigyel számi nyelv hangzásának, hanglejtésének hasonlóságára figyelt fel, később azonban a két nyelv lehetséges szókészlettani, hangtani és alaktani egyezéseit is megállapította. Munkájáról később könyvet is megjelentetett, melyet nem meglepő módon inkább külföldön fogadtak el tudományos munkaként, míg a magyar vidéken értetlenül és nem kis ellenszenvvel mutatkoztak iránta.

Vetle Lid Larssen május 9-én, szombaton a PesText Irodalmi Fesztivál vendége lesz. Új kötetéről az a Hász Róbert faggatja majd, aki ugyancsak feldolgozta Hell Miksáék történetét 2013-as A Vénusz vonulása című regényében