Mozgalmas hetek mögött áll a magyar filmszakma: több egyéni alkotót, szakmai csoportot és mindenkit egyesíteni igyekvő Filmreform 2026 kezdeményezés épp most hozza létre a „fehér dokumentumot” melyet eddig nem tudtak, hogy kinek juttassanak el, de immár a legcélszerűbb címzett Tarr Zoltán frissen kinevezett kulturális miniszter lesz. A politikus a tervek szerint a május 8-ás és 9-én a Hungexpón megrendezett Eurocine konferencián személyesen veszi majd át a dokumentumot.
– A hat különálló kezdeményezés meglepően sok ponton egyetért. Például abban, hogy az NFI döntéshozatala átláthatóbb és depolitizáltabb kell hogy legyen, a forgatókönyv-fejlesztést helyre kell állítani, több bírálati kör kell, illetve hogy a SZFE 2020-as átalakítását revízió alá kell venni, és hogy kisebb költségvetésű, sokszínűbb filmek is kapjanak teret. Ezekkel az állításokkal nem csak nehéz vitatkozni, fölösleges is – mondta lapunknak Tóth Mihály, az Origo Studios marketingigazgatója. Hangsúlyozva: senki sem foglalkozik érdemben azzal a ténnyel, hogy a magyar filmiparban megmozduló éves bevétel kilencven százaléka nem magyar filmekből jön be.
A vita kizárólag arról szól, hogyan ossza el az állam a magyar filmgyártásra szánt forrásokat, miközben az ágazat valódi gazdasági súlyát egy másik réteg adja, amely a vitában jóformán nincs jelen.
A szakember szerint a vita kereteit ezért helyre kell tenni.
De pontosan mit is? Magyarországon 2025-ben a film- és audiovizuális ágazat teljes gazdasági kibocsátása megközelítette az évi egymilliárd amerikai dollárt – érvelt Tóth Mihály. Ennek döntő hányada a nemzetközi produkciókból, vagyis a forgatási szervizmunkából származik. A magyar filmek által generált közvetlen kibocsátás ennek egytized része. A harminc százalékos adókedvezmény minden befolyt forintja három-négy forint reálkiadást és nemzetgazdasági hozzáadott értéket generál, miközben tízezreket foglalkoztat, devizát hoz be, és hosszú beszállítói láncon keresztül szór szét értéket az országban. A teljes mérleg tehát egyszerű:
a magyar filmgyártás viszi a pénzt, a nemzetközi szervizmunka hozza, mely Tóth szerint ez nem értékítélet, pusztán a tényeket jelenti.
A kérdés nem az, hogy melyik réteg fontosabb. Mindkettő fontos, de máshogy.
– A magyar film kulturális jelentősége vitathatatlan, és az állami támogatás nélkülözhetetlen marad. Ettől viszont még gazdaságpolitikai értelemben az ágazat egészét nem a magyar filmgyártás teljesítménye határozza meg, hanem az, hogy a 2030-ig évi 600–800 milliárd forintos hazai bevételi pályára állítható, mintegy húszezer embert állítható ipart sikerül-e fenntartani és fejleszteni. A nemzetközi döntéshozók számára a stabilitás a legfontosabb – húzta alá Tóth Mihály többek közt utalva az Orbán kormány tavaly júliusban a nemzetközi filmes adó-visszatérítésekre bevezetett „ársapkára”.
Deák Kristóf hat pontja kapcsán megjegyezte: az adókedvezmény egy százalékának első filmes alapba csatornázása különösen érdekes ötlet. Érdemes megemlíteni, hogy a harminc százalékos kedvezmény közgazdaságilag nem „kitalicskázott" pénz, hanem éppen ellenkezőleg, a betalicskázott dollárok adómaradéka. Pontosan ezért lehet vele felelősen játszani: egy százalékot az ipar maga termel meg, és vissza is forgathat a magyar filmek első lépéseibe. Ez a fajta keresztfinanszírozás, jelesül a nemzetközi szervizipar bevételének célzott visszacsatornázása a magyar filmgyártásba, a leghasznosabb találkozási pontja a két rétegnek. Viszont pont ezért fontos, hogy a fehér dokumentumban legyen külön fejezet a nemzetközi szervizipar pozíciójának fenntartásáról. Hovatovább, Tóth szerint az is lehetséges megoldás,
hogy a filmipar irányítása vagy a gazdasági tárca alá kerüljön, vagy a kulturális és a gazdasági portfólió között osztott felelősséggel működjön.
Ha lesz új kormánybiztos, az akkor lehet ideális vezető, ha nem maga is filmet akar forgatni, hanem ha azt nézi, hogy a magyar filmipar tíz év múlva is a világ tíz legfontosabb forgatási helyszíne között legyen, és hogy a magyar tartalom a nemzetközi piacra is eljusson.
Lemondásra szólította fel az SZFE két oktatója Sepsi Enikő rektort és Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnökötTarr Zoltán a kultúráért, Tanács Zoltán a tudományért és a technológiáért felel majd a Tisza-kormánybanTehetséges magyar alkotókat az Orbán-féle oligarchák helyett!Rendszerváltást hirdetett a magyar filmszakma, csak az nem világos még, hogy a Tisza-kormányban ezt kinek mondják meg